Netfolk: népművészet, hagyományok

Az ajtó nyitva áll? – V. Pedagógusok Éjszakája a Skanzenben

Szeptember végén - a Skanzenben

2017. október 11. - netfolk

 skanzen1.jpg

A Szentendrei Skanzenben idén 5. alkalommal került megrendezésre a Pedagógusok Éjszakája program. Ez az egyik legkedvesebb rendezvényem, ki nem hagynám. A páratlan környezet- az esti Skanzen hangulata, a minden évben más, de mindig izgalmas témák, minket kedves vendégként fogadó múzeumi munkatársak mind okai ennek. Az idén egy kérdés volt a rendezvény mottója, csalogatója: AZ AJTÓ NYITVA ÁLL?

Ez az ajtót természetesen átvitt értelemben vizsgáltuk: különböző módszerekkel arra kerestünk vendégek és előadók közösen  a válaszokat, hogy miféle okai lehetnek az egyéni és társadalmi bezáródásoknak és milyen módszerekkel segíthetjük elő, hogy gyerek és pedagógus ajtaja újra nyitva álljon, s nyitott szemmel és szívvel forduljanak egymás felé. Kellenek is ezek az új nézőpontok és módszerek, szükség van különféle megközelítésekre, hiszen pedagógusként mindannyian tapasztaljuk, hogy a reánk bízott gyermekeket sokszor nem érjük el a „régi, jól bevált” eszközeinkkel – bezáródnak előttünk, nem kíváncsiak, nem együttműködőek. S ha csak csóváljuk a fejünket, az nem segít. Csak nyitottan és fogékonyan lehet esélyünk arra, hogy meglegyen a közös nevező tanítványaink és miköztünk.

 Ennek a nyitottságnak a jegyében érkeztünk mi, pedagógusok a Skanzen hagyományos, várva várt őszi programjára. A skanzen vonattal Nyugat-Dunántúlra, a Vöcköndi lakóházhoz közelébe érkeztünk. A helyszínen, kinn a szabad levegőn az „Agressziókezelés munkavégzéssel” foglalkozáson vettünk részt. A múzeumpedagógusok ajtónyitó tudománya pszichoterápiás módszerként mutatkozott meg. Kukoricamorzsolás közben E. Tóbiás Sára pszichológus és  B. Tódor Enikő múzeumpedagógus segítségével megtapasztaltuk a tudatos önmegfigyelés pozitív hatásait. Ízelítőt kaptunk az erőszakmentes kommunikáció és konfliktuskezelés módszertanából.

skanzenzsirafnyelv.jpg

A képen: ismerkedünk a "zsiráfnyelvvel"

Azóta be is szereztem az erőszakmentes kommunikáció egyik alapkönyvét, melynek címe: A szavak ablakok vagy falak. Igyekszem beletanulni a zsiráfnyelvbe, köszönöm E. Tóbiás Sárának, hogy ajtót nyitott nekem  erre a módszerre.

 

Pszicho-pedagógusokkal, szakértőkkel lélekbúvárkodtunk, de a gyakorlat, a mindennapi élet végig a fókuszban maradt. A bábszínházban a bábterápia módszerével ismerkedhettünk meg Kiss Ágnes szakértő és Bokonics-Kramlik Márta múzeumpedagógus    gyakorlati tapasztalatain keresztül.   

skanzen.jpgskanzenbab.jpg

Példákon keresztül mutatkozott meg, hogy a bábok mögé bújva különféle problémák okát fedezhetjük fel, s általa megerősödhet a tanulók önértékelése, s így gyógyulhatnak is. Tanultunk sokat, és ki is próbáltuk a bábozást. Jó móka volt!

A jánossomorjai lakóházhoz már sötétben érkeztünk, ott Gonda Zita  a Trefort Gimnázium vezetőtanárával és Molnár József múzeumpedagógussal   társadalmi traumákról és azok  feldolgozási lehetőségeiről gondolkodtunk az általuk bemutatott példákból kiindulva. Annyira sok gondolat merült fel, s olyan felszabadító volt a beszélgetés, hogy  Kustánné Hegyi Füstös Ilona  múzeumpedagógus, a program szervezője felvetette: ez a téma a következő Pedagógusok éjszakáján újra előkerülhetne – bár én örülnék, ha erre  hamarabb is sor kerülhetne.

Ehhez a beszélgetéshez szervesen kapcsolódott Hunyadi Krisztina, Dr. Tolnai Kata szakértők workshopja. A témájuk a „kelj fel Jancsi”- képesség volt. Ezt a folyton megújuló és újrakezdő képességet rezilienciának nevezik.  Azokat a belső erőinket jelenti, melyek lehetővé teszik számunkra, hogy a kríziseket és nehézségeket leküzdjük, sőt: tanuljunk belőlük, és még erősebben is kerüljünk ki belőlük.  Megtudtuk: lelki állóképességünk fejlesztését és stabilizálását nem kell a véletlenre bízzuk, számos technika segíthet ebben. Gyakorlati példákkal s könyvajánlattal is elláttak minket.

skanzenkeljfel.jpg

Már öreg este volt, mire az utolsó workshop is véget ért, elment az utolsó busz is, az autósok „telekocsiként” segítették a többieket hazajutni – a beszélgetések még távozóban is folytatódtak.

Köszönet az inspiráló foglalkozásokért, a gondolatébresztő beszélgetésekért és a skanzenbeli kemencében sült finomságokért, a szíves vendéglátásért. Köszönöm, hogy az ajtó nyitva állt előttem, és érzem, hogy ez így is marad. A következő alkalommal is szeretnék belépni rajta.

 

Tánczos Erzsébet

Csillaghegyi Általános Iskola

Budapest

 

 

 

 

 

 

A magyar népmese napja – Benedek Elek születésnapja

magyar_nepmese.jpg„A mese az az ábécéskönyv, amelyből a gyermek megtanul saját lelkében olvasni. „(Bruno Bettelheim)

 

Népmeséinket szeptember végén, Benedek Elek születése napján ünnepeljük. Ez egy új ünnep, de annál érdekesebb és izgalmasabb.

benedekelek.jpg

Fiatal ünnep ez, 2005 –ben fordult a Magyar Olvasástársaság fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása, a bennük élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja.

A mag termékeny talajba hullott, s már 2005. szeptember 30-án meg is rendezték a népmese napját.

Mi a célja?

Az, hogy e napon országszerte a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, gyerekek és megkülönböztetett figyelemmel és érdeklődéssel forduljanak  a népmesék felé.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”

A honfoglalás idején már voltak varázsmeséink és tündérmeséink is. Például az égig érő fa motívuma  népmeséink legrégibb eleme. Így Diószegi Vilmos ezeket írja: „Ez az égig érő fa nem más, mint a samánhit világfája, a kanászlegény nagy tette pedig az egykori samánavató szertartás emléke, amikor is a samánjelöltnek a világfát jelképező, e célra elkészített, rovátkolt fára kellett felmásznia.”

Maga a mese szó akkoriban még nem azt jelentette, amit ma. Kezdetben inkább ’példázat’, ’talány’ volt a jelentése.  Ennek emléke, hogy a találós kérdést sok helyen még ma is találós mesének hívják. A 18. század végére kialakult a mai értelemben használt mese szó, amely aztán fokozatosan kiszorítja a mende-monda, monda elnevezést.

Napjainkban a gyermekek mulattatására, nevelésére szolgál, de hajdanában a mesék pont a felnőtteknek szóltak. És ez szószerint értendő, hiszen az írásbeliség csak a legutóbbi időkben lett meghatározó.

A mese jellemzője, hogy az önfeledt gyönyörködés örömét adja meg, elvezet a prózairodalom szeretetéhez, és eszköze a világ, a társadalom, az anyanyelv megismerésének.  De éppen ennyire fontos, hogy a mese igazságos világot mutat be: a jó elnyeri jutalmát, a küzdelem nem hiábavaló. Ez bizony fontos, hogy képzeletben a gyermek megküzd a sárkánnyal és legyőzi. Lelkében megharcol a gonosszal és le is győzi.

A magyar népmesekincs gazdag nemzetközi motívumokban, hiszen a történelmi múlt, a más néppel való kapcsolat lehetővé tette az ilyen meseelemek és mesetípusok beolvadását. A Magyar Néprajzi Lexikon ezt írja a meséről: „a szóbeli elbeszélő költészet legnagyobb műfajcsoportjának egyike”. Egy lényeges dolgot azonban kiemel: a népmese alapvetően szóbeli voltát.

A kukoricafosztás, tollfosztás, és más közösségi események idején, s a hosszú téli beszélgetések alkalmával csak azok mondtak mesét, akik azt a legszebben, az adott közösség igényeinek legmegfelelőbb módon tudják megszólaltatni.

Az ilyen mesélőket meg is  hívták a nagyobb jelentőségű összejövetelekre; megtisztelő hely, borból-kalácsból első megkínálás járt nekik. Esetleg a mesemondó anyagi juttatásban is részesült: mesélés után ugyanúgy megkapta a kosár szőlőjét, véka csöves kukoricát mint aki egész nap dolgozott.

 A mese valami nagyon szép dolog: mesés, meseszép, mesébe illő-  a szavak a csodaszép, a hihetetlen, a váratlan szavak szinonimái. A mesemondás-mesehallgatás egyik jellemzője, hogy a hallgató a mesét a mesemondóval együtt élvezi.

Ma a mese hatásmechanizmusát kutatják, tanulmányozzák. Elismert szakterület lett például a mesepszichológia, mesepedagógia, ma már lehet tudni, hogy mikor miféle mese hat  - ez jó akkor is, ha az emberek ösztönösen ezt már évezredek óta használják tanításra, gyógyításra.

Itt: Az óvodáskorú gyermekek gondolkodásmódjáról, a mesék rájuk gyakorolt hatásáról és az életkornak megfelelő olvasmányokról beszélt dr. Kádár Annamária pszichológus, egyetemi adjunktus

 

Meséljünk sokat!

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/150.html

http://www.nepmese.hu/index.php/irasok/lelektan/49-stiblerika-a-nespszicholja

http://veszprem.babamama.info/veszprem/mese-hatasa-a-gyermekekre-mesepszichologia-dr-kadar-annamaria/

 

 

 

Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is

 

 

knyr_1.jpg

A második világháború után Szent István ünnepét hmmm áthangolták. 1945-ben az országgyűlés megváltoztatta az ünnepnap jelentését, augusztus 20-a ekkor vált a hajdani aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé. Az aratást befejező ünnepségek egy 1901-es miniszteri felhívásnak köszönhetően terjedtek el,  na ezt szedték elő újra. Hamarosan törölték is  Szent István ünnepét a kalendáriumból. Erre 1947-ben került sor. Úgy érveltek, ha május elsején ünnepelnek a munkások, ünnepelhessenek augusztus huszadikán a földmunkások is. Így augusztus 20-án az új kenyérre és az aratásra helyeződött a hangsúly.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s újra ünnepeljük Szent Istvánt. Az új kenyérről azonban ne feledkezzünk meg, hiszen a kenyér az életünk fontos része.

Ez abból is látszik, hogy a   magyar népi hitvilág igen sok, kenyérrel kapcsolatos szokással bír. A kenyér az egyházi szimbolikában is fontos szerepet kapott – tisztelete részint ezen alapszik.
A kenyérhez fűződő hiedelmek  és  mágikus eljárások még a huszadik században  is elevenen éltek. Isten áldása volt a neve; nem volt szabad rálépni, eldobni; ha leesett a földre, meg kellett csókolni, de legalább ráfújni.

A képen Limara kenyere: limarakenyer.jpg

Ezek kialakulásának oka, hogy a kenyér alapvető táplálék volt; mint ilyen lett a termékenység, a bőség szimbóluma, az agrármágia eszköze, áldozati étel. A magyar népi hitvilág igen sok, kenyérrel kapcsolatos szokással bír.  A tilalmak egy része a sütés időpontját szabályozza. Az országszerte általános pénteki (különösen nagypénteki) tilalmat még a közelmúltban is megtartották. Ebben komoly szerepe volt a tilalmak ellen vétők büntetésével kapcsolatos hiedelmeknek, hiszen a pénteki kenyér véres lesz, kővé válik, sír a kemencében. Emellett a pénteki, nagypénteki kenyeret felhasználhatónak vélték különböző mágikus célokra, például vízbe fúlt megkeresésére.

Tilalmas nap volt még a kedd is, valamint  Luca napja és Borbála napja.

A tilalmak de vonatkoznak magára a készítés műveletére (a  rontást,  szemverést megelőzendő a kovászolást nem láthatta idegen, nem volt szabad a tésztát megdicsérni, a kovászt  nem volt szabad kölcsönadni).

A sütés minden fázisához kapcsolódott valamilyen mágikus kísérőcselekmény, például dagasztás után cuppogtak a kenyérnek; kemencébe vetés után a sütő felemelte szoknyáját; a szakajtót felborították , hogy magasra nőjön a kenyér.

A kenyér és só az élet örökkévalóságának és folytonosságának szimbólumai. Főleg a szláv népeknél szokás kenyérrel és sóval köszönteni a vendéget. Aki kenyeret és sót ajándékoz valakinek, az óvni akarja a másik embert a szerencsétlenségtől és a gonosz betegségektől.

Magyarországon a kenyér a család jólétét, bőségét, termékenységét szimbolizáló és biztosító alapvető táplálék, általában valaminek a kezdetekor kap szerepet, amikor jellemző a jövőbeli célok mágikus biztosítása. Elterjedt népszokás az új házba vitt kenyér és só, amely a háziak jólétét hivatott biztosítani.

Az esküvő után az ifjú párt kenyérrel és sóval kínálják, amiből mindketten esznek egy-egy falatot annak jeléül, hogy együtt osztoznak az élet javain és mindig legyen bőven mit enniük és ne hiányozzon házasságuk napjaiból az élet sója sem.

Sokféle betegség ( árpa, kinövés, seb) gyógyszereként ismert a kenyér elfogyasztása; a vele való bedörzsölés, eltörése a beteg feje felett, a kenyérmosó vízzel való itatása. A tűzvész elhárításában a kenyér és a sütőteknő; a  vihar elhárításában a szénvonó és a sütőlapát kapott fontos szerepet.Előjelek is fűződtek a kenyérhez: legáltalánosabb az a hit volt, hogy a sütés közben megrepedő kenyér egy családtag halálát jelenti. Hagyomány  Halottak napján, hogy a halottak hazalátogatnak és ezért sok helyen megterítenek nekik, kenyérrel, sóval és vízzel várják őket.

Kenyérsütés hagyományos módon:

 

és a hagyományokhoz ragaszkodva ma: 


 

 A házi kenyérsütésnek reneszánsza van, sokaknál ( nálam is  ott figyel a kovász a hűtőben. Etetgetem én is, az idő múlásával egyre erősebb s egyre szebb kenyereket sütök vele.)

 

Limara kovásza így figyel: kovasz.JPG

Amúgy a képen gluténmentes kovászt látunk. Őrület, nem igaz? Bővebben itt: http://www.limarapeksege.hu/2016/06/glutenmentes-kovasz.html

A házi kenyérsütés népszerűsége érthető, hiszen általa sok mindent megtapasztalhatunk, kevés munkával sikerélményhez jutunk. Fény derül arra is, hogy jó munkához idő kell, az igazi, kovásszal készült kenyér nem készül el három óra alatt.  Meg kell tervezni, hogy mikor fogunk neki, praktikus éjjel keleszteni, megadni neki a megfelelő időt.

Ma már sok oldalon, blogon olvashatóak remek receptek, praktikák. Egyik kedvencem Limara, de nagyon sokat tanultam például  Rupáner-Gallé Margótól is. Jó ez a modern technika, egyikőjüket sem láttam még életben soha ( azért remélem, hogy lesz olyan is ), mégis remek háziasszonyfortélyokat osztottak meg velem… és még ezrekkel. Egyik kedvenc kenyérreceptem meg is osztom veletek: http://www.limarapeksege.hu/2015/10/kovaszos-kenyer.html

vagy itt:

 http://csipetkiado.hu/2016/05/31/kovaszoskenyer/

 

A kenyérsütő gép sokat segít, de kicsivel, több munkával a sütőben igazi finom kenyeret süthetünk. Dagasztásra én be szoktam fogni a gépet, de van, aki esküszik a manuális gyömöszölésre,hogy jobb lesz az állaga, na meg remek stresszoldó a dagasztás.

A mindennapi kenyér a mai világban is alap. Persze modern életvitelünk következtében sok minden nem mehet úgy mint évszázadokkal ezelőtt. Manapság kicsit szitokszó lett a szénhidrát, de az élet bonyolult, és nem lehet minden szénhidrátot egy kalap alá venni. Sokan ódzkodnak a búzaliszttől, hogy az ma már nem egészséges, a mai búza már génmódosított, s ha már búzaliszt, akkor  a tönköly ami jó választás. Lehet.  Egyre többen gluténérzékenyek, nekik  szigorúan  csak gluténmentes gabonából készülhet a mindennapi kenyerük. Jó hír, hogy ha akarjuk, ezeket a kenyereket is elkészíthetjük magunk. Gluténmentes kovásszal, tehát csak elszántság kell meg gyakorlat, ami menet közben előáll. Én vagyok a bizonyíték, hogy a gyakorlat meghozza az eredményt, és legalább biztos nem tartalmaz a kenyerünk semmi olyan anyagot, amire nincs szükség.

A kenyér nem tartalmaz különleges dolgokat. A sok E felesleges, sőt, akár meg is betegíthet. Az ilyet inkább kerüljük el: kenyerne.jpg

 

Hazánkban a  kenyér legfontosabb alapanyaga  hagyományosan a búza. A  rozs elsősorban a Nyugat- és Közép-Dunántúlon, a Duna–Tisza közén és a tiszántúli Nyírségben fontos. Árpából  régen a Székelyföldön készült kenyér, a kukoricából  kenyér is gyakori volt Erdély egész területén. És persze az erdélyi pityókás kenyér  is ott van – burgonyával dúsítva a lisztet isteni kenyérhez jutunk : Így készül az isteni pityókás kenyér:

http://receptekide.x3.hu/index.php/receptek/37-foetelek/104-pityokas-krumplis-kenyer

 

HOSSZÚ IDŐ, SOK MUNKA VOLT ...

A liszt előkészítése már a sütést megelőző nap estéjén elkezdődött. Először átszitálták az egész szükséges mennyiséget, majd teknőbe öntötték. Ezután került sor a kovászolásra. Ehhez a kevéske liszthez keverték hozzá a kovászt, letakarták, és több órán keresztül érlelték. Ezután hozzá adták a többi lisztet, sóval, vízzel összegyúrták vele, és kelni hagyták.

A félre tettek kovászból annyit, amennyi a következő sütéshez kellett. Nem olyan  régóta használhatunk bolti élesztőt, mely biztosítja a kenyér tökéletes kelését. A jó gazdasszonynak mindig volt kovásza, amit nem szívesen ad másnak, mert úgy tartották, hogy azzal a kenyér hasznát elveszti.

A dagasztás  volt az egyik legnehezebb női munka, amit még az is súlyosbít, hogy rendszerint éjszaka végezték, mert a kovász éjfélre kel meg. Ökölbe szorított keze fejükkel végezték vagy két óra hosszán át,. Akkor lett jó, amikor lyukak keletkeztek a tésztában, és könnyen elvált a teknő oldalától. Akkor teknő egyik végébe helyezték összehajtva. Letakarva az egész tészta együtt kelt tovább.

Utána neki is foghattak a kemence fűtésének. Mikor már kellőképpen áttüzesedett, akkor hozzákezdhettek a megkelt kenyértészta szakításához. Ehhez gyékényből vagy szalmából font kosarakat használtak. Ruhával ki kell bélelni, és annyi tésztát kell beletenni, hogy a kosarat kitöltse. A tészta még pihent, majd a sütőlapát segítségével megkezdték bevetését.

Az alföldi kemencékben a nagyméretű és mindig kerek alapú kenyerek általában három óra alatt sülnek meg

Egy hétre sütöttek kenyeret, és azt tartották: „rendes asszony szombaton süt, hétfőn mos” (Hódmezővásárhely). Így vasárnap mindig friss kenyeret tehettek az ünnepi asztalra. A kenyér megszegése a házigazda feladata, aki katolikus vidékeken az aljára keresztet rajzolt.

Kelt tésztából készült a kalács is, elsősorban ünnepre és más kiemelkedő alkalmakra. A legfinomabb lisztből, tejjel, cukorral, esetleg tojással gyúrják, és úgy kelesztik.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://alfahir.hu/keny%C3%A9rs%C3%BCt%C3%A9s_%C3%A9s_hozz%C3%A1_f%C5%B1z%C5%91d%C5%91_hiedelmek-20110820

http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/86.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Keny%C3%A9r_%C3%A9s_s%C3%B3

 http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-290.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-290.html

 

 

A Mesterségek Ünnepe Európa egyik legjobb fesztiválja

 

mestu.jpgA Mesterségek Ünnepe 2017-ben kiérdemelte az Európai Fesztivál Szövetségtől a Minősített Európai Fesztivál címet, így bekerült a kontinens legjobb fesztiváljai közé.  Az EFFE (Europe for Festivals – Festivals for Europe) minősítés birtokosa lett, amelyet a legjobb európai fesztiválok érdemelnek ki. Ezt persze nekünk, akik ki nem hagynánk  nem újdonság. Sokan vagyunk, akik még a nyaralást is úgy tervezzük, hogy a fesztivál napjain jelen lehessünk. Szerencsére nagyon sokan vagyunk mi, elkötelezett látogatók.

Hagyomány már az is,hogy  a Budai Várban adják át augusztus 20-án a Népművészet Mestere díjat, életművük elismeréseként az alkotóknak  akik munkásságuk során kiemelkedő teljesítményt értek el a népművészet (népi kézművesség, a néptánc, a népzene, a népdal, a népmese, a hagyományőrzés) területén. Ugyanekkor adják át a Népművészet Ifjú Mestere állami díjat is.

2017-ben augusztus 17-20. között  rendezik meg a Budai Várban. Hagyomány ez, hiszen harmincegy éve volt az első Mesterségek Ünnepe. Akkor a Tóth Árpád sétányon is elfértek a mesterek és a látogatók, előbbiek úgy hetvenen ha lehettek. Ők voltak azok, akik megteremtették ennek a népművészeti fesztiválnak a különleges hangulatát, hiszen akkor is lehetett vásárolni, a legfontosabb  azonban az volt, hogy minden mester helyben is dolgozott, bemutatta be az alkotói folyamatokat, anyagokat, szerszámokat, technikákat.

A hangulat ma is  éppen olyan mint harmincegy éve, igaz sokkal több alkotó van jelen, mint a kezdetekkor – idén több mint 800 hazai és határon túli mester, és a látogatók számát tekintve évről évre dőlnek a rekordok.

 

Páll Etelka a székely festékesek mestere idén is eljött Gyergyószentmiklósról a Portéka Egyesület képviseletéban, és megmutatta legújabb alkotásait:etelka.jpg

 Idén Mongólia a külföldi díszvendég, bepillanthatunk népművészetükbe, kultúrájukba.

 Mindezzel párhuzamosan a reformáció 500 éves évfordulójára országos kiállítás nyílt, és benézhetünk a nemzetközi kovácstalálkozóra is. Látható, érezhető, tapasztalható, hogy Magyarországon még van élő tudás, a mesterek által előállított termékre van is igény, a népművészet bizony él.

Központi téma

A 2016-os jubileumi év témája a játék volt, s ez megtermékenyítőleg hatott a legtöbb népművészeti egyesületre, hiszen idén majd mindenhol készültek gyerekeknek szóló eszközökkel, játéksarokkal, kreatív foglalkozásokkal.

csiki.jpg

Játékkészítés a Hagyományok Háza szervezésében

A Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjai  is rengeteg kreatív játékkal készültek:bekes.jpg

Pest-Budai Kézműves és Népművészeti Egyesület  Az Év Műhelye címet kapta az idei Mesterségek Ünnepén:

pestbudai.jpg

A 2017-es év témája a hímzés, és ez igen időszerű volt már, mert bár a kalocsai és matyó hímzéseket már mindenki felismeri, igen sokaknál itt megáll a tudomány. Pedig a magyarság hímzéskultúrája roppant gazdag. Ezt a hímző sátorban, s több egyesület standján is megtapasztalhatjuk.

 himz.jpg

a sátor belülről:

vandahimez.jpg

reformacio_tortenelmi_kulturalis_oroksege_elo_nepmuveszetben.jpg Idén a reformáció 500. évében fokozott figyelmet kapnak a református templomok oltárterítői, a különleges úri hímzés. Ezek legszebb darabjait is megtekinthetjük a Budapest Történeti Múzeumban.

 

 fej.jpg

Protestáns fejfák - a kiállítás részeként a múzeum kertjében

A Reformáció 500 – Országos népművészeti kiállítás éppen a Mesterségek Ünnepén nyílt meg, s Mesterségek ünnepe karszalaggal ingyenes látogatható.

ref.jpgA Reformáció 500 – Országos népművészeti kiállítást megelőző pályázat célja az volt, hogy a népi kézművesek hozzájáruljanak az egyházi szertartások tárgyainak és kellékeinek megújításához, ezzel állítva méltó emléket a reformáció kulturális és történelmi örökségének. A határon innen és túlról beérkezett pályamunkák legjobbjaiból nyílt az országos kiállítás 2017. szeptember 3-ig látogatható.

 Tánczos Erzsébet beszámolója

Tóth István: Az erdélyi mintakincs alapformái - ma is aktuális

 

az-erdelyi-mintakincs-alapformai.jpgKorunkban újra   érték a kézimunka.  Jópáran próbálnak bevételhez jutni a kézművességgel,  de sokkal többen saját és környezetük örömére szabadidejükben alkotnak.  Vannak amatőr fafaragók, bútorfestők, de  lényegesen több a hímző.  Közismert a szellemi és Kulturális Örökség Listára is felkerült matyó és kalocsai hímzés.  Ez nagy eredmény,   s hatása is igen jelentős, de a magyar mintakincs sokkal gazdagabb a hímzés és a többi népművészeti ág tekintetében is.

Tóth István: A magyar díszítés alapformái  című kötete segít abban, hogy az igen régi népi motívumokat megismerjük.  A könyv  1943- ben jelent meg először Kolozsváron,  átdolgozott kiadása jelent meg 2017-ben. Be kell valljam, hogy alig tudtam valamit a  szerzőről, aki festőművész, műkritikus grafikus, rajztanár volt egy személyben. „A magyar díszítés alapformái” című könyvének anyagát az erdélyi népi iparművészet - faragás, hímzés, szövés - gazdag formakincséből gyűjtötte, s jó pedagógushoz méltóan rendszerben és közérthetően, logikusan felépítve ( az egyszerűtől a bonyolult felé haladva )  adta közre.

 

Az 1920-as, 30-as, 40-es években  elsősorban a rajz­ta­nár­ok fog­lal­koz­tak a nép­mű­vé­szet tár­gyi em­lé­ke­i­nek meg­is­mer­te­té­sé­vel, így tett  Tóth Ist­ván is, aki 1925-től az 1948-ban be­kö­vet­ke­zett ál­la­mo­sí­tásig iskolában tanított. A könyv a népies formák ismertetésének kiváló iskolai segédkönyve lehet ma is, hiszen  áttekinthető, világos, látványos, alkotásra serkenti az olvasót.

Ezért lehet ábrázoló népművészetünk megismerésének, tanulmányozásának hasznos eszköze a XXI. században is.   Örömmel és haszonnal forgathatják a hímzők, üvegfestéstők, de segítség foltvarráshoz, dísztárgyak dekorálásához, hiszen képzőművészeti alkotások díszítéshez való ötletek inspirálója és tárháza is a mintakincs bemutatása mellett. Valóságos néprajzi iskola…

Tóth István korában a magyar népművészet megbecsülését és terjesztését lelkesen szorgalmazta a „Magyar Nép” című hetilap ebben partner is volt. A főszerkesztő, Gyallay Domokos arra biztatta erdélyi magyarságot, hogy otthon, szövés-fonás, művészi hímzések, varrások, faragás segítségével őrizzék meg népművészetüket. Tóth István pedig  a lap hasábjain képekkel mutatta be a magyar népművészet díszítő elemeit. Az ott bemutatott közleményekből gyűlt össze egy könyvnyi, s ezen alkotások adták Tóth István „A magyar díszítés alapformái” című munkája gerincét.

A könyv rendkívül gazdag tartalmával hiánypótló alkotás volt a maga korában, s ma is az. A könyvben szereplő minta-rajz alkotásokhoz   Tóth István rövid, lényegre törő  magyarázatokat fűzött.  A képek önmagukért beszélnek, a könyv felépítése is érthető és logikus. Az első egyszerű formákból kiindulva egyre gazdagabb mintákat nyújt, majd a bemutatott minták alkalmazási lehetőségeit tekinthetjük át. A magyar népművészet – faragás, hímzés, szövés – gazdag formakincsét tárja az „olvasó” elé. Mindezt teszi jól áttekinthetően, világos vonalvezetésű, pontos rajzok által. Megtalálhatóak benne a különféle magyar vidékek népi mesterségeinek díszítőművészetét képező jellegzetes vonásai. Azonban nemcsak a hímzés motívumai kerülnek terítékre. Megismerhetjük a pásztortárgyak, a mézeskalács a fatárgyak vagy éppen a faragott, festett bútorok, cserépmázas lapok díszítését vagy éppen a fejfák díszítőelemeit.

  Itt bele is olvashatunk a könyvbe: az-erdelyi-mintakincs-alapformai_beleol_1.jpg

 

A könyv először a virágok alapformáit taglalja:

rózsa, tulipán… a leggyakrabban előfordulókkal kezdi, de szerepel még kedvenc virágom, a búzavirág is. S kiderül az is, hogy hogyan különböztethető meg a búzavirág motívum a szegfűtől.

Az egyszerű formákból kiindulva épülnek fel az egyre gazdagabb díszítések. A magyarázatok velősek, tömörek, érthetőek. A cifraszűr, a kalotaszegi írásos díszítés képi világát is így ismerhetjük meg.  

A divatvilág gyakran merít ötleteket a népművészetből, melynek  egyes elemeit, motívumait úgy dolgozza fel, hogy mindez korunkban értelmezhető legyen. Tóth István „A magyar díszítés alapformái” című könyve a magyar népművészet, magyar népviselet hagyományainak megismerésében is segítséget nyújt a 21. században is, akár  saját tervezésű darabjainkon ( a szerző az olvasót a tervezés alapjaival is megismerteti), de a divat hagyományt újragondoló, ugyanakkor  a gyökerekhez ragaszkodó irányzatában  is felhasználhatóak a könyvében bemutatott motívumok.

Külön egység foglalkozik a tervezéssel. az-erdelyi-mintakincs-alapformai_beleol_2.jpg

Itt a szegélydíszítések, sarokdíszítések, vagy többek között a minták nagyítása is elsajátítható.  A könyv végén a „ Pár gondolat az ízlésről” rövidke fejezetben jó és rossz példát is láthatunk tervezésre, a szerző világosan levezeti, hogy az egyik miért követendő példa s a másik miért zaklatott és zavaros hatású.

A könyvet, mely az eredeti kiadvány átdolgozása, a kolozsvári Minerva Művelődési Egyesület és a CSER Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft adta ki. A szerző igazi elismertségét e könyvének köszönhette még életében, s az új kiadásnak köszönhetően most újra megismerhetjük Tóth István munkásságát.

 

Tánczos Erzsébet

 

A macskát izgatja, a gazdát nyugtatja, mi az?

 

valerszep.jpgA kertünk dísze lehet ez a növény, melyet be is takaríthatunk gyógyhatásáért, sőt,  a környékbeli macskák is örvendeznek neki.

Ez a növény a másfél méter magasra is megnövő, lágyszárú, évelő  macskagyökér. Természetes élőhelye patakok és mocsarak vidéke, tehát vízigényes.  Tavasz és nyár határán virágzik. Rózsaszínes vagy fehér színű virágának édes az illata.

Magyar nevét onnan kapta, hogy igazi macskabódító, ugyanis  gyökerének  hááát büdös szagától a macska beindult állapotba kerül, és vadul hozzádörgöli magát a növényhez.  Merthogy ez a macskagyökér, elit nevén valerián.

 

Laza talajból még ki is ássa  a gyökeret. Bizonyítékként álljon itt néhány videó a macska és a macskagyökér kapcsolatáról :

 

 

Kell ez nekünk?

vale.jpg

A beindulás nem véletlen, bizonyított, hogy a  növény gyógyhatású része macskapisi szagú gyökér. A benne található valerénsav nyugtató és altató, s a jó hír, hogy nem lehet hozzászokni.

 

valerianroot.jpg Ha hozzá akarunk jutni sem kell a büdös gyökérrel foglalkozni, hiszen gyógyszertárakban és gyógynövényboltokban  feldolgozott formában árusítják.

 

valerenglish.jpg

Hogyan termesszük?

Magról igen nehéz szaporítani, ezért célravezető  kertészetből begyűjteni. Ezután állítólag elég, ha hagyjuk, hogy elszórja magvait.

Az első évben még nem virágozik, csak a második évtől várható a virágzás.

 Ha a gyökérrel magunk akarunk foglalkozni, akkor  a minimum kétéves növényeket érdemes felhasználni. Ősszel szedik fel a gyökereit és alapos tisztítás után  szárítják meg. A  teljesen kiszáradt gyökereket ezután feldarabolják és papírzacskóban tárolják felhasználásig.

A népi gyógyászat már régen felfedezte, hogy a főzete jótékony hatással van az idegesség csillapítására, a szorongás, félelemérzet oldására , a kisebb görcsök oldására.

Kellemetlen ízű,  büdös, de hasznos

Gyökéréből készült tea elősegíti a pihenést és az elalvást is. Ehhez két evőkanálnyi szárított gyökérkére 3 deciliter forrásban lévő vizet kell önteni és ezt lefedve hűlni hagyni 6-8 órán át. Ennyi idő kell a megfelelő hatóanyagok kioldásához. Ezt követően a teát két részre osszuk szét: az egyiket reggel, a másikat este, lefekvés előtt igyuk meg. Kellemetlen, szaga van, de kapszula formában ez  az hmmm élmény már kihagyható.

valerian-flower.jpg

Régtől ismert

 Az ókorban emésztést serkentőként, vizelethajtónak és mérgezések ellenszerének, fájdalomcsillapítóként használták.
A középkorban a skótok nem is tartották gyógyító hatásúnak az olyan  a főzetet, amelyikben nem volt macskagyökér.

valeriana.jpg

Mire a növény a valerián nevet megkapta, a korai európai herbalisták már valóságos csodaszerként tartották számon, és mindent gyógyítónak nevezték.

 Az európai gyógynövényszakértők  emésztésserkentőként, a hisztéria és a menstruációs tünetek kezelésére ajánlották, de az epilepszia és az enyhe görcsök, valamint a hipochondria ellen is bevetették, szóval szinte mint a skótok…A  mai napig használatos népi gyógynövény az álmatlanság ellen, (hatásos, ha ideges kimerültség és szellemi túlterhelés a rossz alvás oka) Erre a  modern gyógyászatban is előszeretettel alkalmazzák,  a mai  orvos kezében igen értékes szer.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

https://en.wikipedia.org/wiki/Valerian_(herb)

http://www.vital.hu/themes/alter/macskagyoker.htm

http://gyorgytea.hu/gyorgyteak/gyogytea-keverekek/macskagyoker-teakeverek-altato-hatasu-tea

http://www.hazipatika.com/taplalkozas/gyogynovenyek/cikkek/termeszetes_nyugtato_a_macskagyoker/20030825105422

http://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/macskagyoker_orvosi/29

https://www.interherb.hu/hu/macskagyoker/

 

 

 

 

 

Gyógyhatású a királynéasszony káposztája

 aprobojtorjan.jpg

 

A királynéasszony káposztája  ismertebb nevén a közönséges apróbojtorján, ugyanez a növény a patika apróbojtorján, hattyúfű, körömfű, de a koldustetű és az  agrárnyom is.

Az apróbojtorján sok helyen fellelhető gyógynövényünk. Évelő, a rózsafélék családjába tartozik. Észak- és Közép-Európában sokfelé előfordul. Cserjés-füves helyeken, erdőszéleken, árokpartokon  gyakran virít .

 Lehet 30 cm-es, de 120 cm magasra is megnőhet. Ékessége sárga virágzata, mely kecses 20-30 cm hosszú füzér.

apr_1.jpg

A hatóanyagot a növény szárított virágos, föld feletti része szolgáltatja. A "szaporodását" úgy oldja meg, hogy érett „tépőzáras”, termései horgas sörtékkel az állatok szőrébe ragadnak vagy ruhánkba, hajunkra tapadnak, így veti el magját. Akik gyerekként sok időt töltöttek a szabadban emlékeznek ezekre a magokra, mert általában ráragadtak a ruhájukra vagy a lányok hajába ragadt a fiúk ismerkedési praktikájának eredményeképpen.

par_1.jpg

Az apróbojtorján gyógynövény
Az apróbojtorjánt a népi gyógyászatban régóta sikerrel használták, használják. Már a régi egyiptomiak is sikerrel használták. Elsősorban epe- és májbántalmakra, epekő-és epehólyaggyulladás gyógyítására kiváló. Összehúzó hatását kihasználva belső vérzések, bőrbetegségek és hasmenések gyógyírja volt. A kínai népgyógyászat féregűzőszerként is számon tartja.

Kutatások mára bebizonyították, hogy sárga virágja vérnyomáscsökkentő, gyulladáscsökkentő és antioxidáns.

A virág kivonatát samponok, hajszeszek készítésére is, torok- és szájöblögetőszerekben is alkalmazzák. A Bojtorján hatása a hajra és a fejbőrre

A bojtorjángyökér kivonatát a fejbőr korpásodásának és zsírosodásának meggátolására, illetve hajhullás csökkentésére használják. A kellemetlen tünetek enyhítésére bojtorjángyökér kivonatot tartalmazó sampon, hajbalzsam, hajszesz  alkalmazható, s meg is szüntethetőek a fejbőrt és hajat érintő panaszok.

 Festőnövényként is, a timsóval pácolt gyapjút sárgára, a krómmal pácoltat mustárszínűre színezi.

 ap.jpg

Mit gyűjtsünk és mikor, miképp?


A apróbojtorján erdők szélén, réteken, tisztásokon, valamint bokros élőhelyeken is megterem. Júniustól augusztusig virágzik, logikusan ekkor gyűjthető a virágja. Gyűjtésnél minél kevesebb szárrészt szedjünk le, s a szárról igyekezzünk lefosztani a leveleket.
A begyűjtött virágot vékony rétegben árnyékos helyen szárítsuk.

De szerintem, ha kúraszerűen isszuk ( mint én), nem könnyű annyit gyűjteni, amennyi szükséges, úgyhogy a bolti tea is igen jó.

 Teája kellemes ízű. Teakészítéshez  egy teáskanálnyi mennyiség szárított növényt főzzünk forró vízben, vagy forrázzuk le két deciliter vízzel. Szűrjük le, naponta két-három alkalommal javasolják fogyasztását.

 

 Jó tudni, hogy a növény cserzőanyag-tartalma magas, folyamatos használata székrekedést eredményez.
Bőrbetegségek kezelésére is eredményesen használják, ekkor a fürdővízhez adják a főzetet.

Gyuri bácsi teakeverékei is tartalmazzák: http://gyorgytea.hu/gyorgyteak/egyedi-teak/aprobojtorjan

Például a felfázás elleni teában is ott van: http://gyorgytea.hu/gyorgyteak/gyogytea-keverekek/tea-felfazasra

 

Gyógytulajdonságai: összehúzó, epeműködést szabályzó és epehajtó, étvágyjavító, vizelethajtó, antibiotikus hatású és gyulladásgátló.

Gyógyászati felhasználásai: Fertőző hasmenésnél is igen hatékony, mivel helyileg úgy hat, mint az antibiotikum. Mérsékli a gyulladást és a kórokozókra is hat.

Emésztőszervi problémákra különösen jó, fokozza az epe működését, és a májméregtelenítő tevékenységét. Ha besűrűsödik az epeváladék, egyéb keserű gyógynövényekkel és borsmentával keverve teája eléri, hogy hígabb epe termelődjék a májban, ezáltal az epesavak nem tudnak kicsapódni, így nem képződik újabb epekő.

Vesehomok és vesekő megelőzésére egy csészével javasolt inni reggel éhgyomorra.

Énekesek, tanítók, színészek gyógynövényének is nevezik, mivel toroköblögetéssel segít a hangszálak gyulladásánál is. Az egyik legjobb gargarizáló szer a szájüregben előforduló sebek megszüntetésére. A száj- és toroknyálkahártya gyulladásait gyógyítja szájvíz formájában.

Nehezen gyógyuló sebek kezelésére, enyhe felületi bőrgyulladásoknál borogatásként, és makacs reumás betegségeknél fürdőkúrában is kiválóan alkalmas, mint kiegészítő kezelés.

Alkalmazzák a bőr enyhe felületi gyulladásaira, kelésekre.

Lábszárfekélyek és aranyéri bántalmaknál is segít, mivel nemcsak összehúzó és fertőtlenítő hatása van, hanem elősegíti a seb behegedését is.

Kamaszoknál segíti a pattanások gyógyulását, a hatásosságát növelni lehet libapimpófűvel vagy cickafarkfűvel vegyítve.

A apróbojtorján szárított leveleit fogyasztó teák készítésére is használják teakeverékben, állítólag vértisztító hatása is van.

 

LELKI BAJOK ENYHÍTŐJE: A következő lelki jelenségek esetén ajánlott az apróbojtorján rendszeres fogyasztása:

- Ha az ember nyugtalan
- Ha a világ kellemetlen és ellenséges helynek tűnik.
- Ha a sok a konfliktus
- Ha drogfogyasztás vagy alkoholizmus felé csúszhat az ember, hogy   a pszichés terheket elviselje.

 

Forrás:

http://www.mariatrebenpatikaja.hu/gyogynovenyek/aprobojtorjan-vagy-parlofu--agrimonia-eupatoria-3.html

 

http://gyorgytea.hu/gyogynovenyek-betegsegekre/aprobojtorjan-agrimonia-eupatoria

http://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/parlofu_kozonseges/89

www.traditionalandwild.eu

http://www.edenkert.hu/konyhakert/gyogynovenyek/agrimonia-erupatoria-parlofu/3404/

http://www.napfenyes.hu/eletmod-gyogyitas/gyogynovenylexikon/aprobojtorjan-vagy-parlofu-agrimoniae-herba

http://gyorgytea.hu/gyorgyteak/egyedi-teak/aprobojtorjan

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_p%C3%A1rl%C3%B3f%C5%B1

http://l-univers-de-babette.over-blog.com/tag/plantes%20medicinales/9

Tánczos Erzsébet

 

Szépséges és gyógyító a forrasztófű

 

 

feketenadalyto1.jpgForrasztófű, nadálygyökér, madárgyökér, feketegyökér, csontgyógyír, sebgyógyír, falgyökér fekete nadálytő: ugyanaz a szerényen szép vadvirág, mely mintha titkolni akarná, hogy a növényvilág egyik elismert doktora.  Ez a  nagy múltra tekint visszatekintő  gyógynövény megtalálható vízpartok, árokpartok, erdőszélek, nedves rétek közelében. Egy rakás csodás kép látható a növényről itt: http://terep-jaro.blogspot.hu/2014/09/a-fekete-nadalyto-ami-szines-egy.html

 A növény dús, erőteljes, évelő szőrös szárakkal és levelekkel tárul elénk. Szépséges virága  jellegzetes lilás-piros.. Tápanyag, talajnedvesség, fény tekintetében nagyon igényes. Vadon, folyóvizek partján árkokban és nedves réteken terem.

feketena.JPG

 

Angol neve comfrey, mely a latin „confirmá”-ból (megerősíteni) származik. Ebből kitűnik, hogy a fekete nadálytő a csontokkal, illetve a csontrendszerrel összefüggő betegségekre javasolt gyógynövény.

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendő alternatív gyógyászatban igen előkelő helyet foglalnak el a fekete nadálytő kivonatának felhasználásával készült – elsősorban a mozgássérüléshez, ízületi és reumatikus elváltozásokhoz, betegségekhez társuló fájdalmak enyhítésére, a csonttörés utáni gyógyulási folyamat „felgyorsítására”, a túlterhelt izmok regenerálására használt – gyógytermékek.

Mire mindenre jó?

 Gyulladásgátló, csontregeneráló, sebek gyógyulását elősegíti ez a növény. Csonttörések utáni kezelésre  is kiváló, ezért nevezik forrasztófűnek is: a benne lévő anyagoktól szebben és gyorsabban forrnak össze a csontok. A növényben levő bizonyos allantoin nevű anyag segíti a csontok és csontszövetek regenerálódását.
Hám és sejtképző hatásánál fogva serkenti a seb gyógyulását. A növény főzetével mosogassuk a kezelendő felületet, illetve áztassuk benne.

Különféle sebeknél, zúzódásoknál, húzódásoknál, gyulladásnál, használható eredményesen.

Felfekvések, aranyér elleni krémek alapanyaga.

A bőrgyógyászatban furunkulusok, visszérgyulladás esetén használják.

feketen.jpg

A népi gyógyászatban csodatevő fűként emlegetett gyomnövényt egyébként nem csak borogatásra, külső kezelésekre használták. Elődeink, leveleinek konyhai feldolgozásával – úgy készítettek el, mint a spenótot.

 

feketenadaly.JPG 

DE!!! Belsőleg  se főzeléknek, se gyógyszernek ne használja senki, mert  ma már tudjuk, hogy rákkeltő hatású anyagot tartalmaz, ráadásul gátolhatja a szervezetben a vas és a B12-vitamin felszívódását.  Szerencsére ezek az anyagok a bőrön keresztül egyáltalán nem szívódnak fel.

 

A fekete nadálytőnek a levele, de főképpen a gyökere tartalmaz gyógyító anyagokat.  

A levele nyáron gyűjthető,  levelének forrázata – fürdővízbe, arclemosóba téve – bőrlágyító hatású.

 feketenad.jpg

GYŰJTÉSE: Ágas-bogas gyökérzetét tavasszal gyűjtik, virágzás előtt. Később csak azoknak a növényeknek a gyökere használgató fel, amelyek virágos szárat még nem hajtottak.

A gyökereket külsőlegesen frissen és szárítva is használják.

A begyűjtött és megtisztított, szárításra váró gyökeret azonnal lereszelik, és lereszelten szárítják, mert különben kőkeménnyé válik. Jól levegőző helyen kiterítve szárítják, hogy minél rövidebb idő alatt megszáradjoon, mert a gyökér csak úgy őrzi meg belső fehéres színét.

feketenedaaa.JPG

A főzet elkészítéséhez kell egy csésze fekete nadálytő, melyet tegyük 2 liter vízbe és főzzük negyedórán keresztül. Ugyanennyi ideig hagyjuk állni, majd szűrjük le. Amikor a főzet már nem forró, akkor alkalmazzuk a felületen.

 feketenadalyyyyy_1.JPG

Törések, ütések nyoma, ficam, rándulás, zúzódás gyógyítója ez a fekete nadálytő lisztjéből készült péppel való borogatás 

Ebben az esetben  a fekete nadálytő lisztet egy kis tálkába kell tenni, forró vízzel és egy pár csepp olajjal péppé keverni. Ezt kell rákenni a kezelendő felületre, majd puha ruhával letakarva pár órát hagyjuk hatni. A pép könnyen leszedhető, utána a bőrt kenjük be fekete nadálytő kenőccsel.

Mire jó még a fekete nadálytő? Hatékony fájdalomcsillapító, így a fejfájás is kezelhető vele: a fájó, lüktető részt be kell dörzsölni.

 

 

Forrás:

http://napidoktor.hu/termeszetesen/gyogyit-es-ol-a-feketenadalyto/

http://gyorgytea.hu/gyorgyteak/tinkturak/fekete-nadalyto-tinktura

http://www.mariatrebenpatikaja.hu/gyogynovenyek/fekete-nadalyto-symphytum-officinale-9.html

http://www.otvenentul.hu/page.php?PageID=32198

http://terep-jaro.blogspot.hu/2014/09/a-fekete-nadalyto-ami-szines-egy.html

 

 

 

 

 

A búza maga az élet

 

 buzaaa_1.jpg

„A földből termő búza: ÉLET
Ezzel a szóval illetik,
Mert ez a magja a kenyérnek.
Ez is adomány. Isten adja
Mint szorgalmunk gyümölcseit.
Boldog, ki hálával fogadja.”

 

Dr. Bácsi Sándor: Az élet Kenyere (részlet)

 

 A búzamag elvetésétől a búza learatásán át a kenyér morzsájáig minden mozzanat kiemelten fontos, meghatározott szokások, melyeknek betartásával a  jó termést próbálták bebiztosítani.  A magyar néphagyomány termékenység-varázslásai közé tartozik a Luca-napi  búzacsíráztatás, azaz a lucabúza, amelyből a jövő évi búzára is következtettek. vetes_1.jpg

 

A vetés nagy szakértelmet kívánó férfimunka volt, szertartásosan történt.  A gazda megszentelte a vetőmagot. Tiszta ruhába öltözött, s menet közben senkihez sem szólt.  Gondosan vigyázott arra, hogy asszonnyal ne találkozzék, mert akkor nem kísérné szerencse munkáját.  Egyes vidékeinken Máté hetében vetették a búzát meghatározott módon, hiszen a majdan kikelő búza  az isteni gondviselés eredménye.

 bsz.jpg

A zsendülő búzát tavasszal szentelik ilyenkor „MÁRK JŐ ZÖLD RÚZÁVAL"

Márk „elvész a búzában", április 25-ei  névünnepét a „búzaszentelés" teszi ismertté.

Ezen a határjáró körmeneten  a pap a hívekkel kivonul a földekre, és megáldja a zöld vetést.

A búzának, amit a pap a négy égtáj felé hintett szenteltvízzel szentelt be jelképesen mint minden szentelménynek, varázserőt tulajdonítottak.

Betegségek ellen ember, állat eledelébe keverték, s hogy jó termés legyen, a szántóföld négy sarkába elásták.. Márk napján még kalácsot is vittek a határba, hogy a vetéssel már a majdan belőle készülő kenyeret is megszenteljék. A dec.27- ei  János napi „kalácsszentelés" a húsvéti kalácsszenteléssel mutat párhuzamot.

 

 A búza meghal aratáskor, de kenyér nem lenne a búza halála nélkül.  A földművelő természeti népek vallásában a kultuszok elsősorban a termékenységhez kötődtek, s különösen az aratás, a termés betakarítása adott alkalmat az ünneplésre.

Az aratást nem Péter-Pálkor kezdték a magyarok, hanem  Sarlós Boldogasszony  másnapján.

A Sarlós Boldogasszony   idején szedett fűszernövények és gabonafélék  mind szentnek számítottak, varázserőt tulajdonítottak nekik.

buza.bmp

 Sarlós Boldogasszony napján azonban csak jelképesen dolgoztak,  de ekkor a szerszámokat megáldatták a búzából koszorúnak, szentelménynek, szobadísznek szedtek. Az aratást az ünnep  másnapján áhítattal kezdték:  a búza elé térdepeltek és imát mondtak. A munkát a föld  keleti sarkában kezdték. Az első két kévét keresztbe rakták.

 

Aratás sarlóval:100.jpg

 

 

 

Sarlóval a nők arattak, a férfiak kötözték  a kévét.

ara_2.jpg

Szűzanya arat; fiára hagyja,hogy gyűjtsön, és a búzát a konkolytól elválassza – tartották.

A Gabonaanya ( Banya,Öregasszony, Öreg Rozsasszony) az utolsó learatott kévében rejtezik a hagyomány szerint.

 Régi aratószokás, hogyha idegen látogatta meg az aratókat, akkor őt szalmakötéllel megkötözték, és csak ajándék  ellenében engedték szabadon.

buzamag.jpg

MAGUNK KENYERE:

Manapság szinte mozgalom lett a házi kenyérsütés, én is próbálkozom, és bizony érdemes.  Remek receptek, közösségek segítenek online is, hadd linkeljem ide egyik kedves receptemet:

http://www.limarapeksege.hu/2015/10/kovaszos-kenyer.html   Ez kovásszal készült, de aki próbálta tudja, hogy a kovásztól nem kell megijedni, szinte semmi teendő nincs vele, viszont  csodás ízt és állagot biztosít a betevő kenyerünknek. Ráadásul kezünk alkotása, tudjuk mi van benne... szerintem megéri a fáradságot.

 A kép is Limaráé ( http://www.limarapeksege.hu/2012/08/)

suti_5320.jpg

 Gyógyító kenyerünk:

A néphagyomány a kenyeret gyógyszerként, egyfajta „elsősegélyként” is ajánlja.
A friss kenyérbelet fel lehet használni vágások és kisebbek vérzésének elállításakor.
Kevés vízben rövid ideig felforralva enyhülést hoz gyulladt kelések (meleg borogatás) és kötőhártya-gyulladás (hideg borogatás) esetén.

Búza a szimbólum:
A  búza a Himnuszban  „ért kalász” a magyarságra áradó isteni áldás. Petőfinél a magyar táj jellegzetessége az „Arany kalásszal ékes rónaság” (Hazámban). A széthulló gabonakévét Tompa Mihály az emigráció  jelképévé tette: „…pusztulunk, veszünk, / Mint oldott kéve, széthull nemzetünk…!” (A gólyához).

 

 Jézus arca a búzaszemen  - csodás, olvassátok el:

Akkoriba, hogy aratásba én is kihajtottam a libákat, akkor édesapám azt mondja: -No, nézd csak meg, kisjányom - a búzakalászt vette, és a búzaszemet megmutatta -, az Úrjézusnak az arca rajta van a búzaszemen, minden búzaszemen, de tudod-e, hogy mér? Mondom: - Azt nem tudom. - Hát az azér van rajta, mer mikor a Szent Család menekült, akkor az Isten olyan csodát tett, hogy a szántóvető ember akkor vette el a búzáját. Odaért a Szent Család, de mán látta Szent József, hogy mán a Heródes katonái, porzott a főd, ahogy mán gyüttek. má közel vótak, hogy gyorsan mondja a szántóvető embernek, hogy: „Jaj, bújtasson el bennünköt valahova!" „Hova bújtassalak, megszomorodott asszony? Hát látod, erre, aszongya, sehol egy fa, sehol egy bukor, nem tudlak hova elbújtatni!" „Nem bánom én, csak a kis Jézust, mer gyünnek a katonák, a kis Jézust megölik!" Akkor a szántóvető, amibe vitte a takarmányt, a pónnyusát (zsák) rátette a kis Jézusra. Ugye akkorra odaértek.. Odaértek a katonák., mondják az embernek: „No, te gazda, mőre ment az asszony meg az ember, akivel beszéltet?" „Hát, azt mondja, én azt nem láttam, hogy mőre mentek." „Nem láttad? Hát beszéltél vetek!" „Hát az úristenre esküszöm, hogy ténleg beszéltem vetek, de akkor, mikor ezt a hold búzát elvettem!" „Te szerencsétlen, mondja a katona, inkább aratnád le a búzádat, már meg van érve, a kalászokat lengeti a szél, te meg most is össze-vissza hazudol! Hát már más rég learatta a búzáját!" Erre megfordul a gazda: majdnem tátva maradt a szája - háttal vót a búzájáhó -, amikor megfordult, amit akkor vetett el búzát, az Isten olyan csodát tett, hogy a búza nagyra nyőtt, nagy kalászokat lengette a szél, hogy a Szent Család elbújhasson benne. És akkor a katonák aszondták „Menjünk innen, ennek az embernek semmi esze nincsen! Hiányzik egy kereke." A katonák elmentek, a Szent Család eléjött, és azóta az úrjézus mindig kötődik a búzáhó, mer azér ott mentette meg az úristen az életit. Hát ezt így beszélték a régiek, így mondták.        

Forrás: Magyar Zoltán A herencsényi mesemondó - Balassi Kiadó Budapest – 2004

http://www.nepmese.hu/index.php/component/mtree/mesek/jezus-arckepe-a-buzaszemen?Itemid=2

 

A búzától a kenyérig:

 

 

 

A búza a fajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.

Egy kis  búza - történelem

A legrégibb termesztett növények közé tartozik a búza, történelmi ismereteink alapján, nem kevesebb mint 17 000 évvel ezelőttre tehető a búza termesztés szórványos megjelenése, de Kisázsián és a Balkánon keresztül még a neolitikum során eljutott Európába.

A búzamag a termékenység szimbóluma. Mivel a magvak a növény pusztulásakor széthullanak, majd új élet sarjad belőlük, az élet és halál egybefonódását, a halál utáni újjászületést is jelzik. Már az ősi földművelő kultúrákban termékenységi varázslások, házassági áldozatok, a temetési szertartások fontos  jelképe volt a búza útja.  Ezért az anyaistennők  s a meghaló és feltámadó istenek jelképe a gabonamag, a gabonakalász.

Mezopotámiában az égi istenek ajándékának tekintették. A mai Közel-Keleten úgy tízezer évvel ezelőtt az első búzatáblák teremtették meg a mai civilizáció alapjait, és a kutatók sokáig úgy vélték, hogy az első nemesítési kísérletek után nagyon hamar sikerült a vadon termő növényt emberi fogyasztásra különösen alkalmassá tenni.

A régészeti kutatások Egyiptom legrégibb emlékei között említik a búzát. Amíg nem ismerték a pénzt a cserekereskedelemben minden árát búzában számították ki.

Egyiptomban Ozirisz újjászületését szarkofágba ültetett csírázó gabonamagvak szimbolizálták.   Ő volt a gabonaisten. Nevének jelentése ’termés’ vagy ’aratás’; a gabona megszemélyesítőjének is tartották , Ízisz pedig a gabona istennője. Aratás idején, amikor az aratók levágták az első szárakat, letették a földre, és jajgatva kiáltoztak Íziszhez. A sarló alatt halálát lelt gabonaszellem siratása ez, Ozirisz haláláé.

 A görögöknél Démétér, a föld termékenységét biztosító istennő kultikus megszólításai közé tartozott a „terméshozó” és a „gabona” szó.

A Bibliában Káin  áldozati ajándéka.

 A fáraó álmát megfejtő József történetében a bőség és ínség ellentétpárját fejezi ki a dús és a száraz kalász.

Az Újszövetségben  Jézus példázata az elvetett, elpusztuló gabonamag, amely majd új, termékeny életre kel, Isten országa. A búza és a konkoly példázatában a gabonamag azokat a hívő lelkeket jelenti, akik az Utolsó ítéletkor kiválasztatnak. Pál apostol a feltámadást példázza vele.

 Az Ószövetségben az ember cselekedeteinek következményeire utal: „aki gazságot vet, az nyomort arat”.

 A konkoly és a jó vetőmag parabolája Isten türelmét mutatja, aki megvárja a termés beérését, s csak utána választja szét a magokat.

A középkortól a kalász az eucharisztia jelképe az utolsó vacsora kenyerére utal.

Mária-szimbólumként a középkori Mária-kultusz idején terjedt el, a Szűzanyát magok nélkül termést hozó búzamezőnek tekintették.

 

Kapcsolata a magyarokkal

A magyarság honfoglalását követően sírok régészeti leletei alapján, bizonyítottan használták a honfoglalók a búzát.

malom.jpg

Magyarországon az évszázados múltra visszatekintő magyar búzafajtákat, köztük a legnevesebbet, a „tiszavidéki” búzát, az 1863. évi szörnyű aszály elpusztította és helyére lengyelországi búzafajták kerültek. A katasztrófának is köszönhetően az 1870-es években elkezdődött a mai napig tartó nagyobb hozamú magyar fajták nemesítése.

Búza – a „magok királya” (Triticum genus)

A gabonamagvak között a búza a számunkra a legalapvetőbb. Kedvező genetikai adottságai a föld legfejlődőképesebb kultúrnövényévé tették. Előnyös süthetősége miatt mindenhol elsősorban kenyérgabonának tekintik. A legrégibb termesztett növények egyike.

Az 1870-es években elkezdődött a nagyobb hozamú magyar fajták kísérleti nemesítése , mely kiváló minőségű, világhírű búzákat hozott létre. Ezek a bánkúti búzák .

Őseink gabonáját 1995 óta a Nógrád megyei szarvasgedei biohistóriai telepen megpróbálják "visszahozni".

 

 

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.oszk.hu/05000/05097/

http://www.jelkeptar.hu/

 

http://www.burcsi.hu/index.php?kd=malmok/1szaraz/1kezi.txt
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/magyar-neprajz-magyar/ch13s03.html

http://epa.oszk.hu/00900/00997/00026/pdf/EPA00997_Letunk-2013-3_080-087.pdf

http://netfolk.blog.hu/2013/06/27/_peter_es_pal_tudjuk_nyarban

http://sucika67.blogspot.hu/2012/03/

https://images.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=imgres&cd=&ved=0ahUKEwiXtcCxh-jUAhXKPBQKHewoBeAQjxwIAw&url=http%3A%2F%2Fmek.oszk.hu%2F02700%2F02789%2Fhtml%2F59.html&psig=AFQjCNGx14OupSnmcKD0zzH-_pBEUbPGWg&ust=1498997534876776

http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/konyorogtek_a_jo_termesert/2380825/

https://newslettercollector.com/newsletter/biojournaal-dinsdag-12-augustus/

 

 

 

 

 

 

 

Bánat ellen: levendula

Bánat ellen jó a  levendula,  ez így igaz, s be is bizonyosodik mindjárt! Ehhez először is  hallgassunk zenét:

 

 

Illatos, szép, hasznos és szinte igénytelen a növényünk levendula. Ez a mediterrán eredetű növény sokoldalúan felhasználható, s a kertek, balkonok egész nyáron  illatozó dísze lehet.

Megszárítva ízléses dekorációt készíthetünk belőle, mint a mellékelt film is mutatja:

 

Dél-Európában fűszernövény, halételeket, ürühúst ízesítenek vele. Manapság hazánkban is népszerű fűszernövény: fűszerkeverékhez, süteményekhez fagylaltokhoz is adhatunk egy kevés levendulát.

 

A Provence fűszerkeverék elengedhetetlen része:

Hozzávalók: 3 teáskanál kakukkfű, 1 teáskanál citromfű, 2 teáskanál rozmaring, 2 teáskanál zsálya, 3 teáskanál oregánó, 2 teáskanál levendula, 2 teáskanál borsikafű, 1 teáskanál édeskömény
Elkészítése: Keverje össze a szárított összetevőket. Jól zárható sötét üvegben, vagy tartályban tárolja! A Provence levendulás gyógynövénykeverék jól megy a hal-, hús-, zöldség ételekhez is.

 

Van, aki nem szereti csemegékben, mert úgy érzi, hogy szappaníze van. Ez nem véletlen, hiszen a  levendula nevét a lavare = mosni latin szóból nyerte, utalva rá, hogy a növényt mosáshoz ősidők óta használták. Az ókori görögök és rómaiak tisztító tulajdonságáért és illatáért kedvelték a levendulát. Az ókori görög, római leletek arról tanúskodnak, hogy az akkori fürdőkben gyakran mártóztak meg levendulában.

 Már a 13.  századból vannak feljegyzések, melyek megemlítik, hogy akinek a kesztyűje bőven és nagy mennyiségben szívott magába levendulaolajból, azoknak a szervezete sokkal ellenállóbb volt a pestissel szemben. Egyiptomban balzsamozáshoz használták, Angliában a pestisjárvány idején a csuklóra kötözve viselték.

„Az embernek semmit sem használ, ha eszi, de erős illata van” – írja Szent Hildegard  német apátnő, a növényt először ő nevezte Lavendulának (Physica [Liber semplicis medicinae]).

E növény a Földközi-tenger nyugati mellékéről származik, ott vadon nő. Hazánkban éppen vadon nem terem, de a kolostori kertek és a lovagkori növénykultusz ideje óta sokfelé termesztik. A levendula (Lavandula angustifolia) nálunk már télálló növény.

 A magyar levendulatermesztésben később, a két világháború között Bittera Gyula tihanyi levendulásával szerzett  elévülhetetlen érdemeket. Munkásságával bizonyította, hogy a hazai klímának megfelelő fajtákkal a külföldivel is versenyképes levendulaolajat képes termelni.

A tihanyi levendulás kora nyári lélekemelő élet - és illatérzés, a tihanyi öreglevendulás bokrai 80 esztendősek.

 

A levendula levelei hegyesek, a levél fonákján molyhosak. Virágzata 3-5 cm hosszú, vékony füzér.

film:

 

 

A növény homokon is megél, de a kötött talajban burjánzik. Szaporítása történhet magról (késő ősszel), a palántákat pedig tavasszal lehet kiültetni, de tőosztással is szaporítható, utóbbi esetben a tövek szétosztásánál figyelni kell arra, hogy minden tőnek erős gyökérzete legyen.

 

Virágait a teljes kinyílás előtt érdemes levágni, és csomókba kötve szárítani, s évente cserélni, mert egy év  alatt erejét veszti.

 

Bár a középkorban ételízesítésre, fűszerként alig használták ( ahogy Szent Hildegard  német apátnő, is írta )  – éppen  ezért a levendula nyomára a régi szakácskönyvekben nem szerepel, Dél-Európában később fűszerként is elterjedt. Ma is használják halételek, szószok, ürühús ízesítésére. Manapság a kifinomult ízlés egyik újra felfedezett klasszikus növénye: fűszerkeverékhez, fagylaltokhoz, süteményekhez kevernek belőle.

 Kedveli a mediterrán éghajlatot, a világ számos területén előfordul sok eltérő változatban Magyarországon is kedvelt kerti dísznövényként. Ősi tapasztalat, hogy más növény - általában rózsa - mellé ültetve elűzi a levéltetveket, élősködőket, , ezért biokertészetekben  igen népszerű.

A levendula fertőtleníti száj sebeit, a gyulladt fogínyt, csökkenti a kellemetlen szájszagot. A fog fájását enyhíti, ha a levendula illóolajával bedörzsöljük.

Fokozza az étvágyat, erősíti a gyomrot, annak emésztő energiáját, szünteti a gyomorrontást, émelygést, hányingert, puffadást, ha borban főzve, áztatva fogyasztjuk, vagy épp forrázat formájában. Megtisztít az emésztetlen, lerakódott mérgektől.

Az epetermelést fokozza, az epét hajtja, fiatalítja, fokozza annak zsíroldó emésztő hatását.

Az idegrendszert nyugtatja – a vizsgára készülő diákok fejüket bedörzsölték vele, de

Az izmok feszültségét oldja.

A bőr számos megbetegedéseinél a levendula forrázatával, tinktúrájával érdemes bedörzsölni, vagy borogatni az adott területet, vagy fürdőt készíteni vele.

 

 

A levendula gyógyhatása, felhasználása

Az ókori görögök és rómaiak tisztító tulajdonságáért és illatáért kedvelték a levendulát.

Használták  testre kenve, fürdővizet illatosítottak vele, szappant készítettek belőle, de akár száraz virágát a földre szórva is illatosítottak vele. A néphit szerint a levendula távol tartja az ártó, rontó erőket, szellemeket erős illatával.

 

 

 

Levendulás szappan házilag:

Sampont így készíthetünk :

Virága csokorba kötve vagy virágpárnát készítve szép és hasznos. A levendulának aromás, fűszeres illata van. Virágját vagy leveleit megdörzsölve kezünkön hosszú ideig illatozik. Harmóniát teremt az emberben, látvány és illat együtt bűvöl el mindenkit, frissít, regenerál, felüdít és nyugtat egyszerre.

 Lakásunkat, ha kellemes levendula illat lengi, a mi örömünkre és a molyok, tetvek, szúnyogok és rovarok szomorúságára, mert azokat elűzi.

 

A gyógyhatású levendula:

Javítja az életfolyamatokat, fokozza a testi és lelki frissességet.

Antibakteriális, fertőtlenítő, gyulladást csökkentő hatása van.

 Feszültségoldó, idegerősítő, nyugtató hatású. Enyhíti a fejfájást, a depresszív kedélyállapotot, segíti az elalvást.

Meghűléskor inhalálással tisztítja a légutakat, csökkenti a fertőzéseket. Asztmások ne használják így!

A pattanásos, gyulladásos bőrt bekenve nyugtatja. Érvényes pikkelysömörre és ekcémára is. Enyhíti a napozás okozta leégést.

Masszírozások alkalmával a fáradtságot, izomfájdalmakat, a reumás fájdalmakat csökkenti. Gyulladásos izomfájdalmakat enyhíti.

Az immunrendszert erősíti,

Relaxál, regenerál.

Hatékony zsíros hajra és korpás fejbőrre is.

Fürdővízbe cseppentve és kicsi tejet hozzáadva segít, hogy bársonyos legyen bőrünk.

Oldja a szélgörcsöket, fertőtleníti a beleket.

Rovarcsípéseket csillapítja, segíti a horzsolások és kisebb sebek gyógyulását.

Párnánkra cseppentve, vagy párnahuzatunkba szárított levendulát téve segíti alvásunkat.

Segít pszichés és idegi panaszok (alvászavar, idegesség, fejfájás, migrén)

Szív és érrendszerhez kapcsolódó panaszok (alacsony vérnyomás) enyhítésében.

A bőrápolásban is kiváló.

Izmok és ízületek gyulladásának csökkentésére.

Teája kiváló nyugtató, szélhajtó.

 

Levendula gyógytea készítése:

Közvetlen fogyasztásra készíthető forrázattal is és rövid ideig tartó főzettel is. Célszerű az edényt fedni, hogy az illóolaj ne távozzon el.

A gyógytea enyhe idegnyugtató hatású, fejfájást és fájdalmat csillapító, görcsoldó, segíti az emésztést, csökkenti az ideg alapú gyomor- és bélbántalmakat, a stressz okozta magas vérnyomást, az alvászavarokat.

A teához  úgy 4 teáskanál szárított virágot leforrázunk, 10 percig állni hagyjuk.

Levendula fürdő virágból készítve:

A nyugtató hatása az, amit kihasználunk, de a levendula serkenti a vérkeringést, és segíti a bőrpanaszok enyhítését.

Így készül a levendulás fürdő: 10 dekagramm levendulavirágot forrázzunk le 2 liter vízzel, hagyjuk állni, majd szűrjük le. A kapott főzetet vegyítsük a fürdővízhez.

Levendula fürdő levendulaolajból így készül: 1 teáskanál levendulaolajat összekeverünk 2 tojás sárgával, egy pohár tejszínnel vagy tejjel, 2 evőkanál mézzel, majd a fürdővízhez adjuk. Jó félóra alatt jut az illóolaj a bőrön át a szervezetbe. Ez a fürdő alkalmas menstruációs panaszok enyhítésére, migrén kezelésre.

 Levendulaüdítők

Szirupot így készíthetünk:

 

A levendula virágját (10 szálról lecsupaszítva) forrázzuk le cukorsziruppal és hagyjuk állni egy órát. Ezután szűrjük le és ízlés szerinti frissen csavart citromlével savanyítsuk. Tapasztalatunk szerint a cukorsziruphoz elegendő az 5dkg/l cukormennyiség. Megbolondíthatjuk a menta ízével: friss menta leveleit forrázzuk le, és hagyjuk állni, míg ázik a levendula. Amikor a cukorszirupos levendulát felhígítjuk, akkor összeönthetjük ezeket. Szénsavas és szénsavmentes ásványvízzel is nagyon finom. A kancsóba áztassunk levendulaszárat, levendulavirágot, mentaleveleket.

Levendula a konyhában: levendulás receptek

limondádé:

fagylalt:

Amelie kedvence?  Izgalmas inspiráció

 

http://www.nlcafe.hu/gasztro/20150704/befozes-sargabarack-lekvar-levendula/

levendulás sárgabaracklekvár - inspiráló: http://www.nlcafe.hu/gasztro/20150704/befozes-sargabarack-lekvar-levendula/

Eperrel is remekül harmonizál: Eper lekvár levendulával: 1 kg eper, 70 ml citromlé, 1 teáskanál friss levendula, 500 g cukor, 50 gr porcukor.
Elkészítése: A tisztított epret forraljuk a cukorral és a citromlével fedő nélkül. A porcukrot a levendulával, egy turmixgéppel összedolgozzuk és keverés közben a lekvárhoz adjuk.

 ÉS VAN ÁM A LEVENDULÁS SAJT! EGYSZER KÓSTOLTAM, FÜGGŐ LETTEM... AKI KÉPES RÁ EL IS TUDJA KÉSZÍTENI. ÉN IS FOGOK, ISTEN BIZONY :)

Könnyű és finom a levendula ecet:

Hozzávalók: 6 db friss kivirult levendula, 50 ml ecet, 200 ml forralt víz, 1 teáskanál cukor, egy teáskanál só.
Elkészítése: Töltse egy üvegbe a hozzávalókat, majd 4 hétig hagyja állni. Ezután szűrje le finom szűrőn. Jól megy salátákhoz, csak néhány cseppet használjunk alkalmanként.

Kedvenceim egyike pedig ez:

http://citromhab.blogspot.hu/2013/07/levendulas-keksz.html

Levendulás keksz


Omlós keksz vaníliával és levendulával.

Hozzávalók

 30 dkg liszt

20 dkg hideg vaj

15 dkg porcukor

1 tojás

2 evőkanál vaníliakivonat

1 púpozott evőkanál levendulavirág

½ kávéskanál só

 A hozzávalókat gyorsan összegyúrjuk, majd egy órán át hűtőben pihentetjük.

Lisztezett munkafelületen kétfelé osztjuk a tésztát, és két hengert formázunk. Éles késsel vagy cérna segítségével felszeleteljük a tésztahengereket úgy, hogy egyenként fél cm vastagságú korongokat kapjunk.

Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk a kekszeket és 180 fokra melegített sütőben 8-10 perc alatt megsütjük.

Nagyon hasonló, kicsit komplikáltabb  ez:

https://gasztroangyal.hu/receptek/levendulas-keksz/

Levendulás keksz

Hozzávalók:

25 dkg vaj

12 dkg porcukor

12 dkg kukoricaliszt

25 dkg finomliszt

csipet só

2-3 evőkanál szárított vörös áfonya

2 csapott evőkanál szárított levendulavirág (frissből kevesebb kell)

 

ÉRTELEMSZERŰEN KÉSZÍTSÜK EL....

 

Nagyon sok isteni recept levendulával itt: https://www.bfnp.hu/hu/levendulas-receptek

 

Végül még egy kis zene sok szeretettel:

dal:

 

Jó szimatolást és kóstolgatást kíván: Tánczos Erzsébet

Források:

http://kertesz.blog.hu/2012/04/17/levendulat_minden_kertbe

http://balintgazda.hu/aktualis-kert/julius/mire-hasznalhato-a-levendulavirag.html

http://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/levendula/31

http://www.tihanyilevendulapalanta.hu/Levendula_gyogyhatasa_-_felhasznalasa.html

http://javas.hu/web/wp-content/uploads/gyogynovenyek/levendula.htm

http://magyarkonyhaonline.hu/alapanyagok/levendula-megelegedes-es-takarekossag

 

 

képek:

https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/originals/ba/7b/a4/ba7ba4a0fd7b1d5a4ceefad03cd36108.jpg

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/60/Single_lavendar_flower02.jpg

http://www.thehealthcure.org/media/wysiwyg/Lavender.jpg

http://www.natmedtalk.com/w/images/thumb/1/13/Lavender.jpg/300px-Lavender.jpg

https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/736x/77/d7/3c/77d73cbe6cae4ef152d20e5f942a6c7a.jpg

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/40/Lavandula_angustifolia_-_K%C3%B6hler%E2%80%93s_Medizinal-Pflanzen-087.jpg

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/00/Bumblebee_on_Lavender_Blossom.JPG

https://www.google.hu/search?q=lavender+wikipedia&client=firefox-b&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjK77LT58PUAhXHvhQKHf_fClAQ_AUIBigB&biw=1173&bih=815#imgdii=jq92ASM_JTT_pM:&imgrc=sipIK-TQOCIn8M:

http://gradina.acasa.ro/uploads/photos/original/151513-flori-comestibile-1.jpg

https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/736x/f6/9c/43/f69c43161558e29fcfec37a692ca992e.jpg