Netfolk: népművészet, hagyományok

Bánat ellen: levendula

2017. június 17. - netfolk

Bánat ellen jó a  levendula,  ez így igaz, s be is bizonyosodik mindjárt! Ehhez először is  hallgassunk zenét:

 

 

Illatos, szép, hasznos és szinte igénytelen a növényünk levendula. Ez a mediterrán eredetű növény sokoldalúan felhasználható, s a kertek, balkonok egész nyáron  illatozó dísze lehet.

Megszárítva ízléses dekorációt készíthetünk belőle, mint a mellékelt film is mutatja:

 

Dél-Európában fűszernövény, halételeket, ürühúst ízesítenek vele. Manapság hazánkban is népszerű fűszernövény: fűszerkeverékhez, süteményekhez fagylaltokhoz is adhatunk egy kevés levendulát.

 

A Provence fűszerkeverék elengedhetetlen része:

Hozzávalók: 3 teáskanál kakukkfű, 1 teáskanál citromfű, 2 teáskanál rozmaring, 2 teáskanál zsálya, 3 teáskanál oregánó, 2 teáskanál levendula, 2 teáskanál borsikafű, 1 teáskanál édeskömény
Elkészítése: Keverje össze a szárított összetevőket. Jól zárható sötét üvegben, vagy tartályban tárolja! A Provence levendulás gyógynövénykeverék jól megy a hal-, hús-, zöldség ételekhez is.

 

Van, aki nem szereti csemegékben, mert úgy érzi, hogy szappaníze van. Ez nem véletlen, hiszen a  levendula nevét a lavare = mosni latin szóból nyerte, utalva rá, hogy a növényt mosáshoz ősidők óta használták. Az ókori görögök és rómaiak tisztító tulajdonságáért és illatáért kedvelték a levendulát. Az ókori görög, római leletek arról tanúskodnak, hogy az akkori fürdőkben gyakran mártóztak meg levendulában.

 Már a 13.  századból vannak feljegyzések, melyek megemlítik, hogy akinek a kesztyűje bőven és nagy mennyiségben szívott magába levendulaolajból, azoknak a szervezete sokkal ellenállóbb volt a pestissel szemben. Egyiptomban balzsamozáshoz használták, Angliában a pestisjárvány idején a csuklóra kötözve viselték.

„Az embernek semmit sem használ, ha eszi, de erős illata van” – írja Szent Hildegard  német apátnő, a növényt először ő nevezte Lavendulának (Physica [Liber semplicis medicinae]).

E növény a Földközi-tenger nyugati mellékéről származik, ott vadon nő. Hazánkban éppen vadon nem terem, de a kolostori kertek és a lovagkori növénykultusz ideje óta sokfelé termesztik. A levendula (Lavandula angustifolia) nálunk már télálló növény.

 A magyar levendulatermesztésben később, a két világháború között Bittera Gyula tihanyi levendulásával szerzett  elévülhetetlen érdemeket. Munkásságával bizonyította, hogy a hazai klímának megfelelő fajtákkal a külföldivel is versenyképes levendulaolajat képes termelni.

A tihanyi levendulás kora nyári lélekemelő élet - és illatérzés, a tihanyi öreglevendulás bokrai 80 esztendősek.

 

A levendula levelei hegyesek, a levél fonákján molyhosak. Virágzata 3-5 cm hosszú, vékony füzér.

film:

 

 

A növény homokon is megél, de a kötött talajban burjánzik. Szaporítása történhet magról (késő ősszel), a palántákat pedig tavasszal lehet kiültetni, de tőosztással is szaporítható, utóbbi esetben a tövek szétosztásánál figyelni kell arra, hogy minden tőnek erős gyökérzete legyen.

 

Virágait a teljes kinyílás előtt érdemes levágni, és csomókba kötve szárítani, s évente cserélni, mert egy év  alatt erejét veszti.

 

Bár a középkorban ételízesítésre, fűszerként alig használták ( ahogy Szent Hildegard  német apátnő, is írta )  – éppen  ezért a levendula nyomára a régi szakácskönyvekben nem szerepel, Dél-Európában később fűszerként is elterjedt. Ma is használják halételek, szószok, ürühús ízesítésére. Manapság a kifinomult ízlés egyik újra felfedezett klasszikus növénye: fűszerkeverékhez, fagylaltokhoz, süteményekhez kevernek belőle.

 Kedveli a mediterrán éghajlatot, a világ számos területén előfordul sok eltérő változatban Magyarországon is kedvelt kerti dísznövényként. Ősi tapasztalat, hogy más növény - általában rózsa - mellé ültetve elűzi a levéltetveket, élősködőket, , ezért biokertészetekben  igen népszerű.

A levendula fertőtleníti száj sebeit, a gyulladt fogínyt, csökkenti a kellemetlen szájszagot. A fog fájását enyhíti, ha a levendula illóolajával bedörzsöljük.

Fokozza az étvágyat, erősíti a gyomrot, annak emésztő energiáját, szünteti a gyomorrontást, émelygést, hányingert, puffadást, ha borban főzve, áztatva fogyasztjuk, vagy épp forrázat formájában. Megtisztít az emésztetlen, lerakódott mérgektől.

Az epetermelést fokozza, az epét hajtja, fiatalítja, fokozza annak zsíroldó emésztő hatását.

Az idegrendszert nyugtatja – a vizsgára készülő diákok fejüket bedörzsölték vele, de

Az izmok feszültségét oldja.

A bőr számos megbetegedéseinél a levendula forrázatával, tinktúrájával érdemes bedörzsölni, vagy borogatni az adott területet, vagy fürdőt készíteni vele.

 

 

A levendula gyógyhatása, felhasználása

Az ókori görögök és rómaiak tisztító tulajdonságáért és illatáért kedvelték a levendulát.

Használták  testre kenve, fürdővizet illatosítottak vele, szappant készítettek belőle, de akár száraz virágát a földre szórva is illatosítottak vele. A néphit szerint a levendula távol tartja az ártó, rontó erőket, szellemeket erős illatával.

 

 

 

Levendulás szappan házilag:

Sampont így készíthetünk :

Virága csokorba kötve vagy virágpárnát készítve szép és hasznos. A levendulának aromás, fűszeres illata van. Virágját vagy leveleit megdörzsölve kezünkön hosszú ideig illatozik. Harmóniát teremt az emberben, látvány és illat együtt bűvöl el mindenkit, frissít, regenerál, felüdít és nyugtat egyszerre.

 Lakásunkat, ha kellemes levendula illat lengi, a mi örömünkre és a molyok, tetvek, szúnyogok és rovarok szomorúságára, mert azokat elűzi.

 

A gyógyhatású levendula:

Javítja az életfolyamatokat, fokozza a testi és lelki frissességet.

Antibakteriális, fertőtlenítő, gyulladást csökkentő hatása van.

 Feszültségoldó, idegerősítő, nyugtató hatású. Enyhíti a fejfájást, a depresszív kedélyállapotot, segíti az elalvást.

Meghűléskor inhalálással tisztítja a légutakat, csökkenti a fertőzéseket. Asztmások ne használják így!

A pattanásos, gyulladásos bőrt bekenve nyugtatja. Érvényes pikkelysömörre és ekcémára is. Enyhíti a napozás okozta leégést.

Masszírozások alkalmával a fáradtságot, izomfájdalmakat, a reumás fájdalmakat csökkenti. Gyulladásos izomfájdalmakat enyhíti.

Az immunrendszert erősíti,

Relaxál, regenerál.

Hatékony zsíros hajra és korpás fejbőrre is.

Fürdővízbe cseppentve és kicsi tejet hozzáadva segít, hogy bársonyos legyen bőrünk.

Oldja a szélgörcsöket, fertőtleníti a beleket.

Rovarcsípéseket csillapítja, segíti a horzsolások és kisebb sebek gyógyulását.

Párnánkra cseppentve, vagy párnahuzatunkba szárított levendulát téve segíti alvásunkat.

Segít pszichés és idegi panaszok (alvászavar, idegesség, fejfájás, migrén)

Szív és érrendszerhez kapcsolódó panaszok (alacsony vérnyomás) enyhítésében.

A bőrápolásban is kiváló.

Izmok és ízületek gyulladásának csökkentésére.

Teája kiváló nyugtató, szélhajtó.

 

Levendula gyógytea készítése:

Közvetlen fogyasztásra készíthető forrázattal is és rövid ideig tartó főzettel is. Célszerű az edényt fedni, hogy az illóolaj ne távozzon el.

A gyógytea enyhe idegnyugtató hatású, fejfájást és fájdalmat csillapító, görcsoldó, segíti az emésztést, csökkenti az ideg alapú gyomor- és bélbántalmakat, a stressz okozta magas vérnyomást, az alvászavarokat.

A teához  úgy 4 teáskanál szárított virágot leforrázunk, 10 percig állni hagyjuk.

Levendula fürdő virágból készítve:

A nyugtató hatása az, amit kihasználunk, de a levendula serkenti a vérkeringést, és segíti a bőrpanaszok enyhítését.

Így készül a levendulás fürdő: 10 dekagramm levendulavirágot forrázzunk le 2 liter vízzel, hagyjuk állni, majd szűrjük le. A kapott főzetet vegyítsük a fürdővízhez.

Levendula fürdő levendulaolajból így készül: 1 teáskanál levendulaolajat összekeverünk 2 tojás sárgával, egy pohár tejszínnel vagy tejjel, 2 evőkanál mézzel, majd a fürdővízhez adjuk. Jó félóra alatt jut az illóolaj a bőrön át a szervezetbe. Ez a fürdő alkalmas menstruációs panaszok enyhítésére, migrén kezelésre.

 Levendulaüdítők

Szirupot így készíthetünk:

 

A levendula virágját (10 szálról lecsupaszítva) forrázzuk le cukorsziruppal és hagyjuk állni egy órát. Ezután szűrjük le és ízlés szerinti frissen csavart citromlével savanyítsuk. Tapasztalatunk szerint a cukorsziruphoz elegendő az 5dkg/l cukormennyiség. Megbolondíthatjuk a menta ízével: friss menta leveleit forrázzuk le, és hagyjuk állni, míg ázik a levendula. Amikor a cukorszirupos levendulát felhígítjuk, akkor összeönthetjük ezeket. Szénsavas és szénsavmentes ásványvízzel is nagyon finom. A kancsóba áztassunk levendulaszárat, levendulavirágot, mentaleveleket.

Levendula a konyhában: levendulás receptek

limondádé:

fagylalt:

Amelie kedvence?  Izgalmas inspiráció

 

http://www.nlcafe.hu/gasztro/20150704/befozes-sargabarack-lekvar-levendula/

levendulás sárgabaracklekvár - inspiráló: http://www.nlcafe.hu/gasztro/20150704/befozes-sargabarack-lekvar-levendula/

Eperrel is remekül harmonizál: Eper lekvár levendulával: 1 kg eper, 70 ml citromlé, 1 teáskanál friss levendula, 500 g cukor, 50 gr porcukor.
Elkészítése: A tisztított epret forraljuk a cukorral és a citromlével fedő nélkül. A porcukrot a levendulával, egy turmixgéppel összedolgozzuk és keverés közben a lekvárhoz adjuk.

 ÉS VAN ÁM A LEVENDULÁS SAJT! EGYSZER KÓSTOLTAM, FÜGGŐ LETTEM... AKI KÉPES RÁ EL IS TUDJA KÉSZÍTENI. ÉN IS FOGOK, ISTEN BIZONY :)

Könnyű és finom a levendula ecet:

Hozzávalók: 6 db friss kivirult levendula, 50 ml ecet, 200 ml forralt víz, 1 teáskanál cukor, egy teáskanál só.
Elkészítése: Töltse egy üvegbe a hozzávalókat, majd 4 hétig hagyja állni. Ezután szűrje le finom szűrőn. Jól megy salátákhoz, csak néhány cseppet használjunk alkalmanként.

Kedvenceim egyike pedig ez:

http://citromhab.blogspot.hu/2013/07/levendulas-keksz.html

Levendulás keksz


Omlós keksz vaníliával és levendulával.

Hozzávalók

 30 dkg liszt

20 dkg hideg vaj

15 dkg porcukor

1 tojás

2 evőkanál vaníliakivonat

1 púpozott evőkanál levendulavirág

½ kávéskanál só

 A hozzávalókat gyorsan összegyúrjuk, majd egy órán át hűtőben pihentetjük.

Lisztezett munkafelületen kétfelé osztjuk a tésztát, és két hengert formázunk. Éles késsel vagy cérna segítségével felszeleteljük a tésztahengereket úgy, hogy egyenként fél cm vastagságú korongokat kapjunk.

Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk a kekszeket és 180 fokra melegített sütőben 8-10 perc alatt megsütjük.

Nagyon hasonló, kicsit komplikáltabb  ez:

https://gasztroangyal.hu/receptek/levendulas-keksz/

Levendulás keksz

Hozzávalók:

25 dkg vaj

12 dkg porcukor

12 dkg kukoricaliszt

25 dkg finomliszt

csipet só

2-3 evőkanál szárított vörös áfonya

2 csapott evőkanál szárított levendulavirág (frissből kevesebb kell)

 

ÉRTELEMSZERŰEN KÉSZÍTSÜK EL....

 

Nagyon sok isteni recept levendulával itt: https://www.bfnp.hu/hu/levendulas-receptek

 

Végül még egy kis zene sok szeretettel:

dal:

 

Jó szimatolást és kóstolgatást kíván: Tánczos Erzsébet

Források:

http://kertesz.blog.hu/2012/04/17/levendulat_minden_kertbe

http://balintgazda.hu/aktualis-kert/julius/mire-hasznalhato-a-levendulavirag.html

http://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/levendula/31

http://www.tihanyilevendulapalanta.hu/Levendula_gyogyhatasa_-_felhasznalasa.html

http://javas.hu/web/wp-content/uploads/gyogynovenyek/levendula.htm

http://magyarkonyhaonline.hu/alapanyagok/levendula-megelegedes-es-takarekossag

 

 

képek:

https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/originals/ba/7b/a4/ba7ba4a0fd7b1d5a4ceefad03cd36108.jpg

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/60/Single_lavendar_flower02.jpg

http://www.thehealthcure.org/media/wysiwyg/Lavender.jpg

http://www.natmedtalk.com/w/images/thumb/1/13/Lavender.jpg/300px-Lavender.jpg

https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/736x/77/d7/3c/77d73cbe6cae4ef152d20e5f942a6c7a.jpg

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/40/Lavandula_angustifolia_-_K%C3%B6hler%E2%80%93s_Medizinal-Pflanzen-087.jpg

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/00/Bumblebee_on_Lavender_Blossom.JPG

https://www.google.hu/search?q=lavender+wikipedia&client=firefox-b&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjK77LT58PUAhXHvhQKHf_fClAQ_AUIBigB&biw=1173&bih=815#imgdii=jq92ASM_JTT_pM:&imgrc=sipIK-TQOCIn8M:

http://gradina.acasa.ro/uploads/photos/original/151513-flori-comestibile-1.jpg

https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/736x/f6/9c/43/f69c43161558e29fcfec37a692ca992e.jpg

 

 

Lina álma : a Madzagóvoda- szívhez szóló kiállítás Hodászon

 

 ltt.jpg

Hodász községre utaztam a minap. Készültem, olvastam, vártam már az utazást. Mégis meglepő,  megható élményben volt részem.

Nem tudtam ugyanis, hogy 47 évvel ezelőtt a Hodászon alakult az első cigány nemzetiségi óvoda Magyarországon. A hajdani óvodában ma kiállítás mutatja be a „ Madzagóvoda” történetét, és Rézműves Mihályné Lina óvodaalapító   regénybe kívánkozón élettörténetét.

Elmentem megnézni a kiállítást, mely olyan nagy hatást gyakorolt rám, hogy másnap újra ellátogattam az óvodába – ezúttal társasággal, Rézműves Mihályné Lina és lánya Rézműves Melinda valamint számos hajdani óvodás is elkísért és mesélt nekem.

 lina22.jpg

Lina és egy hajdani óvodása, Georgina a kiállítást nézi

 Lina gondolatai nyitják a kiállítást: "Legelőször is Isten kívánja meg tőlünk a gyermekek szeretetét. Igaz, nem kőtáblára írva adta elénk, de a szívünkbe véste.”

S valóban, az óvoda falai szinte sugározzák a szeretetet. Pedig az intézmény, mely 2009-ig működött, a kezdetekkor még csak nem is állt.

 

De miért is álmodta meg, s hívta életre Rézműves Mihályné Lina az ország első nemzetiségi óvodáját?  Az iskolába kerülő cigánygyerekek nem tudtak magyarul, a tanítók meg cigányul nem tudtak. Hogy is lehetett volna így eredményes az oktatásuk? Lina a saját bőrén tapasztalta a hátrányokat, de szelíd kitartással változtatott a saját sorsán, s aztán vagy háromgenerációnyi gyermekén. Ő maga így vallott erről:

 „Tízéves koromig csak cigányul tudtam beszélni, a szüleim nem sokat törődtek az iskoláztatásommal, nem írattak be az iskolába… Elszöktem az iskolába. Amikor beállítottam az osztályba, Tóthné, a tanító néni csodálkozott a legjobban, amikor megpillantotta a fekete szemem és a fekete hajam.

– Hát te ki vagy? Miért jöttél?

– Iskolába szeretnék járni…”

„… Elvégeztem a hetedik osztályt, amikor engem is utolért a cigányok törvénye, ugyanis apám férjhez adott. Ez volt a régi szokás. Megszültem az első gyermekemet, és a fiam már egyéves volt, amikor megbeszéltem anyósommal, hogy vigyázzon rá, míg én esténként iskolába járok. Így egy héten kétszer jártam esti iskolába, és elvégeztem a nyolcadik osztályt.”

linaa.jpg

A kiállítás egyik tablójáról készült fénykép. Bal oldalon Lina már fiatalasszony, mögötte szeretett anyósa tartja első unokáját, Lina mellett férje Rézműves Mihály ül, aki mindenben támogatta és szerető  társa volt.

 1968- ra már állami szinten is  nyilvánvalóvá vált, hogy a gyerekeknek szükségük van az óvodai nevelésre. Igen ám, de a szülők megijedtek, hogy el akarják venni a gyermekeiket. Linát elfogadták gondozónak, benne megbíztak, hozzá elengedték a gyerekeket.

Lina karókkal és zsineggel fogott neki az óvodaalapításnak.  Leverte a karókat és kihúzta a zsineget, elkerítette a játszóteret, ahonnan az ovisok nem mehettek ki, a kívülálló kíváncsiskodók meg nem jöhettek be.

Ekkor jött létre a Madzagóvoda.

 

Első napon öt gyermekkel foglalkozott, másnap már húsz gyermek várta. Vitt nekik almát és törölközőt, mert az alapvető viselkedési szabályokra is ő tanította meg a kicsiket.  Segített önállóan mosakodni, közben magyarázott nekik, hogy előbb jól megmosod a kezedet és az arcodat és aztán lehet megenni az almát.

Mindig vitt valamit a foglalkozásokra, a szülők is látták, hogy szívvel-lélekkel foglalkozik a gyerekekkel.

 1969-ben elkezdték építeni az óvodát... „Sok látogatónk jött a megyétől és a járástól, és azt kérdezték, hogyan boldogulok a gyerekekkel? Azt válaszoltam, hogy szeretem őket és nagyon okosak, lehet velük bánni, csak legyen, aki törődik velük. Ekkor nem fizettek nekem ezért, csak azt szerettem volna megmutatni, hogy érdemes óvodát építeni nekünk.”

Az óvodát társadalmi munkában építették, de ekkor még nem kaptak étkezést a gyermekek. Lina vitte a lisztet, krumplit, meg amire szükség volt, hogy jóllakassa a gyerekeket. A gyermekrajz Linát ábrázolja, ahogy a bicikli kormányára akasztva  hozza az ételt, meg ahogy almát oszt.

linabiciklii.jpg

Lina nyolc évig dolgozott mint dajka, tolmács, mosogató, takarító, vízhordó és fűtő. Később az ebédet a két kilométerre eső magyar óvodából hordta kis szekérrel. Ha valami miatt nem tudott dolgozni, akkor másnap a gyerekek sem mentek óvodába, így éveken át nem volt egyetlen szabadnapja sem.

 linadajka.JPGA kiállítás egyik tablójáról készült fénykép

Lina közben nem adta fel az álmát, hogy továbbtanulhasson. 1977-ben szánta el magát. „Írtam az oktatási miniszternek egy kérelmet, hogy szeretném elvégezni a főiskolát, és engedje meg, tekintettel a többéves szakmai munkámra, hogy gimnázium nélkül felvételizhessek a főiskolára. Amikor a kollégáknak elmondtam, hogy kinek írtam, volt, aki kinevetett, de amikor megkaptam a választ, hogy mehetek felvételt tenni, akkor nagyon csodálkoztak. 1980-ban közepes diplomával végeztem.”

 Ha valami miatt nem tudott dolgozni, akkor másnap a gyerekek sem mentek óvodába, így éveken át nem volt egyetlen szabadnapja sem.

- Mind az én gyerekem volt – mondja Lina. – Sokat dolgoztam, de nagyon jó volt. Nagyon szeretek minden gyereket.

 A gyermekeknek az óvodai évek alatt megszerzett kétnyelvűség a biztonságot hozta el.  A kiscsoportba lépők még semmit nem tudtak magyarul, az óvodában tanulták meg a játékosan a magyar nyelvet.  Mire iskolába léptek mindkét nyelven biztonsággal ki tudták fejezni magukat. Lina három generációt nevelt fel és adott számukra esélyt az iskola sikeres elvégzéséhez.  És adott sok-sok szeretetet.  Ezt mutatja a hajdani óvodásainak megható visszaemlékezése, hogy elmondják, milyen öröm volt a Madzagóvodába járni. Mutatják hajdani önmagukat a régi fénylépeken, kikeresik, hogy mi is volt az óvodai jelük, tele vannak emlékekkel.  Örök élményeket kaptak a sok dal, játék, foglalkozás közben, s a szeretet, összetartozás élményét.

 

Rézműves Mihályné Lina, aki munkája elismeréseként megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, majd a Kisebbségekért Díjat, közösségének szeretett és megbecsült tagja.

lina11.jpgLinának és férjének három gyermeke született. Úgy mondják a helyiek, s közös fényképeik is úgy mutatják, hogy boldog szövetség volt az ő házasságuk.

 

 

 

A lányuk, Melinda néprajzkutató lett. Elvégezte a Pécsi Tudományegyetem doktori iskoláját, és megalapította az ország első roma tájházát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodászon. Viszi fáradhatatlanul, töretlenül tovább az anyai örökséget

Rézműves Melinda elmondta, hogy a kiállítás tablóit szívesen és ingyen kölcsönadják, mert szeretnék, hogy a kiállítást minél több helyen lássák, hogy nyomot hagyjon az emberek gondolataiban és szívében.

 

 

 

 

 

Távozóban még lefényképezem Linát és Melindát a kiállítást  nyitó szép porté előtt.

 

linatablo.jpg

 

Egy iskolás fiú hátra marad. Visszafordulva véletlenül  pillantom meg, hogy búcsúzóul megcirógatja a portét, Lina arcát…

... eszembe jut a Biblia sora : „A szeretet soha el nem múlik.”

 

Tánczos Erzsébet írása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Balla Gemma nemezkészítő elmeséli, számára mitől kerek a világ

gemma.jpg

Festőnövények között áll mosolyogva, és mutatja, melyik milyen színre fest… Gyerekeknek tart nemezfoglalkozást, a kis kezek cirógatják és gyúrják a gyapjút, s ha kell, Gemma azonnal segít. Minden gyermek alkotása kicsit más lett, s mindenki büszke és elégedett. Ő így tanít…

 Szépséges kerek nemeztakarók, ívek, minták, meg mackók és sok kedves játék nemezből…

04nemezmackk.jpg

Ezek mind beugranak, ha Balla Gemmáról van szó. Nem is tudom hirtelen, hogy melyik volt az első találkozásunk, hogy kiállításán vagy kézműves foglalkozáson-e.

angyal.jpg

Nem is érdekes, hiszen ezek együtt alkotják az egészet, kiegészítik egymást. Így kerek a kép, mint Gemma nemez alkotásai is.

kerek.jpg

 

Most, hogy időt találtunk arra, hogy kifaggassam kézműves életének kezdeteiről és a folytatásról, rá kell jöjjek, hogy az élet számos fordulatot tartogat, de az alkotó ember számára elő kell bukkanjon az alkotás lehetősége.

 

- Édesapám cipészmester, már nyugdíjasként, de a mai napig is működik Zuglóban a műhelye. Édesanyám cipőfelsőrészkészítő. Kisgyermekként láttam szüleim minden mozdulatát, minden apró részletét egy cipő születésének, de eszembe nem jutott, hogy ezt a szakmát válasszam.

- A szüleid sem kapacitáltak, hogy folytasd az ő mesterségüket?

- Őszintén szólva nem. Hagyták, hogy magam találjak rá arra, mivel szeretnék foglalkozni.

- Nem nyerte meg a tetszésedet az a világ?

- Gyerekként az ember nem így gondolkodik, egyszerűen magába szívja az élményeket. A kézzel való alkotás, amit a szüleimtől láttam erősen rögzült bennem. Sokkal később - mikor bőrrel dolgoztam - spontán előjöttek a mozdulatok, melyeket gyerekként láttam. Egyszerűen természetes volt. Nagy élmény volt számomra, mikor Édesapámmal közösen dolgoztunk nemezcsizmám talpalásán. A szerszámokat, amiket csak használat közben láttam, most kézbe fogtam, dolgoztam velük -, bár néha nagyon megerőltető, hisz erős, férfikéznek való munka ez.

 gemmac.jpg

nemezcsizma

- Mennyire vezetett kacskaringós út a kézművességhez?

-Huszonöt éven át irodában dolgoztam. Térképész végzettséggel tevékenykedtem, majd tipográfiai szerkesztőként, irodavezetőként.

-A sokféle tevékenység mellett igényed sem volt a kézművességre?

- De, búvópatakként, menedékként azért mindig jelen volt az alkotás sok-sok formában. Ez lehetett üvegfestés, rajzolás, fotózás, kertészkedés, mikor mi. Nekem a kert is alkotás és szenvedély. A saját kertem hozta az igényt, hogy megismerjem a fűszer- és gyógynövényeket, a festőnövényeket, s hogy ezekből minél többet termesszek saját magam. A család, a házi tűzhely őrzése fontos az életemben. A főzés, sütés, fűszernövények termesztése, kertészkedés mind az életem része. Ezek segítenek a női szerepkör megélésében, átélésében.

gemmalampa.jpg

lámpabura nemezből

- Mi vitt a népi játszóházak világa felé, a nemezelés irányába?

-Lánykám születése után tudatosan kerestem a gyerekfoglalkozásokat, kézműves foglalkozásokat, s így kerültem közel először az agyag világával.

- Hogyan?

- Kislányomat vittem egy helybeli fazekas műhelyébe, ahol végül, és végre én is kipróbálhattam magam. Nagyon megtetszett a fazekasság. Az otthonomban elkezdtek sorakozni az edénykék, korongolt csuprok, muskátli-tartók, tányérok. S ekkor jött a gyapjú, s abból lett a teljes elkötelezettség. Elsőként korunk nemezelésével ismerkedtem meg.

gemmazold.jpg

 

- Mióta vagy a magad ura, kézműves alkotó?

- Hét éve. Ez nagy változás egy család életében, néha elbizonytalanító, néha boldogító. Szerencsére megtaláltam az egyensúlyt, a helyemet és az utamat ebben az új viszonylatban. Már a kezdet kezdetén lelkes szülőként bevállaltam apróbb kézműves foglalkozásokat. Ezeket is, mint annyi mindent, a lehető legjobban akartam végezni, így vitt utam a Dr. Kresz Mária Alapítvány népi játszóházvezetői képzésre. A kurzus aztán meghatározó élménynek bizonyult a számomra.

gemmahimes.jpg

Gemma hímes tojásai

-Mennyiben?

-A régmúlt visszaköszönt a néprajzi órákon: gyermekkorom nyarait idézte, melyet apai nagyszüleimnél töltöttem egy zalai kis falucskában, Nemesrádón. Végül ezt választottam záródolgozatom témájaként.

- Ezzel még nem értünk az önképzés végére.

- Igen, mert végzett népi játszóházvezetőként az utam a Hagyományok Háza népi nemezkészítő OKJ képzése felé vezetett. A nemezelés életem egyik legfontosabb területe lett. A tanulást azonban nem hagytam abba, a nemezkészítő szakoktatói vizsgát is letettem. A gyapjú növényi festésének rejtelmeivel évek óta ismerkedtem, kísérleteztem, s így oktatói dolgozatom témája „A növényi festés a nemezelés világában” lett. Az elmúlt idő alatt sokat tanultam, fejlődtem munkám során, így egyre biztosabban alkalmazom a festőnövényeket. Az évek során számos nemezkészítő- és a hozzá szervesen kapcsolódó növényi festős kurzuson vettem részt, folyamatosan képzem magam.

- Tegyük hozzá, mindezt család mellett.

-Igen, és nem tudom eléggé megköszönni férjemnek, hogy minden tervemben támogatott és támogat ma is. Segítségével alakítottuk ki rákosszentmihályi otthonunkban a műhelyemet is. Otthon alkotok, s emellett a Hagyományok Háza Nyitott Műhelyében is rendszeresen dolgozom, bemutatózok. A megszerzett tudásomat szívesen megosztom az érdeklődőkkel, kicsikkel, nagyokkal egyaránt.

gemmasz.jpg

-Párhuzamosan tanulsz és tanítasz.

 - Igen, a szakmai munkám két pilléren áll: egyrészt oktatok másrészt alkotok, s ez éppen olyan fontos a számomra, mint a tanulás és a tanítás. Országos kiállításokon, pályázatokon veszek részt, lehetőséget kaptam több ízben is bemutatni önálló kiállításon munkáimat. Szeretek jó csapatokhoz tartozni, tagja vagyok a Fehérvári Kézművesek Egyesületének és a Kiss Áron Magyar Játék Társaságnak.

pla_2.jpg

Utóbbi helyen kiállításomban nem csak nemezmunkáimat mutattam be, hanem a népi játszóházvezetői képzésen elsajátított különféle kismesterségek tárgyai is bemutatásra kerültek - vegyítve saját tárgyi gyűjteményemmel. Úgy éreztem, ha már bemutatkozási lehetőséget kaptam, akkor népszerűsítem a különféle természetes anyagokból, gyermekek által elkészíthető tárgyakat is.

gemmaj.jpg

gemmaja.jpg

Játékok természetes anyagokból

Megmutatkozom a virtuális világban is, alkotásaim, személyes írásaim is bemutatom itt: http://www.ballagemma.hu/?page_id=2 A honlapomon is látszik, hogy kimeríthetetlen inspiráció a növényi festés a számomra, az alapanyag lehet gyapjú, selyem, bőr…

-Te magad fested a gyapjút, amivel dolgozol?

-Nagyrészt igen. Réges-rég egy gondolat motoszkált a fejemben: „addig, amíg nem te magad fested a gyapjaid, nem teljesen tiéd az alkotás. A színek alkotásában te magad is benne vagy.” Ez folyamatos kísérletezés és mindig új élmény, hiszen a növény és a gyapjú is él, találkozásukból mindig valami csoda születik, melyet pontosan nem lehet előre megjósolni.

-Mire ügyeljen, aki maga festi a gyapjút?

- Lehet a gyapjút színezni növényi és vegyi festékkel is. Mindkettőnél érvényes, hogy festés előtt fél órával a gyapjút áztassuk be langyos vízbe, hogy a gyapjúszálak fellazuljanak. Nagy festőedényre van szükségünk, amit a konyhai háztartási edényektől elkülönítve kell kezelnünk. A festéshez használt eszközök újból nem használhatók élelmiszerekhez, erre gondolni kell. Fontos az edény nagysága is, hogy a festendő anyagot mindenhol kellően átjárja a festőlé.

-Csak természetes festékanyagokkal dolgozol?

-Nem. Vegyi festékekkel is. Annak is megvan a maga varázsa.

- Megrendelésre is alkotsz?

- Ritkán. Inkább alkotok, s utána a tárgy találja meg gazdáját.

- Milyen érzés elszakadni az alkotásaidtól?

- Hozzám nőnek alkotás közben, hiszen magamból is beleteszek egy darabot. Elengedési gyakorlat. Tudom, hogy jó helyre kerülnek, jó emberekhez, akik értékelik, s jó gazdáik lesznek.

- Mi jellemzi az alkotásaidat? Miket szeretsz alkotni?

- Hű, erre nem könnyű válaszolni. Nemezből modern és népies stílusban is hozok létre használati tárgyakat: lakáskiegészítők, öltözék-kiegészítők, játékok alakulnak a kezem alatt. Picitől a nagy, másfél méteres kerek nemeztakaróig hozok létre alkotásokat. Szeretem az ívelt formákat. Érdekes, hogy a házunkban is ezek dominálnak, klasszikus sarkos bútorok nincsenek is nálunk. Jellegzetes darabjaim a kerek nemezek racka rojtokkal. A kerek forma közel áll hozzám, s így velük kerek az életem.

Miért s mióta locsolkodunk húsvétkor?

 

 

loc.jpgA magyar hagyományok között a húsvéti locsolkodásban benne van az ősi óvó, védő, rontáselhárító, termékenységvarázsló, szakrális megtisztító szerep.

A húsvéti locsolkodás a rituális megtisztulás jelképe. A Magyar Néprajzi Lexikon így ír erről: „A húsvéti locsolás ősi katartikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.” (Tátrai 1979, 606)

husveti_locsolkodas.jpg

A kép Markó: Húsvéti locsolkodás (1889) című festménye

 

Így locsoltak régen Orosházán:

 

Borszéki locsolkodás itt:

Apor Péter a 18. században dokumentálta a húsvéti locsolkodást.

„Az egész ország területén ismert. A Dunántúlon csak szórványadatok jelzik meglétét... A húsvéti locsolás ősi katarktikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, ill. a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. …A húsvéthétfő vízbevető, vízbehányó hétfő elnevezése utal a szokás eredeti jellegére…”

 Húsvéti locsolkodást itt is nézhetünk:

A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is, ami egy igen ősi szokás.

„Nagypénteken hajnalban volt szokás a patakhoz menni és abban megmártózni vagy megmosakodni. Aki ezen a napon a folyóvízben mosdott, arról úgy hitték, hogy egész évben szép és egészséges lesz. Aki a pataknál járt, annak vizet kellett hazavinni, hogy a ház apraja-nagyja is megmosakodhassék. Sokszor ezzel a vízzel még a házat is meglocsolták. Sőt, a lovakat is megúsztatták egyes helyeken, hogy azok is egészségesek legyenek egész évben.” – olvashatjuk Monoriné Rohlik Erzsébet: A varázserejű hímes tojás című könyvében.

 

Valamikor vízbevető, öntöző hétfőnek, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára. Nem véletlenül, mert ha önként nem, akkor erőnek erejével hurcolták a lányokat a patakhoz vagy kúthoz, ahol vödörnyi vizet zúdítottak rájuk.

 

Hagyományőrző locsolkodás ma:

Húsvét kedden viszont a lányok locsolták a legényeket.

 

Pozsony Ferenc néprajzkutató szerint már a XVI. században is locsolkodtak. "A legtöbb székelyföldi faluban a második világháborúig, sőt helyenként az 1962-es erőszakos kollektivizálásig kútból merített vízzel locsolkodtak a fiatalok. Lényeges volt, hogy frissen merített vízzel locsolkodtak. … A 20. század közepéig a házak kapuit nem zárták, a legények bátran beléphettek. A ház előtt köszöntővel hívták fel a figyelmet az érkezésre, majd kihívták a leányt az udvarra és kútból merített vízzel alaposan meglocsolták."

Az Ipoly mentén húsvét vasárnap este a legények csapatokban jártak, s tojást szedtek a lányos házaktól. Másnap reggel szalonnás tojásrántottát készítettek és együtt elfogyasztották. A tojáshéjakat a legnépszerűtlenebb lány ablaka alá szórták, hát ez nem valami szép…  Ezután elindultak csapatban locsolni.

Antalné Tankó Mária: Gyimesvölgyi írott tojások című könyvében olvashatjuk: „Húsvétkor az öntözésnek is volt egy sorrendje. A fiúk legelőször édesanyjukat, leánytestvérüket locsolták meg, azután meglocsolták a keresztanyákat, nagyszülőket, szomszéd lányokat és végül, de nem utolsó sorban a szeretőjüket.”

A házaknál sonkával, kocsonyával, kaláccsal, borral kínálták a locsolókat, a locsolás jutalma volt még a piros vagy hímes tojás, de pénz nem.

 

 A húsvéti tojás legfőként a feltámadt Krisztus jelképe, mely a keresztszülők ajándéka volt a keresztgyermeknek.

Erdélyben egyes helyeken a ház ormára helyezett feldíszített zöldág és nyitott ajtó a jel, hogy szabad locsolni.

Nem a köszöntő volt a szokás lényege, hanem az öntözködés.

A húsvéti locsolás említett módjai a két világháború között megszűntek, helyüket átvette a kölnivel való locsolás és a locsolóversike mondása.

 

A húsvéti tojásokkal a gyerekek aztán játszottak.   A legismertebb tojásjáték lényege, hogy két szemben álló játékos összekoccantja a tojásokat, akié sértetlen marad, elnyeri a másiktól a törött tojást.  Volt, hogy pénzzel igyekeznek betörni a tojást. Akinek sikerül, azé a tojás, akinek nem, elveszíti a tojást is, a pénzét is.

 

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1455.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1458.html

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/110.html#114

https://hu.wikipedia.org/wiki/Locsolkod%C3%A1s

http://www.symbolonintezet.hu/a-husveti-locsolas-magiaja/

 

 

 

 

 

 

Mesékbe öltöztetett hagyományok a Napra-forgó programban

 komasszonyok_2.jpg

 

Farsangi alakoskodók, húshagyókeddi szokások, hamvazószerda, böjti játékok s annyi játék, mese, dal elevenedik meg Cseke –Marosi Eszter és Szabóné Kaszás Villő Tavasz című könyvében, hogy betelni sem lehet vele.

tavasz.jpg

A könyv alján olvasom: mesébe öltöztetett hagyomány kicsiknek. Még mielőtt megkérdezem, hogy ez mit takar, furdal a kíváncsiság: hogyan talált egymásra a két alkotó.

- Az Apor Vilmos Főiskolán voltuk évfolyamtársak, tánc- és dráma szakra jártunk, és már ott egymásra találtunk és elkezdtük szőni közös terveinket- tudom meg Cseke –Marosi Esztertől.

– Azonnal nekifogtatok a munkának.

- Az igazság az, hogy 2008-ban végeztünk, és bár azonnal a tettek mezejére akartunk lépni, rendre megakadtunk a tervezésnél. Mondta is Villő, félig viccesen, hogy akkor lesz a terveinkből valami, ha majd egy időben lesz kisbabánk.

- És ez így lett?

- Igen, a sors vagy inkább a Jóisten úgy alakította, hogy szinte egy időben szültünk, s az óta már rokonságba is keveredtünk, mert egymás komaasszonyai lettünk. Villő három, én négygyermekes anyuka vagyok.

- S a kisgyermekek mellett végre le tudtatok ülni, és elkezdhettétek megvalósítani a terveiteket.

- Igen, de nem volt hiábavaló, hogy évekig érleltük a gondolatokat, ez kellett a Napra-Forgó program kiérleléséhez.

- Mi a Napra-Forgó program jellegzetessége? Mit takar, hogy mesébe öltöztetett hagyomány kicsiknek?

- A mesébe öltözetett hagyomány az, amit mi nyújtani szeretünk és tudunk. Ez a Napra-forgó program, mely két pilléren áll.

kormoz.jpg

 A kormozás szokása többek között  a tél elűzését jelképezi.

- Melyek ezek?

- Az egyiket a lassan sorozattá bővülő könyveink adják- ebből lapozgattuk együtt a „Tavasz húshagyókeddtől pünkösdig” című könyvecskét. A másik pillért úgy nevezzük, hogy mulatságok. ezek a foglalkozások, amiket tartunk.

- Melyik pillér alakult ki előbb?

- 2015- ben jelentettük meg az első könyvünket, de párhuzamosan indítottuk el a foglalkozásokat.

- Milyen témához nyúltatok?

- A karácsonyi néphagyományokat, szokásokat dolgoztuk fel először könyv formában.

 Azóta megjelent már az Advent és a Tavasz című könyvünk, hamarosan megjelenik a Dologidő, mely a nyári és őszi jeles napokat dolgozza fel.

-  Miért került külön kötetbe az „Advent”?

- A karácsony és az advent hangulata annyira más, és olyan bőséges anyag kapcsolódik mindkettőhöz, hogy ezért két külön könyvbe szerkesztettük őket.

luca_1.jpg

Luca búzát ültetni jó

- Kiknek szólnak ezek a könyvek?

- A családokat igyekszünk megszólítani, hogy segítségünkkel újra felfedezzék a hagyomány csodás kincstárát, s derűssé varázsolják az ünnepeket, de a hétköznapokat is. Régen apáról fiúra szállt ez a tudás, a mai szülők (mi magunk is) csak újratanulással tudnak hozzájutni ehhez a tudáshoz, s a könyvek ebben segítenek. De így már mi magunk közvetlenül is sok mindent át tudunk adni a gyermekeinknek. Van esély, hogy újra életre kel ez a láncolat, a hagyományos tudás legtermészetesebb átadása apáról fiúra.

- Még kiknek ajánljátok a könyveket?

- Nem titkolt célunk, hogy a pedagógusok munkáját is segítsük.  Mivel a hagyományos közösségek már régen felbomlottak, a közösségi élményt az oktatási- nevelési intézmények adhatják meg. Az iskolákban, óvodákban, művelődési házakban zajló foglalkozások tervezése során a néphagyomány kapaszkodót, egyfajta sorvezetőt jelenthet a foglalkozásvezető számára.  Igyekszünk néphagyományainkat élményszerűen megmutatni a gyermekeknek. A meséken, játékokon, mondókákon, közös éneklésen és zenélésen keresztül szinte észrevétlenül ismerik meg eleink kultúráját.  Mindazoknak ajánljuk portékáinkat, akik fontosnak tartják, hogy gyermekek kiskorukban megismerjék és megszeressék néphagyományainkat.

- Mi a munkamegosztás a könyvek és a mulatságok kialakítása során?

-  Villő a Napra-forgó könyvek szövegírója, magyar nyelv- és irodalom tanár, dramaturg és író. A mulatságok mesefelelőse: ő fésüli össze a történetek fonalát. A Napra-forgó könyvekben és mulatságokon az én feladatom a népszokások, mondókák, játékok, dalok összeállítása, jómagam tánc- és drámapedagógus vagyok.

- Milyen életkorban érdemes megismertetni a gyerekeket a Napra-forgó foglalkozásokkal?

- A gyerekek nagyon fogékonyak, és ez igaz kicsikre és nagyokra is. A Napra-forgó foglalkozásokra óvodás kortól várjuk a családokat. De a családban sokkal kisebb gyerekekkel is játszhatunk, mondókázhatunk, ezek nagyon élvezetesek és hasznosak a szülők és a babák számára is. Ahogy Kodály is mondta: "Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt.  .. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel... még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése." Az első bázis a család mindenféle értelemben.

Az óvodáskorúakban lehet lerakni a néphagyomány alapjait, a pozitív élmény egy életre megmarad.

Jóval később a kis ovis kamasz lesz, aki persze lázad- ez is a dolga. De úgy tapasztalom, hogy ha vannak közös élmények, akkor azok megtartják a kamaszt az útján.  Mi leggyakrabban az óvodás korosztállyal találkozunk, és minden alkalommal megtapasztaljuk, hogy nekik a mese, a mozgás, a dal is az anyanyelvük.  Ha így közelítünk hozzájuk, akkor nyitott szívekre és fülekre találunk. Úgy szoktam fogalmazni: elültetünk bennük egy magocskát, s az kicsírázik, kikel a szívükben.

- Van-e a témák mellet közös jellemzője a könyveiteknek?

- Igen,  törekszünk erre,  nem csak a könyvek szerkezetében, hanem a külső megjelenésben  is, ami  Jávorné Ilyés Boglárka illusztrátor és Kővári Péter grafikus munkája. Bogi rajztanár, pedagógusként  ő is napi kapcsolatban van kisgyermekekkel. Kézzel készült akvarelljei tükrözik a kor hangulatát, erősítik a könyv mondanivalóját, hiszen egyes fogalmak teljesen mást jelentenek a mai gyerekek számára, mint amit száz évvel ezelőtt.

bogi.jpg

Jávorné Ilyés Boglárka illusztrátor is napi kapcsolatban van a gyerekekkel

-Mi a közös a mesékben?

- A meséink minden esetben egy tervérpárról, Palkóról és Katicáról szólnak. A meséket Villő írja.  A szakirodalomból a kissé száraz adatokat átülteti egy kisfiú és egy kislány életébe – így születnek meg a meséink mondókákkal, játékokkal, dalokkal.

- Hogy foghat hozzá  a könyv segítségével foglalkozást tartani  egy pedagógus?

- Igyekszünk praktikusan összeállítani a könyveket: a lapok alján olvashatják a játékleírásokat. A dalok megszólaltatását, de a megtanulást is segíti a CD melléklet. Minden kötetünkben hegedű jelöli az énekeket, vesszőparipa a játékokat.

- Mi a tervetek még?

- Szeretnénk minél több helyre eljutni, gyerekekkel, családokkal együtt játszani, énekelni, kézműveskedni.  Könyvötleteink is vannak bőven.

- Ha az óvodában, iskolában nem, akkor személyesen hol találkozhatunk veletek?

- Programunk másik pillére a Napraforgó mulatság. Jelenleg havi rendszerességgel tartjuk Békásmegyeren a Szent József Házban. Van egy kialakult, egymást jól ismerő „ mulatózó” mag, de örömmel várjuk azokat az érdeklődő családokat is, melyek még nem jártak a mi Napraforgó mulatságunkon.

- Mire készüljünk, mi vár minket egy ilyen mulatságban?

- Ezek a családi mulatságok egy-egy jeles nap köré épülnek. Mindig van egy téma, amit feldolgozunk. Hónapról hónapra más és más a témánk. Szeptemberben például „Ősz az idő, Szent Mihály nap közeledik…”, októberben „Komámasszony, menjünk ki a szőlőbe…” címmel a szüret.  „Kiugrott a gombóc…”  a Luca-napi , „A Kisjézus aranyalma…” karácsonyi, „Forog az orsóm kereke…” programunkban a fonóba látogatunk. Farsangi, virágvasárnapi és még számos foglalkozásunk van, melyeket szívesen játsszuk a gyerekekkel.

-  Ebből az is következik, hogy aki szeptemberben már játszott veletek, annak jövőre nem lesz újdonság, meglepetés a téma.

- A néphagyomány kincsestára kimeríthetetlenül gazdag, s a mi alkotókedvünk sem lankad. Évről évre máshova kerül a hangsúly egy-egy jeles napon belül, bár az ismétlésnek is van szerepe, minél kisebbek a gyerekek annál nagyobb élmény nekik újra és újra elénekelni, eljátszani ugyanazokat a játékokat. Gondoljunk csak a saját gyermekeinkre, akik újra és újra kérik ugyanazt az esti mesét – az ismétlés biztonságérzetet ad, meg is nyugtat, úgyhogy ne becsüljük le a szerepét.

- Hogyan zajlik egy családi mulatság?

- Mindig mesén keresztül  mutatjuk be a témát.  Először kézműveskedünk, s  az elkészített alkotás szerepet kap a mesében, amit éppen játszunk.  Egy mulatságba két táncos részt is tervezünk: egyet a mese előtt, s egyet utána.  A  foglalkozást záró zenés mulatságban a gyerekek ritmushangszerekkel velünk muzsikálnak. A foglalkozások szerkezete stabil, fontos az állandóság és az újdonság egyensúlyát megteremteni.

- Kik a zenészek?

- A  Pereputty zenekar szolgáltatja a muzsikát, s a nevük nem a véletlen szüleménye.  A Pereputty részben családi zenekar, a férjem dudás, az öcsém hegedűs, az Óbudai Népzenei Iskolába járó fiam bőgős, egy barátunk brácsás. Vonósok, duda, furulyák, koboz, dob, és sok egyéb hangkeltő eszköz segítségével a zenekar gondoskodik a mulatságokon a muzsikaszóról. Hangszerbemutatóikon a gyerekek megismerkednek a különféle zeneszerszámokkal, valamint a könyvek CD mellékletein is az ő muzsikájuk hallható.

pereputty.jpg

A képen a Pereputty zenekar látható

Villő és az én családom is példa arra, hogy az általunk bemutatott hagyományos értékek megélhetőek a XXI. századi családokban is. Az értékek kiállják az idő próbáját, helyük van a mai világban is, hiszen például a jeles napok hagyományai az élet sarkalatos pontjaihoz kapcsolódnak.

- Például hogyan?

- A Luca napi gombócba papíron különféle fiúneveket rejtenek a lányok, így próbálják megtudni, hogy ki lesz a párjuk. Beszélgetések indulhatnak ebből anyák és a lányaik között. Aztán ott a Luca búza, aminek kapcsán kitérhetünk arra, hogy kinek mi a gazdagság, mire van valóban szüksége az embernek.  Az életünk tele van tabukkal, a ki nem mondott gondolatok, érzések pedig csak bajt szülnek.  Vegyük például a halált.

- Nagyon nehéz téma életkortól függetlenül.

- Ez így igaz, de éppen ezért nem kendőzhetjük el. Minden évben eljön például a halottak napja, a néphagyományban számos kezelési módot találunk arra, hogy hogyan kezeljük a gyászt, hogyan forduljunk a gyászolóhoz.  Többszáz éven át kicsiszolódott szokásaink az idő próbáját kiállták, működnek. Éljünk velük.

 Az alkotó együttlét, a közösségi élmény pedig felszabadító, a mozgás, a zene ellazít.  A felnőtteket is megszólítja ám.  Erre minden életkorban nagy szükségünk van. Fogódzókat keresünk az életben, és ebben gyermeknek és felnőttnek is segít a néphagyomány.

 lucab.jpg

Tánczos Erzsébet beszélgetése

 A képeket az alkotók engedélyével tettem közzé.

Az első felvételen Cseke –Marosi Eszter és Szabóné Kaszás Villő  komaasszonyokat alakít.

 

 

Hungarikum lehet a zalai cukorperec?

 

 cukesz1.jpg

 Gyúrjuk a tésztát, formázzuk, hajtjuk.

- A liszt típusa nem olyan lényeges, de a pálinka nagyon fontos-  tudjuk meg Csiszárné Zsuzsitól, aki jó mester módjára megosztja a cukorperec készítésének minden fortélyát velünk. A Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumában sokan összegyűltünk, hogy megismerkedjünk ennek a különleges csemegének a történetével, és meg is tanuljuk elkészítésének csínját-bínját.

 cup1.jpg

Csiszárné Zsuzsi cukormázzal keni a pereseket a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban

- A zalai lakodalmas cukorperec ételkülönlegesség, Zalaszabar környékéről származik – meséli Zsuzsi, miközben szemünk előtt s velünk készíti a perecet. - A szájhagyomány szerint két évszázada sütik. Régen kemencében sütötték a lakodalmi finomságot, ma főleg mesterségbemutató alkalmával gyújtjuk be.

- Kitől tanulta a készítését?

-  Zalacsányban a Kiss Böbi nénitől tanultam a mesterséget már vagy három évtizede.  A cukorperec nagyon látványos, de igen munkás. Nagy pontosságot és nagy odafigyelést igényel, semmit nem lehet elhagyni a munkafázisokból, de hozzátenni sem lehet. Az elkészítése önmagában egy rituálé, mindig mindent ugyanúgy.

-Minden zalai lagzin ott a cukorperec?

-  Igen. Két évszázada így van ez. Volt ugyan egy időszak mikor kissé feledésbe merült, de úgy tűnik, újra nagy az érdeklődés iránta.  Ez egy szép, falusi hagyomány, ajándék, lényege az örömszerzés a másik embernek.

- Mi a szerepe a lakodalomban?

- Amikor elindul a násznép az esküvőre, a perecet „dobálják”, vagy a borosüveggel együtt adják a lesőknek, ezzel köszönik meg, hogy meglesik, azaz figyelmükkel megtisztelik a házasodó a fiatalokat. A perecet a hagyomány szerint a koszorú formája, egymásba fonódása, fehér selymessége kapcsolja a menyegzőhöz. A borosüveg nyakára teszik, vagy a menyegzői asztalon a süteményes tányér megkoronázója.  Zalában falunként vannak a szokásnak változatai. Jellemző, hogy éjfélkor a násznagy földhöz vágja a perecet, és ahány darabra törik annyi évig él majd boldogságban az ifjú pár. Ha netán nem törik jó apróra, gyorsan rálép valaki, így biztosítja a hosszú boldogságot.

- Eszerint manapság is esküvői sütemény.

- Napjainkban más rendezvényekre is süttetnek cukorperecet. Ajándéknak is kitűnő, sütést követően 2 hónapig fogyasztható.

Beleharapok a hívogató süteménybe. Nagyon ízletes, száraz de nem kemény, kellemes zamatú édes, de nem émelyítő sütemény.

cuperec.jpg

 Kész lakodalmas perecek  Csiszár Tiborné alkotásai

 

- Hogy ezt elérjük, s persze a tökéletes formát, nagyon fontos az összetevőkre ügyelni.

 Kell bele tojás, édesítőszer, étolaj, pálinka (50%-nál erősebb) sütőpor, szalalkáli, liszt.

- 200 éve még nem volt édesítő.

- Ez igaz, akkor cukorral dolgoztak. Idővel édesítővel is kipróbálták az asszonyok, és az így készített tészta jobb állagú. Szóval haladtak a korral, kipróbálták az újat,látták, hogy ez jó, s most már így készítik.

 A cukorperecet hagyományosan kézzel dagasztjuk, formázzuk és nagyon magas hőmérsékleten előmelegített sütőben sütjük.  Mivel a tészta nem tartalmaz cukrot, könnyedebb marad. A megsült perecről akkurátusan leseperjük a lisztet. Ez fontos, különben nem tapadna rá megfelelően a cukormáz. Ezután egyenként cukormázzal bekenjük, és hagyjuk megszáradni. Ez elég hosszú idő. 

- Sok mindenre kell figyelni.

- Igen, de még ha minden lépést be is tartunk, az időjárást például nem tudjuk bekalkulálni.

- Miben befolyásolja a sütését az időjárás?

- Ó, nagyon sok mindenben. Nedves, párás időben nem lesz szép a máz. A meleg, nyári idő kedvez a cukorperecnek. Télen a fűtött lakásban is megsül szépen, de van, hogy a ventilátornak folyamatosan járnia kell, a légáramlásra is szükség van. Érzékeny portéka a cukorperec, de azt szoktam mondani, ha nem sikerül tökéletes szépre, az se szegje senki kedvét. Benne van a szeretetünk, odafigyelésünk, munkánk, időnk, türelmünk. És még ha nem is emelkedik olyan magasra, mint illene, és ha a máz esetleg nem olyan fehér, mint kellene, az íze azért igen jó.

- Hányan sütik a cukorperecet?

- Nagyon kevesen vagyunk, akik helyi kifejezéssel élve: verjük a cukorperecet. Én lakodalmakra és más eseményekre is sütöm, de folyamatosan tartok mesterségbemutatót, tanítom az érdeklődőket, megpróbálom életben tartani ezt a szép hagyományt. Hátha akadna tanítványom, aki megtanulja a fortélyokat, s segít megtartani ezt a szép hagyományt.

cu1.jpg

Minden korban élmény cukorperecet készíteni. A képen cukormáz kerül a perecre.

- Hol tudja megmutatni a helyi közösségen kívül?

- Lakodalmas perecem több kiállításon szerepelt ki volt állítva, például a Budavári Palotában is láthatták az érdeklődők. A Mesterségek Ünnepén évek óta árulom, már többen ismernek az előző évekből, s keresnek.

- Ez egy igazi különlegesség.

- Igen, s úgy gondolom, hogy megérdemelné az országos ismertséget. Helye lenne például a Helyi Értéktárban és a Hungarikum listán.

- Kívánom, hogy mihamarabb  így legyen.

Tánczos Erzsébet írása                                            

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                                                              

 

Nyisztor Tinka a moldvai magyarok életfordulókhoz kapcsolódó ételeiről mesél


tinkaarckep.jpg

Galuska, kozona, töltike … mi a közös bennük?

-Ezek csángó ételek- tudtam meg Dr. Nyisztor Tinka etnográfustól, aki  a moldvai Pusztinából származik, ma is ott él. Közben az ELTÉ-n doktorált néprajzból, szakterülete a moldvai magyarok táplálkozási szokásai. Hétköznapok és ünnepnapok – a moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiája című disszertációja, s a   Csángó galuska című szakácskönyv is, melynek társszerzője   ezt a témát járja körül.

konyv_1.jpg

2017 február 17-én  "Az ételek szerepe az életfordulóhoz kapcsolódó rítusokban a moldvai magyaroknál” címmel a szerző előadást tart a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.

gal_1_1.jpg

A képen: készül a csángó galuska

-Miről fog szólni az előadás?

-A reprezentációs alkalmakkor az asztalra kerülő ünnepi ételeket  tekinjük át.

tinkafoz.jpg

A képen: nyisztor Tinka beavat a galuska készítés tudományába

-Melyek ezek az ünnepek?

-Legfontosabb fordulópontok az ember életében a születés, a lakodalom és az elhalálozás.  Ezekhez kapcsolódóan a keresztelő, lakodalom, halotti tor hagyományos moldvai magyar ünnepi étkezési szokásait mutatom be.

 

-Az élet kezdetétől a végéig.

-Az élet fordulópontjait hagyományosan közösségben élik meg az emberek. A közösség segíti az egyént és környezetét az egyik szakaszból a másikba való átlépésen.  Ilyenkor összegyűlünk, leülünk, megvan a rendje annak, hogy mit eszünk.

-Ez nem csak Moldvában van így.

-Nem bizony, ezek általános emberi dolgok. Moldva azért különleges a szokások és ezen belül az étkezési szokások miatt is, mert elzártsága miatt megőrződött egy igen régi, sok száz évvel ezelőtti  állapotban.

-Nincs is változás az ünnepi ételek tekintetében?

-Nyilván van, de Moldvában legkevésbé és leglassabban a torhoz kapcsolódó szokások változnak. Más vidékeken ez el is tűnt, vagy alaposan megváltozott.  Kelet-Európában évszázadokon át fontos volt, hogy ünnepi alkalmakkor még a szükségben élőknél is – sőt, náluk legfőképpen- étellel roskadozzék az asztal.  

torima.jpg

 A tor imádsággal kezdődik

Moldvában a tor ma is az egész falu eseménye. Aki meghal, még ma is pontosan meghagyja, hogy mit s hogyan szeretne a torban, s ez rendre ugyan az, mint az előző generációk idejében.

torkep.jpg

Tor Pusztinában

-Miért fontos a tor megtartása a családnak, hiszen igen jelentős kiadás, szervezés?

-Egy tor a közösség megtartóerejéről is szól. Beszélgetnek az elhunytról, aztán fontos hogy elmondják: szép volt a temetés, jó a tor.

-Így könnyebb feldolgozni a halállal járó veszteséget.

-Kétségtelen. Moldvában meg is szólják azt, aki nem tud túllépni a gyászán. A közösség segítséget nyújt, de el is várja, hogy a gyászoló továbblépjen, mikor eljön az ideje.

-Mi kerül az asztalra a toron?

-Savanyúleves hússal, töltike a menü. És persze édes laska, ezt csak torban fogyasztjuk és a mai napig megmaradt. Hogy pontosan mik ezek az ételek, ezt az előadáson részletesen el is mondom majd.

tor1.jpg

 Tor Pusztinában

-A tor hangulatához képest a keresztelő, lakodalom egészen más.

-Ez így igaz, s ezekben inkább észrevehető a változás, ami leginkább városiasodást jelent.

-Miben jeleneik ez meg?

-A keresztelői lakoma és a lakodalomzáró fogása is hagyományosan a töltött tyúk.

-Torta nem is volt?

-Bizony nem, s pont az édes sütemények, torták változtatták meg a hagyományos menüsort.  Két- háromféle étel volt, de ezeket nem úgy kell elképzelni, hogy előétel, leves, főétel, desszert. Manapság a lakodalomban és a keresztelőn van már előétel, desszert,  a városi kultúra az étkezési szokásokban is megjelenik.

-Készül-e valami különlegességgel az előadásra?

-Lesz kóstoló. Azt nem árulom el, hogy mivel állok elő, de farsangban vagyunk, úgyhogy a farsangi időszakhoz illő, ám mindenkinek a saját háztartásában is elkészíthető meglepetéssel várom az érdeklődőket.

 tinkaporta.jpg

Dr. Nyisztor Tinka múzeum-portája Pusztinában

Dr. Nyisztor Tinka előadására a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumában 2017. február 17-én 16 órától várjuk az érdeklődőket.

 Tánczos Erzsébet beszélgetése

 

Az első kép Harangó Imre fotográfiája

A többi képet Tánczos Erzsébet kattintotta

Sevella Zsuzsanna megmutatja MintaKINCStárát

sevellazsuzsaelsokep.jpg

„Aki falun született, az meg nem szabadulhat a falutól, hiába tépi el az összes gyökereket, melyek oda fűzték, hiába feneklik meg a városban, a falu utána jön, mint a kisértet és hívja haza maga után. Az eloltott gyertyával esténkint eltűnik a város sok ezer házával és ide jön a kicsiny falu akáczfáival, liczeumkerítéseivel, eredeti vidám népével. Bizony én még most is annyit lakom falun, mint a városban.”- írja Mikszáth Kálmán Kemény koponyák című elbeszélésében. Sevella Zsuzsanna fejlesztőpedagógus és játékfejlesztő ezt tekinti ars poetikájának.

-Ráckeresztúron születtem. Ez egy kis falu Martonvásár mellett. Itt telt a gyermekkorom, melyből a mai napig táplálkozom. Három generáció lakott nálunk együtt, ez nagyon sok jó tapasztalat forrása volt a számomra.  Nagypapámtól például sokat tanultam arról, hogy hogyan lehet a gyakorlati életben eligazodni. A gyerekkoromból hozom azt a tapasztalatot is, hogy a tantárgyi tudás átadásával egyenértékű az erkölcsi érzék fejlesztése, az élettapasztalatok átadása. Sőt! Bár már harminc éve lakom Fehérváron mégis azt vallom, hogy ráckeresztúri vagyok.  Ennek a gyerekkorom az oka, ezért a szívem mélyén ráckeresztúri maradok. Ott tapasztaltam meg kisgyerekként az is, hogy alkotni, valamit létrehozni milyen jó. Az élet, a világ érdekes, de ezt csak akkor érezhetjük meg, ha bevonódunk, a magunk szintjén alkotó tevékenységet végzünk.

- Nem mindenkiből lesz művész vagy feltaláló.

- Ez igaz, de nem is ez a cél. Jómagam első végzettségemet tekintve tanító vagyok.  A pályámon nagyon hamar elkezdtem játékeszközöket létrehozni.  Régen is, most is az a célom, hogy mindent megtapasztaljunk, játékosan tanuljunk. Az igazi plusz azonban abban van, amikor a gyerekek hozzák létre ezeket a játékeszközöket. Megtapasztalják, hogy értéket teremtenek. Amit az ember maga hoz létre- akár gyerek, akár felnőtt – ahhoz jobban kötődik, megbecsüli, emlékek, tapasztalatok kötődnek hozzá. Fontos, hogy a gyerekalkotó módon benne legyen az elkészülő tárgyban. Hogy ebben rendszeresen része legyen, az a lelki egészséghez is elengedhetetlenül fontos. Aki így nő fel, az nem unatkozik, megtanulja, hogyan találja fel magát. Nem a készet várja.

 sev2.jpg

Szevella Zsuzsanna szavainak igazságát magam is megtapasztaltam a Mesterségek Ünnepén, ahol Zsuzsa alkotótársával, Gonda Emmával tartott foglalkozásokat a gyerekeknek. Sokan, sokfélét alkottak nagy-nagy türelemmel.

sev4.jpgsev3.jpg

 

- Olyan kézműves technikákkal készültünk a Mesterségek Ünnepére, melyek viszonylag rövid idő alatt eredményre vezettek, de van lehetőség volt a szabad alkotásra is. 

mintakincstar_jpeg.jpg

-A Mesterségek Ünnepén már láthattuk a MintaKINCStárat is.

- Igen, 2016-ban, de már 2015-ben is. A XXII. Országos Népművészeti Kiállításon aranyoklevéllel ismerték el a népi motívumokat felhasználó MintaKINCStár foglalkoztató játékot, füzeteinket.

- Mi a MintaKINCStár célja?- kérdezem a tanító, népművelő, családpedagógus, játékpedagógus szakembert.

- Szeretném az ifjúságot megismertetni népi hagyományainkkal, díszítő motívumainak formavilágával. A művészeti anyanyelv elsajátítására a hagyományos mintákkal való megismerkedés a legalkalmasabb. E művészeti anyanyelv elsajátítására dolgoztam ki ezt a foglalkoztató sorozatot. Akik eddig látták a Mintakincstárat azt mondják, hogy hiánypótló.

- Miben újszerűek ezek az ötletek?

- Erre elég nehéz röviden válaszolni. A MintaKINCStárnak ugyanis szerves előzményei vannak.

- Mik ezek?

- Székesfehérvárott lakom már jó ideje. Ott hoztuk létre a „Fehérvárjáték avagy egy nap a fehérvári diákoknak Fehérvárról” kiadványt, melyet évente újabb gyerekcsoportokkal játszunk el. Ebben az épített környezetet, a város történelmét dolgozzák fel rejtvényes, játékos, kreatív formában a diákok.

- Milyen feladatokat képzeljünk el?

- Sok különféle feladat van, de vannak érdekes szemszögből készített képek, s a feladat: ki kell választani, hogy a képek a felsorolt utcák melyikében vannak. A megoldáshoz kutakodhatnak az interneten. Azt gondolom, hogy ebben sem a tiltás a járható út, hanem rá kell vezetni a gyerekeket a technika okos használatára. Csoportmunkában dolgoznak a gyerekek, az életben ez is fontos kompetencia. Van olyan feladat, ahol képek részleteit kell kivágni, összeilleszteni, vagy be kell illeszteni a hiányzó részeket a megfelelő helyre. Egyik kedvenc az épületvadászat.

- Ezt hogy kell elképzelni?

- Ez egy rejtvény. A lóugrás szabályai szerint kell lépkedni a betűket tartalmazó táblán, s a megoldás két belvárosi épület neve. Nagyon szeretik a restaurátor játékot, melyben megrajzolják a képre a hiányzó részeket, vagy a kódfejtős játékokat, az iniciálétervezést.

- Sokféle játék egy helyen.

- Az volt a cél, hogy változatos legyen, sokféle készséget kelljen használni.  Hasonló elgondolás hozta létre az „Itthon- Otthon Játékos honismeret” kiadványt. Vágd ki, illeszd a helyére, egészítsd ki, rajzold meg – csupa aktivitást igénylő feladatot találunk benne. De nyelvi szépségekben is elmerül, aki használja. Régi kifejezések mai párját kell megtalálni, így kiderül, hogy a minapában azt jelenti, hogy a napokban. A holnapután vaskedden pedig azt, hogy soha napján.

- Ez a kiadvány csak Fehérváron használható?

- Nem, szakkörön vagy a hon – és népismereti órákon országszerte forgatják a csoportok. A Mintakincstárnak módszertani előzménye még a „Települési kincsestár”, ami egy gyűjtőfüzet. Ebben arra biztatom a munkálkodó gyermeket, hogy gyűjtéseik során ne csak a szemükkel, fülükkel, kezükkel, hanem is szívükkel is lássanak.  A saját család, a családfa a kiindulási pont, azután dolgozzák fel a településüket, annak múltját, eseményeit, szokásait.  Erre a kiadványra építettünk egy levelező honismereti vetélkedőt, melynek a végét egy közös nyári táborozással tesszük felejthetetlenné. Szeretném, hogy a gyerekeknek kialakulna az igényük a gyökereik felkutatására, megismerésére – ez a cél az összes munkámat átjárja.

-  Az említett munkái még nem a népi motívumokhoz kapcsolódnak.

-  Népművelő és vizuális kultúra szakon végeztem a tanítóképzőn, a kezdetektől fontosnak tartottam, hogy a népi motívumokat közel vigyük a mai gyerekekhez, hogy értéket jelentsenek a számukra.

- Milyen minták kincsestára?

- A Mintakincstár első része Papírra „hímezve” címmel jelent meg. A fejér megyei fehérhímzés motívumait választottam a fiatalok megszólítására, a mai kor igényeinek megfelelő köntösben bemutatva, de eredeti jelentésüket megtartva. Fontos, hogy kisgyermekként megismertessük őket a hagyományos motívumokkal, élővé váljon számukra a múltnak ez a része. Ehhez keresem folyamatosan a megfelelő módszereket.

- Kik használják, és hogyan tudják, mit tegyenek a kiadvány szép színes lapjaival.

- A pedagógusok, szakkörvezetők vagy szülők egy módszertani ajánlót találnak játékszabályokkal a Mintakincstárban. Ebben tételesen leírtam, hogy mit fejleszt egy-egy játék, és mi a játék menete.  A szép színes és tartós lapok mellett a fekete fehér A/ 4-es  lapok szabadon fénymásolhatók. Ezeken a mintákat színezni, ragasztani, vágni, folyatni lehet, a gyerekek saját elgondolásaikat valósíthatják meg, aktív részeseivé válnak az alkotó folyamatnak. A kézügyesség mellett a játékok fejlesztik a memóriát, türelemre, kitartásra nevelnek, együttműködésre tanítanak.

- A MintaKINCStárnak már több kötete is van.

- Igen, a fák, a virágok, a madarak, a házak és a lepkék című „részek” külön kötetekben találhatók– ezek egymással jól kombinálhatóak. A sorozat segítségével a pedagógus fel tud építeni egy komplex feladatsort. Ezek egy része most van a nyomdában.

- Kiknek szól a MintaKINCStár?

 –A gyerekeket érdemes a legfogékonyabb korban megismertetni őseink szokásaival, mesterségeikkel, míves tárgyaikkal. Rejtvényekkel, érdekes játékeszközökkel, vonzó színhasználattal közelebb tudjuk hozni a számukra idegen formakincseket.  Az a tapasztalatom, hogy az óvónők, tanítók remekül használják, mert például az egyéni fejlesztésre is kiaknázzák a sorozat nyújtotta lehetőségeket, iskolákban, kézműves-foglalkozásokon. Vannak kicsi gyerekekre szabott játékok, például formák, minták illesztése, egyszerűbb módon, de kihívás és sikerélmény a bíbelődés a nagyobbaknak való egyre nehezedő feladatokkal.

unnamed_13.jpg

 Helyükre kerülnek a részletek...

A szülők is beszerzik, hogy otthon együtt ismerkedjenek a mintakinccsel. Így családi program lehet a játékkészítés, a szabad alkotás a passzív képernyőnézés helyett.

unnamed_14.jpg

Az egész családnak élmény a közös játék

- Milyen eredménnyel?

- Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a gyerekeket érdeklik a játékok, közben használják a motívumkincset, fejlesztik például a matematikai készségeiket. Ám mindez nem direkt módon, hanem szórakoztató formában történik.

- Mik a tervei?

-  A kékfestő, mézeskalács ütőfák motívumaival fejlesztem tovább a játékokat, jelenleg azon dolgozom, hogy a gyűjteményt sokféle mintára át lehessen ültetni. Minden minta más játéktípushoz passzol. 

unnamed_12.jpg

Hogy a hagyományokban rejlő értéket, a népművészet szépségét minél többekkel megismertethessük, megszerettessük, a Hagyományok Házával módszertani sorozatot dolgozunk ki. Nagy örömmel fogtam bele ebbe a munkába. Ez egy komplexebb kiadvány lesz, a minták mellett sok-sok háttér információt, mesét, rejtvényt, interjút, közmondást stb. talál majd a használó. Az első az Tudja Isten, kinek subát, kinek gubát, egy játékgyűjtemény és foglalkoztató lesz szűrhímzés és fafaragás motívumokkal.

 

Előkészületben vannak  az Ahány ház, annyi szokás, Nem a ruha teszi az embert,Könnyű a mesterség annak aki tudja, Ahány lánya, annyiszor ég le a háza!, Kis korsó, nagy korsó, torkomat újító, ruhám rongyosító című kiadványok. Mindegyik egy adott témára épülő játékgyűjtemény és foglalkoztató lesz.

 

 

- A fiúk nincsenek kicsit háttérbe szorulva?

- Igyekszem, hogy fiús és lányos témák és motívumok hasonló arányban forduljanak elő. Kifejezetten a fiúk számára kerestem a fafaragásokon a betyáros, „fiús” mintákat. Persze a fiúk is virágmotívumos ajándékot készítenek anyák napjára, a térbeli lovacska pedig fiúknak és lányoknak is kedves, úgyhogy ezt nem érdemes nemek szerint szigorúan elhatárolni.

unnamedd.jpg

Fiúknak is való...

- Néhány feladat, például a bonyolult motívum tükrözése nagy odafigyelést igényel az ügyesség mellett.

- A tükrözéses feladatnál például nem is tudatosul a tanulókban, hogy matematikai feladatot oldanak meg. Ha közben a tanár, mintegy háttér információként elmondja, hogy milyen mintával dolgoznak, honnan van, a tanuló, mint egy szivacs szívja magába az információt. Ha újra látja azt a mintát, már ismerősként tekint rá. Ez is tanulás, sőt, ilyen az igazán hatékony tanulás. Ha sokat látja, használja a játékokat, később fölismerheti, akár kutathatja is a mintákat Az ügyesség pedig fejleszthető, a pedagógus vagy foglalkozásvezető megtalálja a kihívást jelentő, de nem túl bonyolult feladatot. Nyomdázni mindenki tud. Buzsáki rátétes mintából például nyomdázható mintát hoztam létre. Vannak olyan technikák, melyekkel kézügyesség nélkül is sikerélményhez jut, s maradandót alkot a gyermek. Ez lehet a kiindulópont, ami aztán szépen fejleszthető. De vannak népi motívumos számos színezők, ezekkel a számolást lehet észrevétlenül gyakoroltatni.

sevnyomda.jpg

Nyomdázni mindenki tud és szeret...

- Hol találkozhatunk Önnel és kiadványaival?

- Legközelebb 2017. január 28-án Budapesten a Hagyományok Háza Magyar népi Iparművészeti Múzeumában gyakorlati oktatással egybekötött előadással, és gyakorlati játékkészítő foglalkozással várom az érdeklődőket. Készítünk memória és lottójátékot, leporellót és varázsképet, vagy akár építhetünk házat papírdúcnyomattal. A Hagyományok Háza nyitott Műhelyének  „Ahány ház, annyi szokás” rajzpályázatához elkészítési ötletekkel segítem azokat, akik igénylik.

 

Tánczos Erzsébet beszélgetése

 Az első képet  Lőrincz Miklós fotografálta.

A képek Sevella Zsuzsanna engedélyével kerültek felhasználásra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gombold Gomboson - A változatos gombosi viselet

 

gomb.jpgGombos Közép-Bácska nyugati részén fekvő kisközség, a Dunától mindössze másfél kilométernyi távolságban.  A környéken már 6000 éve éltek emberek. A falu határában több település is volt. Aztán avar földvár állt ott állítólag - nyomai sem láthatóak már sajnos. A honfoglalás korából viszont gazdag leletanyag került elő. Gombos idővel jelentős településsé vált, a 13. században vára is épült. Neve ekkoriban  Boldogasszonyfalva vagy Bodlogaszonyteleke, a templom védőszentje után alakult ki. 

A 15. században városi rangra emelkedett Gombos, II. Lajos országgyűlést tartott a településen. A török szokásának megfelelően felégette, futott ki merre látott. Sok mindennek vége szakadt ekkor sajnos.  Az elmenekült lakosság helyére szerbek települtek be, 1899-ig hivatalosan Bogojeva, majd Gombos néven új település jött létre.  A helyiek úgy emlékeznek a falu nevének keletkezése, hogy a Duna partján lévő, Gombos István tulajdonát képező csárdáról szállt a településre. – Olvasható a „Gombos – A Vajdaságtelepülései és címerei” című honlapon.

A Gombos településnév efféle eredetét árnyalja, hogy bizonyos Gombos István nevű úr már 1760 körül magyarokat telepített Bogojevára,  s aztán róla kapta a nevét Gombos. Ezt Itt írják:

 http://adattar.vmmi.org/cikkek/4572/letunk_1997.3-4_19_pap_arpad.pdf 

Aztán tűzvész pusztított Gombosan. Ezután magyarok népesítették be.  Tűzvész, árvíz egyaránt gyakran sújtotta.

 

A falu 1910-ben élte virágkorát, amikor 3225 lakosa volt, közülük 3008 magyar. Utána a lélekszám fokozatosan csökkent természeti, politikai és egyéb okok miatt.

 „ Az 1924. és 1926. évi árvízben gátszakadással  keletkezett a Szakadály, a mai Strand,

ami a kirándulók kedvenc helye lett. Ádám József  vendéglőt építtetett a homokos parton, ahová az emberek szívesen jártak cigánymuzsikát hallgatni, mulatni és jó halászlét enni. A beüvegezett teraszon még táncolni is lehetett. Az élelmes és ügyes  tulajdonos öltözőkabinokat is létesített. Így virágzott fel a Strand és lett híres egész Bácskában.

 Ez az békés korszak nem tartott sokáig - Ádám Józsefet  is elhurcolták. Az államosítás után még egy ideig még  működött a vendéglő a Strandon, de lassan tönkrement.  Pár éve fogtak neki, hogy új életet leheljenek belé.

 

 Trianon után  az úgynevezett névelemzési rendszert vezették be.  Ez azzal járt, hogy a szláv hangzású vezetéknevű vagy annak tűnő nevű tanulókat szerb tagozatba kényszerítették. Még akkor is, ha szerbül egy szót sem értettek. A közoktatási törvény tiltotta, hogy a nem magyar nevű gyermek magyar tannyelvű tagozatra járjon. Ennek az lett a következménye, hogy a szlávos hangzású nevű tanulók csakis szerb tagozatra járhattak. A történelem, földrajz és egyéb közismereti tárgyakat  a magyar tagozaton is szerbül tanították.

Ezt a  korszakot követte a bácskai részek visszacsatolása 1941-ben. Ezt  a helybeliek  felszabadulásként éltek meg, örömük azonban nem lehetett  tartós: 1944 októberétől  ismét Jugoszláviához került Gombos is.

 

gombos_bacska.jpg

Gomboson, tekintettel az állandó népvándorlásokra, különböző népek letelepedésére, a változó etnikai összetételre, igen jelentős hiedelemvilág alakult ki.

 

gombos11.jpg

Ez a sokféle hatás a  népviseleten is  látható. 

A gombosi viselet  hasonlóan míves, díszes mint a közeli, doroszlói. Bár nyilvánvaló a kölcsönhatás a domoszlói népviselettel a  kettő mégsem ugyanaz, a részleteiben vannak különbségek.   

 Régebben a lányok és asszonyok bokáig érő szoknyát viseltek , s inkább sötétebb színűt. Idővel a fél lábszárig és sok alsószoknyás viselet nyert teret. A mai népviseletben a szoknyák térden fölül érnek, több kikeményített alsószoknyával.

12-02-1.jpg

Az alsó testet fedő szoknya a péntő, ez a  díszítés nélküli szoknya,  ennek tetejére négy-öt fodros szoknya kerül. Ezek fehér gyolcsból készülnek,  gazdag slingeléssel.
 
A fodros szoknyák tetejére még egy  díszes szoknyát húztak. Ez készülhetett selyemből, bársonyból, egyéb drága nayagokból.
A  kötényt mindig  alkalomhoz illően készítették el. Szélére csipkét varrtak, vagy slingelték.
A fehér harisnya is a gombosi népviselet valamint része, a fehér, háromsarkosra hajtott slingelt zsebkendő is  a gombosi ünnepi öltözet alapdarabja. Ezt a kezükben tartottak vagy a derékba kötött szoknyába dugva is hordták.

go.jpg

Ezt a mai ünnepi népviseletet csak jeles alkalmakon viselik. A férjhez menő leány haját kontyba fonták, s alsó és felső, színes fékötővel  borították  be a fejét. Ezt a felső féketőt ma kontynak vagy fityulának hívjuk. A gombosi népviseletnek ez a fő ékessége - az anyós varrja menyének az esküvőre.

Az ing fehér gyolcsból, rövid, könyékig érő, szűk ujjal, szélén slingeléssel. Elől gyöngyház- vagy pléhgombbal zárták, a szoknyába kötötték.

 
A smizli gyolcsból készült, gallért helyettesítő, de díszítő szerepe is volt.  A gombosi viselet jellemzője, ékessége. Többféle gyöngy ékesítette, amit hátulról szalaggal zártak.
A pruszlik felső ruhadarab volt.

A férfiak ruházatra Gomboson is egyszerűbb a női viseletnél: fehér gyolcs inget viseltek, rá pruszlikot vettek fel.

Az ingnek egyenes, téglalap alakú eleje, háta és egyenes téglalap alakú, a kéznél hosszabb ujja volt. Gallérja sem volt, a hasíték egyszerű madzaggal kötődött. Az ujján nem volt kézelő. A hosszú inget a nadrágon kívül viselték és széles bőrövvel szorították le. De idővel arövid derekú, inget kezdtek hordani, s ez a XIX. században divatossá vált.

Az alsótestet vászonból gatya fedte. Szabásvonalai ennek is keletiesen, derékszögűek voltak. A szegényebbek télen két gatyát húztak egymás fölé. Az igen szegények néha munkára, vagy hideg időben sűrű szövésű vászonból készült és vastag vászonnal bélelt kabátot és nadrágot viseltek.

Nadrágjuk fekete posztóból készült, lábbelijük fekete bőr csizma volt.

Fejükön pörge kalap volt.

 

A férfiak haja hosszú volt, feltűzték vagy fonatokba fonták. A fiatalok is ritkán viseltek rövidre vágott hajat. Ezért "szakajtóban nyírt haj"-nak is nevezték, mert úgy vágták egyenesre, hogy a fejre mértékül szakajtót borítottak.

A hosszú haj csak 1848 körül kezdett kimenni a divatból, amikor a besorozott parasztok haját levágták.

A bajuszt hosszúra növesztettek és hegyesre pödörtek. Szakállat ritkábban viseltek.

Gomboson a Gyöngyösbokréta segít a fiataloknak, hogy ismerjék meg Gombos népzenéjét és néptáncát, szeressék közösségük néphagyományát, mert tovább kell azt adni a jövő nemzedékének is.

#népviselet

#néprajz

#Gombos

Tánczos Erzsébet

Forrás:

 http://www.vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=1711&page=5

 http://vajdasag.rs/Gombos

http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1876/05_a_falu_tortenetebol.pdf

http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1876/05_a_falu_tortenetebol.pdf

http://users.atw.hu/zsikazsu/delvidek/gombos.htm

 http://hetnap.rs/mobil/?p=cikk&id=2514

http://www.vmmi.org/index.php?ShowObject=rendezveny&id=8275

 http://adattar.vmmi.org/cikkek/4572/letunk_1997.3-4_19_pap_arpad.pdf 

 

 

Adventi vásár ingyenes kézműves foglalkozásokkal 2016.december 2-3.

pla_1.jpg2016 adventjén a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeuma és Nyitott Műhelye ünnepváró adventi, kézműves vásárával, kézműves-foglalkozásokkal, meleg teával  várja az alkotni vágyókat.

A vendégeket a Nyitott Műhely alkotói és népi iparművészek, kézművesek várják egyedi, szemet gyönyörködtető tárgyaikkal és mesterség-bemutatókkal.

A vásár ideje alatt ingyenesen látogathatják a vásáron megjelenők az „Üllővel, vésővel, kalapáccsal” a Magyarországi Kovácsműves Céh által rendezett kiállítást is.

 Pénteken és szombaton is 10 és 20 óra között számos fortélyt leshetünk el különböző alkotóktól.

Balla Gemma nemezkészítővel nemezangyalkát készíthetünk, minden angyalka más és más, de íme  egy kis kedvcsináló:

 

 nemeza2.jpgnemeza1.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kovács Kata kézművest  is kifaggattam, hogy mit alkothatnak vele kicsik és nagyok.

- Szalmaangyalkákat készítünk. Mivel gyorsan kész van, s nem kell hozzá semmilyen előismeret a gyerekek önállóan is megpróbálhatják, de a szülőknek is élményt jelent az elkészítése. Íme egy példa:

 szalmaanygal.jpg

Beszélgetésem Kovács Katával itt olvasható: http://netfolk.blog.hu/2016/02/14/kovacs_kata_es_a_gyekenycsodak

 

Ament Éva bútorfestő népi iparművész népi-  játszóházvezetőt is  faggattam, hogy mivel készül a vásárra.

-Mindkét nap folyamatosan lehet majd játszani a „Pandúros játékkal”.

- Ennek a játéknak mi a jellemzője?

-Izgalmas népi társasjáték, mellyel  minden korosztály kellemesen kikapcsolódhat – a többit a helyszínen meg is tapasztalhatják.  Viszem magammal a babaházas berendezési tárgyakat is, ami mindig nagy kedvenc.

 

Beszélgetésem  Ament Évával  itt olvasható: http://netfolk.blog.hu/2012/10/19/ament_eva_nepi_iparmuvesz_butorfesto

A képen Ament Éva alkot: evakiall29_1.jpg

Rózsa Erika hímző is tart foglalkozást.

re_1.jpg

-Mit próbálhatnak ki nálad az érdeklődők?

- Karácsonyi díszeket fogunk varrogatni, filcből. Olyanokat, amelyek ajándék kísérőnek vagy fenyődísznek is megfelelnek.  Lesznek nálam megvásárolható tárgyakat, és viszek magammal erikézségeket is. Hogy az mi? Aki még nem ismeri, megtapasztalhatja az adventi vásáron.

 A képen táskavarrás Rózsa Erikával a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban: taskavarras.jpg

 

Fehér Anna gyöngyfűzővel illatos ékszereket készíthetünk. 

feher_anna_portre_1.JPG Beszélgetésem az alkotóval itt olvasható: http://netfolk.blog.hu/2016/06/23/feher_anna_gyongyfuzo_hagyomany_es_modernseg_osszehangolhato

A számtalan alapanyag és a hozzáértő mesterek segítségével mindenki míves, ízléses ajándékokkal térhet haza.

Íme egy illatos ékszer -számos érzékre hat :)

szegfuszeg_1.jpg

 Az ifjúság is el tudja készíteni:

barniillatos.jpg

 

Még számos minőségi és hangulatos foglalkozásra lesz lehetőségük. Például Csuporné Angyal Zsuzsa Csokonai díjas fazekas és mézesbábos népi iparművész portékákkal készül, Torba Ildikóval szűrrátétet készíthetnek, Kamocsay Judittal karácsonyi szalmadíszt készíthetnek a résztvevők.

 

Cím: Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, 1011 Budapest Fő utca 6.
További információ: farkas.reka@hagyomanyokhaza.hu
http://www.hagyomanyokhaza.hu/page/12641/

  A  részletes programból látszik, hogy igen sok alkotó számos területről látogat el a múzeumba foglalkozást tartani - éljenek a lehetőséggel, készítsék el saját karácsonyi alkotásaikat:

óra

2-dec.

Foglalkozás

10:00-11:00

Nemesházi Valéria, Turós Istvánné Rózsa Erika

gyöngygyűrű fűzése méhsejtes technikával, Csipkés medál készítés, karácsonyfadísz filcből hímzéssel,

11:00-12:00

Fiser Józsefné, Kovács Andrásné, Dulai Sándorné

Könyvjelző hímzés, vessző dísz készítése, hímzett tűpárna készítése

12:00-13:00

Fehér Anna, Torba Ildikó

illatos gyöngyös zsákocska, szűrrátétes karácsonyfadísz vágása

13:00-14:00

Nagy Gyöngyi

gyöngyös dísz készítése

14:00-15:00

Kiss Sponga Zsuzsanna

keresztszemes sárközi hímzéssel kis zsák készítése

15:00-16:00

Ament Éva

játékos foglalkozás

16:00-17:00

Somos Veronika, Tölgyesné Csincsák Tünde

dísz bőrből

17:00-18:00

Balla Gemma

nemezangyal készítése

18:00-19:00

Bérczes Csilla

karácsonyfadísz csillag gyöngyből

19:00-20:00

Torba Ildikó

szűrrátétes karácsonyfadísz vágása

december 3, szombat

Foglalkozás

10:00-11:00

Fiser Józsefné, Nemesházi Valéria, , Detre Mikolt

Könyvjelző hímzés, gyöngygyűrű fűzése méhsejtes technikával, fonott dísz készítése

11:00-12:00

Kovács Andrásné, Torba Ildikó

vessző dísz készítése, hímzett tűpárna készítése

12:00-13:00

Takács Judit

karácsonyfa dísz vesszőből, szűrrátétes karácsonyfadísz vágása

13:00-14:00

Ament Éva

Játékos foglalkozás

14:00-15:00

Nagy Gyöngyi

gyöngyös dísz készítése

15:00-16:00

Bérczes Csilla, Kovács Kata

karácsonyfadísz csillag gyöngyből, szalma dísz készítése

16:00-17:00

Rózsa Erika

hímzett dísz készítése

17:00-18:00

Kamocsay Judit

szalmadísz készítése

18:00-19:00

Péter Szidónia

gyöngyfülbevaló készítése

19:00-20:00

Rózsa Erika

karácsonyfadísz filcből hímzéssel