Netfolk: népművészet, hagyományok


Miért s mióta locsolkodunk húsvétkor?

2017. április 04. - netfolk

    A magyar hagyományok között a húsvéti locsolkodásban benne van az ősi óvó, védő, rontáselhárító, termékenységvarázsló, szakrális megtisztító szerep. A húsvéti locsolkodás a rituális megtisztulás jelképe. A Magyar Néprajzi Lexikon így ír erről: „A húsvéti locsolás ősi katartikus rítus…

Tovább

Szellemi Kulturális Örökség a hajdúdorogi Krisztus-katonaság hagyománya

Hajdúdorogon a  Krisztus-katonák  nagypéntektől húsvétvasárnapig  őrzik a szentsírt. A hagyományt felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe, ez segítheti, hogy mindannyian megismerjük ezt az élő hagyományt. Ki lehet Krisztus-katona, és hányan vannak? Erős, szép szál fiatalemberek,…

Tovább

A Míves Tojás Múzeum egész évben várja a látogatókat

  "Ahogyan a népdalokat gyűjtötték Kodály, Bartók és a többiek, és az utolsó pillanatban megmentették azokat, úgy menti meg ez a múzeum is a népművészetnek ezeket a törékeny, sokszínű, ősi motívumokat megőrző ereklyéit”- találjuk a Míves Tojás Múzeum…

Tovább

A tojásírás szokása - Bércziné Szendrő Csilla előadása a Hagyományok Házában

  Bércziné Szendrő Csilla esztergomi népi iparművész, a Népművészet Mestere a magyar nyelvterület hímestojás-mintakincsének egyik legjobb ismerője. Néprajzi gyűjtőmunkával, főként a tojásírás továbbadásával foglalkozik. Bejárta a Kárpát-medence minden zugát, ahol valaha szokásban volt írott…

Tovább

Az élet teljességének tökéletes szimbóluma az írott tojás

Phü, phü, phü, Ejsze, tojást festetek? Az elsőre homályos jelentésű szöveg azonnal értelmet nyer Bereczné Lázár Nóra kiállításán a tablókat olvasva.  Megtudtam, hogy az előbbi mondás egy ősrégi varázsige: hímestojás festése előtt háromszor bele kell köpni a…

Tovább

Szent György-nap és húsvét a szentendrei Skanzenben

  A szentendrei Skanzen gyerekkorom óta szívügyem, s bár azóta nagyot fordult a világ, s benne a Skanzen is, számomra permanensen a kedvenc múzeumok egyike. Ezért aztán nem is lepődött meg népes családom, hogy húsvétvasárnapi programnak Skanzenlátogatást javasoltam.  Mivel…

Tovább

Emmausz Bólyban - húsvéthétfői népszokás, a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén a 11. elem :

Bóly város Baranya megyében, a Mohácsi kistérségben. Bár Régészeti leletek bizonyítják, hogy ez a hely már a kőkorszakban is lakott volt, Bóly a török időkben gyakorlatilag elnéptelenedett. A problémát - hogy nincsen munkaerő - a birtokosok földművelő jobbágyokat…

Tovább

„Hímes tojások a keresztúton” - Mosonyi Éva kiállítása a Mátyás templomban

Régi szép szokás Erdélyben, a katolikusoknál, hogy nagypénteken az asszonyok feldíszítik a szentsírt. A sírnál fiatal férfiak, cserkészek állnak őrt. A hívek nagypéntektől látogatják a sírt, ott csendben imádkoznak, pénzt vagy tojást helyeznek el a sírnál. A tojás az…

Tovább

A nagyhét legfontosabb szokásai

Nagyhét virágvasárnappal kezdődik, ez a húsvétra való felkészülés legintenzívebb szakasza, hiszen Jézus szenvedése, halála s feltámadása egyre közelebb van.   Nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek - azaz elnémulnak. Ekkor a kereplővel jelzik az idő múlását. E napot zöldcsütörtöknek is…

Tovább

Perjés Zsuzsanna tojáspatkoló bemutatja a mesterségét

 A tojáspatkolás számomra a természet csodája s mesterségbeli bravúr egyszerre, mert hát hogyan is lehet megpatkolni egy törékeny tojáshéjat! Persze, láttam már „ élőben”, és tudom, hogy szemfényvesztés nincs benne, de van kitartás, elkötelezett gyakorlás és persze…

Tovább