Netfolk: népművészet, hagyományok

Nyisztor Tinka a moldvai magyarok életfordulókhoz kapcsolódó ételeiről mesél

2017. február 01. - netfolk


tinkaarckep.jpg

Galuska, kozona, töltike … mi a közös bennük?

-Ezek csángó ételek- tudtam meg Dr. Nyisztor Tinka etnográfustól, aki  a moldvai Pusztinából származik, ma is ott él. Közben az ELTÉ-n doktorált néprajzból, szakterülete a moldvai magyarok táplálkozási szokásai. Hétköznapok és ünnepnapok – a moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiája című disszertációja, s a   Csángó galuska című szakácskönyv is, melynek társszerzője   ezt a témát járja körül.

konyv_1.jpg

2017 február 17-én  "Az ételek szerepe az életfordulóhoz kapcsolódó rítusokban a moldvai magyaroknál” címmel a szerző előadást tart a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.

gal_1_1.jpg

A képen: készül a csángó galuska

-Miről fog szólni az előadás?

-A reprezentációs alkalmakkor az asztalra kerülő ünnepi ételeket  tekinjük át.

tinkafoz.jpg

A képen: nyisztor Tinka beavat a galuska készítés tudományába

-Melyek ezek az ünnepek?

-Legfontosabb fordulópontok az ember életében a születés, a lakodalom és az elhalálozás.  Ezekhez kapcsolódóan a keresztelő, lakodalom, halotti tor hagyományos moldvai magyar ünnepi étkezési szokásait mutatom be.

 

-Az élet kezdetétől a végéig.

-Az élet fordulópontjait hagyományosan közösségben élik meg az emberek. A közösség segíti az egyént és környezetét az egyik szakaszból a másikba való átlépésen.  Ilyenkor összegyűlünk, leülünk, megvan a rendje annak, hogy mit eszünk.

-Ez nem csak Moldvában van így.

-Nem bizony, ezek általános emberi dolgok. Moldva azért különleges a szokások és ezen belül az étkezési szokások miatt is, mert elzártsága miatt megőrződött egy igen régi, sok száz évvel ezelőtti  állapotban.

-Nincs is változás az ünnepi ételek tekintetében?

-Nyilván van, de Moldvában legkevésbé és leglassabban a torhoz kapcsolódó szokások változnak. Más vidékeken ez el is tűnt, vagy alaposan megváltozott.  Kelet-Európában évszázadokon át fontos volt, hogy ünnepi alkalmakkor még a szükségben élőknél is – sőt, náluk legfőképpen- étellel roskadozzék az asztal.  

torima.jpg

 A tor imádsággal kezdődik

Moldvában a tor ma is az egész falu eseménye. Aki meghal, még ma is pontosan meghagyja, hogy mit s hogyan szeretne a torban, s ez rendre ugyan az, mint az előző generációk idejében.

torkep.jpg

Tor Pusztinában

-Miért fontos a tor megtartása a családnak, hiszen igen jelentős kiadás, szervezés?

-Egy tor a közösség megtartóerejéről is szól. Beszélgetnek az elhunytról, aztán fontos hogy elmondják: szép volt a temetés, jó a tor.

-Így könnyebb feldolgozni a halállal járó veszteséget.

-Kétségtelen. Moldvában meg is szólják azt, aki nem tud túllépni a gyászán. A közösség segítséget nyújt, de el is várja, hogy a gyászoló továbblépjen, mikor eljön az ideje.

-Mi kerül az asztalra a toron?

-Savanyúleves hússal, töltike a menü. És persze édes laska, ezt csak torban fogyasztjuk és a mai napig megmaradt. Hogy pontosan mik ezek az ételek, ezt az előadáson részletesen el is mondom majd.

tor1.jpg

 Tor Pusztinában

-A tor hangulatához képest a keresztelő, lakodalom egészen más.

-Ez így igaz, s ezekben inkább észrevehető a változás, ami leginkább városiasodást jelent.

-Miben jeleneik ez meg?

-A keresztelői lakoma és a lakodalomzáró fogása is hagyományosan a töltött tyúk.

-Torta nem is volt?

-Bizony nem, s pont az édes sütemények, torták változtatták meg a hagyományos menüsort.  Két- háromféle étel volt, de ezeket nem úgy kell elképzelni, hogy előétel, leves, főétel, desszert. Manapság a lakodalomban és a keresztelőn van már előétel, desszert,  a városi kultúra az étkezési szokásokban is megjelenik.

-Készül-e valami különlegességgel az előadásra?

-Lesz kóstoló. Azt nem árulom el, hogy mivel állok elő, de farsangban vagyunk, úgyhogy a farsangi időszakhoz illő, ám mindenkinek a saját háztartásában is elkészíthető meglepetéssel várom az érdeklődőket.

 tinkaporta.jpg

Dr. Nyisztor Tinka múzeum-portája Pusztinában

Dr. Nyisztor Tinka előadására a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumában 2017. február 17-én 16 órától várjuk az érdeklődőket.

 Tánczos Erzsébet beszélgetése

 

Az első kép Harangó Imre fotográfiája

A többi képet Tánczos Erzsébet kattintotta

Sevella Zsuzsanna megmutatja MintaKINCStárát

sevellazsuzsaelsokep.jpg

„Aki falun született, az meg nem szabadulhat a falutól, hiába tépi el az összes gyökereket, melyek oda fűzték, hiába feneklik meg a városban, a falu utána jön, mint a kisértet és hívja haza maga után. Az eloltott gyertyával esténkint eltűnik a város sok ezer házával és ide jön a kicsiny falu akáczfáival, liczeumkerítéseivel, eredeti vidám népével. Bizony én még most is annyit lakom falun, mint a városban.”- írja Mikszáth Kálmán Kemény koponyák című elbeszélésében. Sevella Zsuzsanna fejlesztőpedagógus és játékfejlesztő ezt tekinti ars poetikájának.

-Ráckeresztúron születtem. Ez egy kis falu Martonvásár mellett. Itt telt a gyermekkorom, melyből a mai napig táplálkozom. Három generáció lakott nálunk együtt, ez nagyon sok jó tapasztalat forrása volt a számomra.  Nagypapámtól például sokat tanultam arról, hogy hogyan lehet a gyakorlati életben eligazodni. A gyerekkoromból hozom azt a tapasztalatot is, hogy a tantárgyi tudás átadásával egyenértékű az erkölcsi érzék fejlesztése, az élettapasztalatok átadása. Sőt! Bár már harminc éve lakom Fehérváron mégis azt vallom, hogy ráckeresztúri vagyok.  Ennek a gyerekkorom az oka, ezért a szívem mélyén ráckeresztúri maradok. Ott tapasztaltam meg kisgyerekként az is, hogy alkotni, valamit létrehozni milyen jó. Az élet, a világ érdekes, de ezt csak akkor érezhetjük meg, ha bevonódunk, a magunk szintjén alkotó tevékenységet végzünk.

- Nem mindenkiből lesz művész vagy feltaláló.

- Ez igaz, de nem is ez a cél. Jómagam első végzettségemet tekintve tanító vagyok.  A pályámon nagyon hamar elkezdtem játékeszközöket létrehozni.  Régen is, most is az a célom, hogy mindent megtapasztaljunk, játékosan tanuljunk. Az igazi plusz azonban abban van, amikor a gyerekek hozzák létre ezeket a játékeszközöket. Megtapasztalják, hogy értéket teremtenek. Amit az ember maga hoz létre- akár gyerek, akár felnőtt – ahhoz jobban kötődik, megbecsüli, emlékek, tapasztalatok kötődnek hozzá. Fontos, hogy a gyerekalkotó módon benne legyen az elkészülő tárgyban. Hogy ebben rendszeresen része legyen, az a lelki egészséghez is elengedhetetlenül fontos. Aki így nő fel, az nem unatkozik, megtanulja, hogyan találja fel magát. Nem a készet várja.

 sev2.jpg

Szevella Zsuzsanna szavainak igazságát magam is megtapasztaltam a Mesterségek Ünnepén, ahol Zsuzsa alkotótársával, Gonda Emmával tartott foglalkozásokat a gyerekeknek. Sokan, sokfélét alkottak nagy-nagy türelemmel.

sev4.jpgsev3.jpg

 

- Olyan kézműves technikákkal készültünk a Mesterségek Ünnepére, melyek viszonylag rövid idő alatt eredményre vezettek, de van lehetőség volt a szabad alkotásra is. 

mintakincstar_jpeg.jpg

-A Mesterségek Ünnepén már láthattuk a MintaKINCStárat is.

- Igen, 2016-ban, de már 2015-ben is. A XXII. Országos Népművészeti Kiállításon aranyoklevéllel ismerték el a népi motívumokat felhasználó MintaKINCStár foglalkoztató játékot, füzeteinket.

- Mi a MintaKINCStár célja?- kérdezem a tanító, népművelő, családpedagógus, játékpedagógus szakembert.

- Szeretném az ifjúságot megismertetni népi hagyományainkkal, díszítő motívumainak formavilágával. A művészeti anyanyelv elsajátítására a hagyományos mintákkal való megismerkedés a legalkalmasabb. E művészeti anyanyelv elsajátítására dolgoztam ki ezt a foglalkoztató sorozatot. Akik eddig látták a Mintakincstárat azt mondják, hogy hiánypótló.

- Miben újszerűek ezek az ötletek?

- Erre elég nehéz röviden válaszolni. A MintaKINCStárnak ugyanis szerves előzményei vannak.

- Mik ezek?

- Székesfehérvárott lakom már jó ideje. Ott hoztuk létre a „Fehérvárjáték avagy egy nap a fehérvári diákoknak Fehérvárról” kiadványt, melyet évente újabb gyerekcsoportokkal játszunk el. Ebben az épített környezetet, a város történelmét dolgozzák fel rejtvényes, játékos, kreatív formában a diákok.

- Milyen feladatokat képzeljünk el?

- Sok különféle feladat van, de vannak érdekes szemszögből készített képek, s a feladat: ki kell választani, hogy a képek a felsorolt utcák melyikében vannak. A megoldáshoz kutakodhatnak az interneten. Azt gondolom, hogy ebben sem a tiltás a járható út, hanem rá kell vezetni a gyerekeket a technika okos használatára. Csoportmunkában dolgoznak a gyerekek, az életben ez is fontos kompetencia. Van olyan feladat, ahol képek részleteit kell kivágni, összeilleszteni, vagy be kell illeszteni a hiányzó részeket a megfelelő helyre. Egyik kedvenc az épületvadászat.

- Ezt hogy kell elképzelni?

- Ez egy rejtvény. A lóugrás szabályai szerint kell lépkedni a betűket tartalmazó táblán, s a megoldás két belvárosi épület neve. Nagyon szeretik a restaurátor játékot, melyben megrajzolják a képre a hiányzó részeket, vagy a kódfejtős játékokat, az iniciálétervezést.

- Sokféle játék egy helyen.

- Az volt a cél, hogy változatos legyen, sokféle készséget kelljen használni.  Hasonló elgondolás hozta létre az „Itthon- Otthon Játékos honismeret” kiadványt. Vágd ki, illeszd a helyére, egészítsd ki, rajzold meg – csupa aktivitást igénylő feladatot találunk benne. De nyelvi szépségekben is elmerül, aki használja. Régi kifejezések mai párját kell megtalálni, így kiderül, hogy a minapában azt jelenti, hogy a napokban. A holnapután vaskedden pedig azt, hogy soha napján.

- Ez a kiadvány csak Fehérváron használható?

- Nem, szakkörön vagy a hon – és népismereti órákon országszerte forgatják a csoportok. A Mintakincstárnak módszertani előzménye még a „Települési kincsestár”, ami egy gyűjtőfüzet. Ebben arra biztatom a munkálkodó gyermeket, hogy gyűjtéseik során ne csak a szemükkel, fülükkel, kezükkel, hanem is szívükkel is lássanak.  A saját család, a családfa a kiindulási pont, azután dolgozzák fel a településüket, annak múltját, eseményeit, szokásait.  Erre a kiadványra építettünk egy levelező honismereti vetélkedőt, melynek a végét egy közös nyári táborozással tesszük felejthetetlenné. Szeretném, hogy a gyerekeknek kialakulna az igényük a gyökereik felkutatására, megismerésére – ez a cél az összes munkámat átjárja.

-  Az említett munkái még nem a népi motívumokhoz kapcsolódnak.

-  Népművelő és vizuális kultúra szakon végeztem a tanítóképzőn, a kezdetektől fontosnak tartottam, hogy a népi motívumokat közel vigyük a mai gyerekekhez, hogy értéket jelentsenek a számukra.

- Milyen minták kincsestára?

- A Mintakincstár első része Papírra „hímezve” címmel jelent meg. A fejér megyei fehérhímzés motívumait választottam a fiatalok megszólítására, a mai kor igényeinek megfelelő köntösben bemutatva, de eredeti jelentésüket megtartva. Fontos, hogy kisgyermekként megismertessük őket a hagyományos motívumokkal, élővé váljon számukra a múltnak ez a része. Ehhez keresem folyamatosan a megfelelő módszereket.

- Kik használják, és hogyan tudják, mit tegyenek a kiadvány szép színes lapjaival.

- A pedagógusok, szakkörvezetők vagy szülők egy módszertani ajánlót találnak játékszabályokkal a Mintakincstárban. Ebben tételesen leírtam, hogy mit fejleszt egy-egy játék, és mi a játék menete.  A szép színes és tartós lapok mellett a fekete fehér A/ 4-es  lapok szabadon fénymásolhatók. Ezeken a mintákat színezni, ragasztani, vágni, folyatni lehet, a gyerekek saját elgondolásaikat valósíthatják meg, aktív részeseivé válnak az alkotó folyamatnak. A kézügyesség mellett a játékok fejlesztik a memóriát, türelemre, kitartásra nevelnek, együttműködésre tanítanak.

- A MintaKINCStárnak már több kötete is van.

- Igen, a fák, a virágok, a madarak, a házak és a lepkék című „részek” külön kötetekben találhatók– ezek egymással jól kombinálhatóak. A sorozat segítségével a pedagógus fel tud építeni egy komplex feladatsort. Ezek egy része most van a nyomdában.

- Kiknek szól a MintaKINCStár?

 –A gyerekeket érdemes a legfogékonyabb korban megismertetni őseink szokásaival, mesterségeikkel, míves tárgyaikkal. Rejtvényekkel, érdekes játékeszközökkel, vonzó színhasználattal közelebb tudjuk hozni a számukra idegen formakincseket.  Az a tapasztalatom, hogy az óvónők, tanítók remekül használják, mert például az egyéni fejlesztésre is kiaknázzák a sorozat nyújtotta lehetőségeket, iskolákban, kézműves-foglalkozásokon. Vannak kicsi gyerekekre szabott játékok, például formák, minták illesztése, egyszerűbb módon, de kihívás és sikerélmény a bíbelődés a nagyobbaknak való egyre nehezedő feladatokkal.

unnamed_13.jpg

 Helyükre kerülnek a részletek...

A szülők is beszerzik, hogy otthon együtt ismerkedjenek a mintakinccsel. Így családi program lehet a játékkészítés, a szabad alkotás a passzív képernyőnézés helyett.

unnamed_14.jpg

Az egész családnak élmény a közös játék

- Milyen eredménnyel?

- Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a gyerekeket érdeklik a játékok, közben használják a motívumkincset, fejlesztik például a matematikai készségeiket. Ám mindez nem direkt módon, hanem szórakoztató formában történik.

- Mik a tervei?

-  A kékfestő, mézeskalács ütőfák motívumaival fejlesztem tovább a játékokat, jelenleg azon dolgozom, hogy a gyűjteményt sokféle mintára át lehessen ültetni. Minden minta más játéktípushoz passzol. 

unnamed_12.jpg

Hogy a hagyományokban rejlő értéket, a népművészet szépségét minél többekkel megismertethessük, megszerettessük, a Hagyományok Házával módszertani sorozatot dolgozunk ki. Nagy örömmel fogtam bele ebbe a munkába. Ez egy komplexebb kiadvány lesz, a minták mellett sok-sok háttér információt, mesét, rejtvényt, interjút, közmondást stb. talál majd a használó. Az első az Tudja Isten, kinek subát, kinek gubát, egy játékgyűjtemény és foglalkoztató lesz szűrhímzés és fafaragás motívumokkal.

 

Előkészületben vannak  az Ahány ház, annyi szokás, Nem a ruha teszi az embert,Könnyű a mesterség annak aki tudja, Ahány lánya, annyiszor ég le a háza!, Kis korsó, nagy korsó, torkomat újító, ruhám rongyosító című kiadványok. Mindegyik egy adott témára épülő játékgyűjtemény és foglalkoztató lesz.

 

 

- A fiúk nincsenek kicsit háttérbe szorulva?

- Igyekszem, hogy fiús és lányos témák és motívumok hasonló arányban forduljanak elő. Kifejezetten a fiúk számára kerestem a fafaragásokon a betyáros, „fiús” mintákat. Persze a fiúk is virágmotívumos ajándékot készítenek anyák napjára, a térbeli lovacska pedig fiúknak és lányoknak is kedves, úgyhogy ezt nem érdemes nemek szerint szigorúan elhatárolni.

unnamedd.jpg

Fiúknak is való...

- Néhány feladat, például a bonyolult motívum tükrözése nagy odafigyelést igényel az ügyesség mellett.

- A tükrözéses feladatnál például nem is tudatosul a tanulókban, hogy matematikai feladatot oldanak meg. Ha közben a tanár, mintegy háttér információként elmondja, hogy milyen mintával dolgoznak, honnan van, a tanuló, mint egy szivacs szívja magába az információt. Ha újra látja azt a mintát, már ismerősként tekint rá. Ez is tanulás, sőt, ilyen az igazán hatékony tanulás. Ha sokat látja, használja a játékokat, később fölismerheti, akár kutathatja is a mintákat Az ügyesség pedig fejleszthető, a pedagógus vagy foglalkozásvezető megtalálja a kihívást jelentő, de nem túl bonyolult feladatot. Nyomdázni mindenki tud. Buzsáki rátétes mintából például nyomdázható mintát hoztam létre. Vannak olyan technikák, melyekkel kézügyesség nélkül is sikerélményhez jut, s maradandót alkot a gyermek. Ez lehet a kiindulópont, ami aztán szépen fejleszthető. De vannak népi motívumos számos színezők, ezekkel a számolást lehet észrevétlenül gyakoroltatni.

sevnyomda.jpg

Nyomdázni mindenki tud és szeret...

- Hol találkozhatunk Önnel és kiadványaival?

- Legközelebb 2017. január 28-án Budapesten a Hagyományok Háza Magyar népi Iparművészeti Múzeumában gyakorlati oktatással egybekötött előadással, és gyakorlati játékkészítő foglalkozással várom az érdeklődőket. Készítünk memória és lottójátékot, leporellót és varázsképet, vagy akár építhetünk házat papírdúcnyomattal. A Hagyományok Háza nyitott Műhelyének  „Ahány ház, annyi szokás” rajzpályázatához elkészítési ötletekkel segítem azokat, akik igénylik.

 

Tánczos Erzsébet beszélgetése

 Az első képet  Lőrincz Miklós fotografálta.

A képek Sevella Zsuzsanna engedélyével kerültek felhasználásra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gombold Gomboson - A változatos gombosi viselet

 

gomb.jpgGombos Közép-Bácska nyugati részén fekvő kisközség, a Dunától mindössze másfél kilométernyi távolságban.  A környéken már 6000 éve éltek emberek. A falu határában több település is volt. Aztán avar földvár állt ott állítólag - nyomai sem láthatóak már sajnos. A honfoglalás korából viszont gazdag leletanyag került elő. Gombos idővel jelentős településsé vált, a 13. században vára is épült. Neve ekkoriban  Boldogasszonyfalva vagy Bodlogaszonyteleke, a templom védőszentje után alakult ki. 

A 15. században városi rangra emelkedett Gombos, II. Lajos országgyűlést tartott a településen. A török szokásának megfelelően felégette, futott ki merre látott. Sok mindennek vége szakadt ekkor sajnos.  Az elmenekült lakosság helyére szerbek települtek be, 1899-ig hivatalosan Bogojeva, majd Gombos néven új település jött létre.  A helyiek úgy emlékeznek a falu nevének keletkezése, hogy a Duna partján lévő, Gombos István tulajdonát képező csárdáról szállt a településre. – Olvasható a „Gombos – A Vajdaságtelepülései és címerei” című honlapon.

A Gombos településnév efféle eredetét árnyalja, hogy bizonyos Gombos István nevű úr már 1760 körül magyarokat telepített Bogojevára,  s aztán róla kapta a nevét Gombos. Ezt Itt írják:

 http://adattar.vmmi.org/cikkek/4572/letunk_1997.3-4_19_pap_arpad.pdf 

Aztán tűzvész pusztított Gombosan. Ezután magyarok népesítették be.  Tűzvész, árvíz egyaránt gyakran sújtotta.

 

A falu 1910-ben élte virágkorát, amikor 3225 lakosa volt, közülük 3008 magyar. Utána a lélekszám fokozatosan csökkent természeti, politikai és egyéb okok miatt.

 „ Az 1924. és 1926. évi árvízben gátszakadással  keletkezett a Szakadály, a mai Strand,

ami a kirándulók kedvenc helye lett. Ádám József  vendéglőt építtetett a homokos parton, ahová az emberek szívesen jártak cigánymuzsikát hallgatni, mulatni és jó halászlét enni. A beüvegezett teraszon még táncolni is lehetett. Az élelmes és ügyes  tulajdonos öltözőkabinokat is létesített. Így virágzott fel a Strand és lett híres egész Bácskában.

 Ez az békés korszak nem tartott sokáig - Ádám Józsefet  is elhurcolták. Az államosítás után még egy ideig még  működött a vendéglő a Strandon, de lassan tönkrement.  Pár éve fogtak neki, hogy új életet leheljenek belé.

 

 Trianon után  az úgynevezett névelemzési rendszert vezették be.  Ez azzal járt, hogy a szláv hangzású vezetéknevű vagy annak tűnő nevű tanulókat szerb tagozatba kényszerítették. Még akkor is, ha szerbül egy szót sem értettek. A közoktatási törvény tiltotta, hogy a nem magyar nevű gyermek magyar tannyelvű tagozatra járjon. Ennek az lett a következménye, hogy a szlávos hangzású nevű tanulók csakis szerb tagozatra járhattak. A történelem, földrajz és egyéb közismereti tárgyakat  a magyar tagozaton is szerbül tanították.

Ezt a  korszakot követte a bácskai részek visszacsatolása 1941-ben. Ezt  a helybeliek  felszabadulásként éltek meg, örömük azonban nem lehetett  tartós: 1944 októberétől  ismét Jugoszláviához került Gombos is.

 

gombos_bacska.jpg

Gomboson, tekintettel az állandó népvándorlásokra, különböző népek letelepedésére, a változó etnikai összetételre, igen jelentős hiedelemvilág alakult ki.

 

gombos11.jpg

Ez a sokféle hatás a  népviseleten is  látható. 

A gombosi viselet  hasonlóan míves, díszes mint a közeli, doroszlói. Bár nyilvánvaló a kölcsönhatás a domoszlói népviselettel a  kettő mégsem ugyanaz, a részleteiben vannak különbségek.   

 Régebben a lányok és asszonyok bokáig érő szoknyát viseltek , s inkább sötétebb színűt. Idővel a fél lábszárig és sok alsószoknyás viselet nyert teret. A mai népviseletben a szoknyák térden fölül érnek, több kikeményített alsószoknyával.

12-02-1.jpg

Az alsó testet fedő szoknya a péntő, ez a  díszítés nélküli szoknya,  ennek tetejére négy-öt fodros szoknya kerül. Ezek fehér gyolcsból készülnek,  gazdag slingeléssel.
 
A fodros szoknyák tetejére még egy  díszes szoknyát húztak. Ez készülhetett selyemből, bársonyból, egyéb drága nayagokból.
A  kötényt mindig  alkalomhoz illően készítették el. Szélére csipkét varrtak, vagy slingelték.
A fehér harisnya is a gombosi népviselet valamint része, a fehér, háromsarkosra hajtott slingelt zsebkendő is  a gombosi ünnepi öltözet alapdarabja. Ezt a kezükben tartottak vagy a derékba kötött szoknyába dugva is hordták.

go.jpg

Ezt a mai ünnepi népviseletet csak jeles alkalmakon viselik. A férjhez menő leány haját kontyba fonták, s alsó és felső, színes fékötővel  borították  be a fejét. Ezt a felső féketőt ma kontynak vagy fityulának hívjuk. A gombosi népviseletnek ez a fő ékessége - az anyós varrja menyének az esküvőre.

Az ing fehér gyolcsból, rövid, könyékig érő, szűk ujjal, szélén slingeléssel. Elől gyöngyház- vagy pléhgombbal zárták, a szoknyába kötötték.

 
A smizli gyolcsból készült, gallért helyettesítő, de díszítő szerepe is volt.  A gombosi viselet jellemzője, ékessége. Többféle gyöngy ékesítette, amit hátulról szalaggal zártak.
A pruszlik felső ruhadarab volt.

A férfiak ruházatra Gomboson is egyszerűbb a női viseletnél: fehér gyolcs inget viseltek, rá pruszlikot vettek fel.

Az ingnek egyenes, téglalap alakú eleje, háta és egyenes téglalap alakú, a kéznél hosszabb ujja volt. Gallérja sem volt, a hasíték egyszerű madzaggal kötődött. Az ujján nem volt kézelő. A hosszú inget a nadrágon kívül viselték és széles bőrövvel szorították le. De idővel arövid derekú, inget kezdtek hordani, s ez a XIX. században divatossá vált.

Az alsótestet vászonból gatya fedte. Szabásvonalai ennek is keletiesen, derékszögűek voltak. A szegényebbek télen két gatyát húztak egymás fölé. Az igen szegények néha munkára, vagy hideg időben sűrű szövésű vászonból készült és vastag vászonnal bélelt kabátot és nadrágot viseltek.

Nadrágjuk fekete posztóból készült, lábbelijük fekete bőr csizma volt.

Fejükön pörge kalap volt.

 

A férfiak haja hosszú volt, feltűzték vagy fonatokba fonták. A fiatalok is ritkán viseltek rövidre vágott hajat. Ezért "szakajtóban nyírt haj"-nak is nevezték, mert úgy vágták egyenesre, hogy a fejre mértékül szakajtót borítottak.

A hosszú haj csak 1848 körül kezdett kimenni a divatból, amikor a besorozott parasztok haját levágták.

A bajuszt hosszúra növesztettek és hegyesre pödörtek. Szakállat ritkábban viseltek.

Gomboson a Gyöngyösbokréta segít a fiataloknak, hogy ismerjék meg Gombos népzenéjét és néptáncát, szeressék közösségük néphagyományát, mert tovább kell azt adni a jövő nemzedékének is.

#népviselet

#néprajz

#Gombos

Tánczos Erzsébet

Forrás:

 http://www.vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=1711&page=5

 http://vajdasag.rs/Gombos

http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1876/05_a_falu_tortenetebol.pdf

http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1876/05_a_falu_tortenetebol.pdf

http://users.atw.hu/zsikazsu/delvidek/gombos.htm

 http://hetnap.rs/mobil/?p=cikk&id=2514

http://www.vmmi.org/index.php?ShowObject=rendezveny&id=8275

 http://adattar.vmmi.org/cikkek/4572/letunk_1997.3-4_19_pap_arpad.pdf 

 

 

Adventi vásár ingyenes kézműves foglalkozásokkal 2016.december 2-3.

pla_1.jpg2016 adventjén a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeuma és Nyitott Műhelye ünnepváró adventi, kézműves vásárával, kézműves-foglalkozásokkal, meleg teával  várja az alkotni vágyókat.

A vendégeket a Nyitott Műhely alkotói és népi iparművészek, kézművesek várják egyedi, szemet gyönyörködtető tárgyaikkal és mesterség-bemutatókkal.

A vásár ideje alatt ingyenesen látogathatják a vásáron megjelenők az „Üllővel, vésővel, kalapáccsal” a Magyarországi Kovácsműves Céh által rendezett kiállítást is.

 Pénteken és szombaton is 10 és 20 óra között számos fortélyt leshetünk el különböző alkotóktól.

Balla Gemma nemezkészítővel nemezangyalkát készíthetünk, minden angyalka más és más, de íme  egy kis kedvcsináló:

 

 nemeza2.jpgnemeza1.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kovács Kata kézművest  is kifaggattam, hogy mit alkothatnak vele kicsik és nagyok.

- Szalmaangyalkákat készítünk. Mivel gyorsan kész van, s nem kell hozzá semmilyen előismeret a gyerekek önállóan is megpróbálhatják, de a szülőknek is élményt jelent az elkészítése. Íme egy példa:

 szalmaanygal.jpg

Beszélgetésem Kovács Katával itt olvasható: http://netfolk.blog.hu/2016/02/14/kovacs_kata_es_a_gyekenycsodak

 

Ament Éva bútorfestő népi iparművész népi-  játszóházvezetőt is  faggattam, hogy mivel készül a vásárra.

-Mindkét nap folyamatosan lehet majd játszani a „Pandúros játékkal”.

- Ennek a játéknak mi a jellemzője?

-Izgalmas népi társasjáték, mellyel  minden korosztály kellemesen kikapcsolódhat – a többit a helyszínen meg is tapasztalhatják.  Viszem magammal a babaházas berendezési tárgyakat is, ami mindig nagy kedvenc.

 

Beszélgetésem  Ament Évával  itt olvasható: http://netfolk.blog.hu/2012/10/19/ament_eva_nepi_iparmuvesz_butorfesto

A képen Ament Éva alkot: evakiall29_1.jpg

Rózsa Erika hímző is tart foglalkozást.

re_1.jpg

-Mit próbálhatnak ki nálad az érdeklődők?

- Karácsonyi díszeket fogunk varrogatni, filcből. Olyanokat, amelyek ajándék kísérőnek vagy fenyődísznek is megfelelnek.  Lesznek nálam megvásárolható tárgyakat, és viszek magammal erikézségeket is. Hogy az mi? Aki még nem ismeri, megtapasztalhatja az adventi vásáron.

 A képen táskavarrás Rózsa Erikával a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban: taskavarras.jpg

 

Fehér Anna gyöngyfűzővel illatos ékszereket készíthetünk. 

feher_anna_portre_1.JPG Beszélgetésem az alkotóval itt olvasható: http://netfolk.blog.hu/2016/06/23/feher_anna_gyongyfuzo_hagyomany_es_modernseg_osszehangolhato

A számtalan alapanyag és a hozzáértő mesterek segítségével mindenki míves, ízléses ajándékokkal térhet haza.

Íme egy illatos ékszer -számos érzékre hat :)

szegfuszeg_1.jpg

 Az ifjúság is el tudja készíteni:

barniillatos.jpg

 

Még számos minőségi és hangulatos foglalkozásra lesz lehetőségük. Például Csuporné Angyal Zsuzsa Csokonai díjas fazekas és mézesbábos népi iparművész portékákkal készül, Torba Ildikóval szűrrátétet készíthetnek, Kamocsay Judittal karácsonyi szalmadíszt készíthetnek a résztvevők.

 

Cím: Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, 1011 Budapest Fő utca 6.
További információ: farkas.reka@hagyomanyokhaza.hu
http://www.hagyomanyokhaza.hu/page/12641/

  A  részletes programból látszik, hogy igen sok alkotó számos területről látogat el a múzeumba foglalkozást tartani - éljenek a lehetőséggel, készítsék el saját karácsonyi alkotásaikat:

óra

2-dec.

Foglalkozás

10:00-11:00

Nemesházi Valéria, Turós Istvánné Rózsa Erika

gyöngygyűrű fűzése méhsejtes technikával, Csipkés medál készítés, karácsonyfadísz filcből hímzéssel,

11:00-12:00

Fiser Józsefné, Kovács Andrásné, Dulai Sándorné

Könyvjelző hímzés, vessző dísz készítése, hímzett tűpárna készítése

12:00-13:00

Fehér Anna, Torba Ildikó

illatos gyöngyös zsákocska, szűrrátétes karácsonyfadísz vágása

13:00-14:00

Nagy Gyöngyi

gyöngyös dísz készítése

14:00-15:00

Kiss Sponga Zsuzsanna

keresztszemes sárközi hímzéssel kis zsák készítése

15:00-16:00

Ament Éva

játékos foglalkozás

16:00-17:00

Somos Veronika, Tölgyesné Csincsák Tünde

dísz bőrből

17:00-18:00

Balla Gemma

nemezangyal készítése

18:00-19:00

Bérczes Csilla

karácsonyfadísz csillag gyöngyből

19:00-20:00

Torba Ildikó

szűrrátétes karácsonyfadísz vágása

december 3, szombat

Foglalkozás

10:00-11:00

Fiser Józsefné, Nemesházi Valéria, , Detre Mikolt

Könyvjelző hímzés, gyöngygyűrű fűzése méhsejtes technikával, fonott dísz készítése

11:00-12:00

Kovács Andrásné, Torba Ildikó

vessző dísz készítése, hímzett tűpárna készítése

12:00-13:00

Takács Judit

karácsonyfa dísz vesszőből, szűrrátétes karácsonyfadísz vágása

13:00-14:00

Ament Éva

Játékos foglalkozás

14:00-15:00

Nagy Gyöngyi

gyöngyös dísz készítése

15:00-16:00

Bérczes Csilla, Kovács Kata

karácsonyfadísz csillag gyöngyből, szalma dísz készítése

16:00-17:00

Rózsa Erika

hímzett dísz készítése

17:00-18:00

Kamocsay Judit

szalmadísz készítése

18:00-19:00

Péter Szidónia

gyöngyfülbevaló készítése

19:00-20:00

Rózsa Erika

karácsonyfadísz filcből hímzéssel

 

Mi az a kvircedli? Eszik vagy isszák?

kviezetl.jpg

 Vicces a neve – de finom az íze. Édes, német eredetű sütemény, persze eszik, de némileg " itták " is, mivel az asszonyok  borba mártogatva fogyasztották, s így ők is élvezhették az alkoholos italt. Ez ugyanis a híres borba mártogatós sváb sütemény.

borba_martogatos_svab_sutemeny_1_1_1616368_7356.jpg

A németek meg  a táplálkozás:

A németek mai táplálkozási szokásai eltérnek a hagyományostól, de hát kiknek nem … A Magyarországon otthonra lelt németség szokásai kiegészültek a helyben élő magyarokéival – ez a békés együttélés kellemes hozadéka.

Ez az egymásra hatás persze kölcsönös, hiszen a magyarok is megismerték, és megtanultak bizonyos ételek elkészítését a német lakosoktól. A németek számára szinte korunkig a legfőbb irányadó elv, a takarékosság volt – ez igen praktikus  sokunk számára.

 A praktikum része, hogy a hét bizonyos napjain ugyanazok az ételek kerültek az asztalra. Mármint újra elkészítve…. :)

Hetente legalább két alkalommal főzött tészta volt a menü. A leves nem maradhatott el.  Hétköznap bab, burgonya, rántott vagy savanyú leves volt az ebéd része, ünnepeken húslevest, paprikás levest ettek.

Hús vasárnap és ünnepeken került az asztalra --- egyébként máshol sem volt napi étel a hús.

Ünnepi süteménynek számított a kelt mákos, diós, fahéjas kalács.

Fánkot gyakran sütöttek hétköznap is – egy tartalmas leves után, az ebéd második fogásaként, miként például a buktát is.

 A 20. században repertoárjukban megjelentek az aprósütemények.

 Ezek közül a  kvircedli (Kwiezetl) nevű ünnepi sütemény máig a legnépszerűbb.  Németországból és Ausztriából  a 18. század elején Mórra betelepülő németség magával hozott  süteményéről van szó. Ezt aztán generációkon keresztül adta tovább és tovább.

Ünnepi étel,  melyet elsősorban karácsonykor, szilveszterkor, farsangkor, Márton napkor és természetesen lakodalmakra sütöttek.

 

A készítéséhez használt téglalap alakú, fából készült forma sok esetben  igazi mestermű. Mint az enyém, melyet a Mesterségek Ünnepén szereztem be egy kézműves hölgytől.

 zv.jpg

zv4.jpgzv11.jpgzv2.jpg

 

 

Négy oldalába különböző mintákat véstek., mint ahogy a képeimen is látszik. Ezek többnyire virágok, vagy a család monogramja.  A formák még ma is öröklődnek --- szerencsére.  A nyomófa linzer mintázására is alkalmas az eszköz, de akár mézes kekszet is lehet vele díszíteni.

 

A kvircedli receptje családonként és generációnként is kicsit más és más.

 Találtam a források között egy igen régi receptet. Ez  Lukács László gyűjtése, a móri Brumbauernétól.  ( Itt még több is van: http://www.geszlerpince.hu/upload/site/A_kvircedli_nyomaban_8cc14eb1c11f500ab674.pdf )

 

Ehhez  a régi recepthez tojásonként 3 evőkanál cukrot kell adni, ezt régen 1 órán át keverték. Ma segít a technika. szerencsére…. Ehhez aztán egy csipetnyi --- nem több, nem kell nagyon " puffadnia" -  szalakálit és „ annyi lisztet, hogy ne legyen se túl kemyény, se túl lágy.” Fontos, hogy ne ragadjon, de ne legyen kemény se a tészta. Ezeket a műveleteket mind a robotgépben végezzük el.

Lisztezett nyújtódeszkán kell a tésztát nyújtani, és a belisztezett nyomófával sorban és oszlopban mintákat nyomunk bele.

zvnyersjooo.jpg

 

Szorosan, egymás mellé, ne legyen veszteség, ez fontos!

Ez a nyomkodás adja ki a sütemény mintáját.

Ezután feldaraboljuk a tésztát  a minták mentén, majd egy  éjszakát vagy fél napot pihentetjük.

zvnyers.jpg

Ezáltal gyakorlatilag szárítjuk a lapocskákat – ez is azért kell, hogy a mintázat teljes ékességében megmaradjon. A tészták között kb. 1 cm távolságot kell tartani, hogy  ne ragadjanak össze. Másnap vajjal kikent, kilisztezett tepsibe rakjuk, és előmelegített sütőben, alacsony hőmérsékleten kell sütni. Nem szabad barnára pirulnia, mert megkeseredik, a színe maradjon sárga! Régen borlevesbe, borhabba vagy borba mártogatták.

Annyi recept van, mint égen a csillag. Érdemes többet is kipróbálni. A „ puffasztó anyag” mennyisége azonban fontos: ha túl sokat használunk, elmosódik a szépséges minta.

Rácz Jánosné Mariska receptje az egyik legautentikusabb:

 

Hozzávalók:

6 egész tojás

2 tojás sárgája

1 csomag szalakáli

60 dkg kristálycukor

1 citrom reszelt héja

90 dkg liszt

 

Elkészítése:

A kristálycukrot az egész tojásokkal és a két tojás sárgájával kikeverjük, ez géppel is fél óra, majd hozzáadjuk a lisztet, a szalalkálit, és a citromhéjat. Tésztává gyúrjuk, 1 cm vastagságúra kisodorjuk. A tészta tetejét szorosan a nyomóformával megmintázzuk, majd a minták széle mentén késsel elvagdaljuk. Egy éjszakán át szárítjuk.  – a többi ugyanaz…

 

A Móri Polgármesteri Hivatal erre a receptre teszi le a voksát:

Hozzávalók

75 dkg finomliszt  

40 dkg porcukor

5 db tojás  

1 dkg szalalkáli

1 csomag vaníliás cukor  - újabb hozzávaló, de finom.

1 db citrom héja

0.5 dl fehérbor  

1 db sütőpapír

 

Limara  hozzávalóiból egészen új ízélmény s(z)ületik. Finom, és nem is bonyolult. És levendulás :)

 

http://www.limarapeksege.hu/2012/06/kvircedli-mintazo-es-levendulas-keksz.html

kiezetllev1.jpg

Hozzávalók:

200 g finomliszt

100 g mandulaliszt (vagy őrölt mandula) – paloóóó, paleóóóó???? Finom.

csipet só

70 g porcukor

200 g hideg vaj

1 zöldcitrom (vagy fél citrom) reszelt héja

1 tojás sárgája 

1-2 tk. szárított levendulavirág

Az elkészítés a klasszikus.

Borbás Marcsinál a hozzávalók:

 

Hozzávalók:

6 egész tojás + 2 db sárgája

50 dkg kristálycukor

13 dkg vaj

2 csomag vaníliás cukor

80 dkg liszt

2 dkg szalakáli

1 citrom lereszelt héja

 

 

Tánczos Erzsébet

 

Forrás: 

http://www.geszlerpince.hu/upload/site/A_kvircedli_nyomaban_8cc14eb1c11f500ab674.pdf

http://www.nosalty.hu/recept/kvircedli

http://www.limarapeksege.hu/2012/06/kvircedli-mintazo-es-levendulas-keksz.html

http://lambergkastely.hu/lamberg-kastely-muzeum/kvircedli-macskapracli-nuszstangli-receptje

http://tesco.hu/foznijo/receptek/recept/kvircedli/15364

http://www.gasztroangyal.hu/receptek/sutes/kvircedli/

http://www.minalunk.hu/mor/hirek/15644/553/Amorinemeteketkezesiszokasai-Akvircedlinyomaban

http://nugabestszalon.network.hu/kepek/svedasztal/borba_martogatos_svab_sutemeny___1_1

 

 

 

 

 

Mitől kulcsos a kulcsos kalács?

 kulcsoskalacs.jpg

 A házi sütés jófajta divat lett, a különféle hagyományos kalácsok és sütemények reneszánszukat élik. Merem remélni, hogy a kulcsos kalács népszerűsége is egyre nő. Én  ezen a néven kóstoltam, de nevezik így is:  kujcsos kalács, kalinkó, ku­csos kalács, rostélyos kalács, rostáskalács, ablakos kalács.

kulkalokkk.jpg

Finom és szépséges, rábaközi régióhoz kapcsolódó sütemény, Békés és Csongrád megye Észak Alföld - Jász-Nagykun-Szolnok megye hagyományos kalácsa. A néprajzi felmérések szerint a kulcsos kalács nagy területeken ismert volt, csak szórvá­nyosan terjedt el.  

A csicsói kulcsos kalácsról ezt írják:  lakodalmi kalács volt: keményebb kelt tésztát gyúrunk, (hogy jól lehessen sodorni) féldarás lisztből.  Az élesztőt cukros tejben futtatjuk fel hozzá.  A  csicsói lényege, hogy külön cukrot nem teszünk bele, tojás nélkül, kacsazsírral (ha nincs, jó a vaj, de a kacsazsír lényeges lenne), borssal, sóval átgyúrjuk. Formája inkább egyszerűbb. ( http://csicso-nagy.uw.hu/fo-o-Csicso-NAGY-A/nepi-etelek-fozes.htm)

A kalácsot  családi ünnepekre is megsütik, de eredendően ez lakodalmi kalács. S méltán!

kukal.jpg

Mitől kulcsos?

 kulcsos-4.jpg

Hát nem a kamrakulcstól! Jellemzője és bája a kisodort kalácstészta- rudakból különleges technikával -  kul­csolással – kialakított karikaforma sütemény.  Ez a fonásmód magyar!  A lisztből, tejből, tojásból, zsírból, tejfölből és cukorból készülő, általában 9 vagy 10 szálból font ízletes kalácsot a  lakodalmi készülődés utolsó napján sütötték, és sütik még ma is  -  akár 100-150 darabot is. A pároknak fűzfavesszőre tűzve kínálták bor mellé.

kukal.jpg

Történet


A magyar konyha ünnepi tésztaétele a kalács. 1395-os írásbeli említése a legrégebbi dokumentált: "kalács... lisztből tejjel, élesztővel készített tésztaféle".

 A kalács szavunk jó eséllyel szláv eredetű, amely valószínűleg kerek, a kenyérhez hasonló, sült tésztát jelentett. A magyar parasztság a kalács szót a kalácstésztából sütött tésztára használta. A kalács jobbágyszolgáltatásként a XIV. század­ban jelent meg.

A Kárpát-medencében az Alföldön alakult ki a” kalácskultúra”, sok kalácsot fogyasztottak mindaddig, amíg a maguk megtermelte búzát használták fel.
A kelt kalács ünnepi étel, tésztája a legjobb elérhető alapanyagokból készült vajjal, tejjel, erjesztő anyaggal és tojás­sal. Igen fontos volt, hogy jó minőségű lisztet használjanak, mert a liszt minősége meghatározó a végeredmény szempontjából – ma is az. A kalácsoknak két fő fajtája ismert: a cipó formájú és a fonott tészta.

A kalácsok csúcsa a lakodalmi kalács, a tésztarudakból kialakított, "összekulcsolt" és a körben  "kerítővel" körbevont kulcsos  kalács. Számtalan formaváltozata van, például a rózsás ablakos kalács, kocsikerék, vitézkötéses ablakos kalács, küllős kalács, boroskulacs.

A lakodalmi kulcsos kalácsot a lakodalom napján reggelizték, fogyasztották a sültekhez, és kalácsot kapott ajándékba a pap, a tanító, a szomszédok, a kocsisok, de a lako­dalomba meg nem hívott kíváncsiskodók is.  A lako­dalmas menet elején haladó vőfély kulacsára, borosüvegére helyezték – MINDENKI LÁTHATTA SZÉPSÉGÉT.

Az Alföldön a mai napig készítik, megmaradt a lakodalmak­ban betöltött ajándék szerepe.
A kulcsos kalács míves szépsége okán  igen alkalmas arra, hogy emelje a lakodalom fényét, hangsúlyozza az esemény rendkívüliségét. A lakodalomban fontos szerepet játszott: a vőfély kulcsos kaláccsal indult a lány kikérésére, így mentek a templomba is, majd a díszes kalács az ünnepi asztalra került. A pecsenyéhez is fogyasz­tották, és a hajnali mulatság során is tördeltek darabokat belőle.

 

 A hozzávalók hagyományos és modern életünkhöz passzított készítési mód esetén is megegyeznek.

Azaz:
1 kg liszt
5-6 dkg cukor
5 dkg élesztő
5 dl tej, amennyit a tészta felvesz, ahogy nagymamám mondaná. És most már én is…
3 tojás sárgája
csipet só
10 dkg (mangalica)zsír


Hagyományosan a lisztet kemence mellett melegítik, majd szitálják, a szitálást sose hagyjuk ki, így lesz levegős a tészta. A liszt egynegyedéből kovászt ké­szítenek élesztővel és tejjel, azt jó hólyagosra verik, majd  3-6 órán átpihentetik. Akkor jó, ha ujjnyit visszaesett. Ekkor bedagasztják a tésztát a maradék liszt, tej, só, cukor,  zsiradék és tojás hoz­záadásával.

 

A kulcsos kalácsot leginkább vaníliával, szegfűszeggel ízesítik. A tésztát fel­darabolják. A hosszú rudat félbe  majd az egyik felét még egyszer félbe vágják Húsz percig pihentetik.

Töki lakodalmas kulcsos kalács - a film mindent megmagyaráz:

 Tervrajza innen: http://csicso-nagy.uw.hu/fo-o-Csicso-NAGY-A/nepi-etelek-fozes.htm

kulcsos-rajz.jpg

Először a középnek nevezett sodratból kettőt elhelyeznek egymás­sal párhuzamosan a deszkán, mintegy három­ujjnyi távolságra.

kulcsnepr2.jpg

Ezek derekára a maradék két darab - középnek nevezett - sodratot teszik keresztbe. Az egyik alsó és a rajta lévő felső tészta végét mintegy összesodorják. Utána a tésztát a fonásnál kissé lenyomják, hogy ott se legyen vastagabb, mint máshol.

kulcsnepr.jpgAzután a többi ágat is összefonják. A fonással egy irányba ha­ladnak. Az eddig összefont tészta a kalács kö­zepe. Ezután a kalács lábát (alsó, a kerítővel érintkező ágait) fonják. A  szárakat a megfont középre teszik, és a középpel egyenként összefonják. A fonatok között a lyukak­nak egyformáknak kell lenniük. A megfont kalácsot eligazítják, hogy kerek legyen, és a „kerítőkkel” bekerítik. Sütés előtt 10-15 perccel felvett tojással megkenik, majd ha megszikkadt, újból megkenik.

kulcsnepr1.jpg

Lakodalomra 1-2 kalácsot feldíszítenek; madarakat, virágokat tesznek rá. A megkelt kalácsot óvatosan át­helyezik a deszkáról a sütőlapátra – ez kétemberes munka Nagy gyakor­latot igényel a kemencébe vetés, hogy a forma ne deformálódjék el. A megsült kalácsot kihűlve, abrosszal kibélelt ruháskosárban tartják fogyasztásáig.

kulcsneprkesz.jpg

Még egy film a világ kulcsos kalács rajongóinak:



Modern módi- sütőben:

Borbás Marcsi így készíti, és én is – a recept ugyanaz mint hajdanán. http://www.gasztroangyal.hu/receptek/sutes/kalinko/


 Ma leginkább tepsibe rakva, sütőben sütik.

Elkészítés
Az élesztőt felfuttatjuk és a liszttel, a langyos tejjel, a cukorral, a tojások sárgájával, a csipet sóval kalácstésztát dagasztunk. Amikor már elválik a tészta az edény falától, hozzáadjuk a zsírt és egyenletesre dagasztjuk a tésztát. Langyos helyen, letakarva hagyjuk megkelni -  úgy járunk el mint a kelt kalácsoknál rendesen. Amikor duplájára kelt egy deszkára borítjuk és hurkára formázzuk.

A hosszú rudat vágjuk félbe és az egyik felét  ismételten félbe. Az így kapott a két vékonyabb szálat sodorjuk meg és csavarjuk egymásba, majd köralakban illesszük össze. A megmaradt tésztából, 4 szálat sodorjunk és helyezzük egyenként a köralakban összefont tésztára átlósan, a szélekeit pedig, hajtsuk a karima alá. Kenjük meg a tetejét tojás sárgával és előmelegített 160-180 fokos sütőben süssük szép pirosra. Amikor elkészült cukros, ecetes vízzel kenjük meg a tetejét és pár percig még tegyük vissza a sütőbe. (Ettől szép fényes lesz.)

Kis kalács készítése

Kisebb tésztából készítsünk 2 hosszabb fonatot, amit ugyanúgy csavarjunk egymásba, mint a nagy kalácsnál és ezt is kör alakban illesszük össze. Utána összesen 6 kisebb fonatot kell még készítenünk, amelyeket, mint egy láncot illesztünk a kör belsejébe. (Minden kis fonatnak a két végét a kör belsejéhez illesztjük.) Ezután megkenjük tojás sárgával a tetejét és ugyanúgy sütjük ki, mint a nagyobb kalácsot és ecetes cukorral kenjük a tetejét.


A kalács nem cifrázott változatát családi alkalmakra ma is sütik a házaknál. Lakodalom alkalmával gyakorlott sütőasszonyok készítik, alkalomszerűen vállalkozó szellemű pékek is készítik  megrendelőiknek.

 

Tánczos Erzsébet

 

Források:

hejszakacsok.hu

https://kreativkenyerek.wordpress.com/

http://www.pekrend.shp.hu/hpc/web.php?a=pekrend&o=1134258886

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1768.html

  http://www.pekszovetseg.hu/kulcsos-kalacs

http://www.gasztroangyal.hu/receptek/sutes/kalinko/

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/10-jellegzetes-nepi-etel-amirol-nem-biztos-hogy-hallottal/

 

Szellemi Kulturális Örökség a hajdúdorogi Krisztus-katonaság hagyománya

krisztus-katonasag.jpg

Hajdúdorogon a  Krisztus-katonák  nagypéntektől húsvétvasárnapig  őrzik a szentsírt. A hagyományt felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe, ez segítheti, hogy mindannyian megismerjük ezt az élő hagyományt.kri.jpeg

Ki lehet Krisztus-katona, és hányan vannak?

Erős, szép szál fiatalemberek, akik őseik örökségét viszik tovább. „ Gyüttmentnek”  nem könnyű közéjük kerülni: a hajdúdorogiak  akár több generáción át megőrzik a  fehér inget, a fekete posztónadrágot, zakót, a csizmát, a Bocskai-süveget, díszzsebkendőt – az a Krisztus-katonák viselete.  Őrzik az 1848/49-es szabadságharcból való Kossuth-kardokat is. A kardos legények őseik eredeti ünnepi öltözetében teljesítenek szolgálatot a hajdúdorogi húsvéti szertartásokon.

A ruhák az idővel kopnak, elfogynak, így tervezik újak beszerzését az eredetivel egyező anyagból, fazonban.

krisztkat.jpg

A káplár – a szertartás betanítója, szervezője, korábbi Krisztus-katona - a többi katonával azonos módon jelenik meg, a rangját a kardján függő bojt jelzi.

 A pozíció pedig apáról fiúra száll: Hajdúdorogon a Krisztus-katonák már sok generáción keresztül adják át e régi rítust a fiataloknak. A fiúk nagypéntektől húsvétvasárnapig, azaz Jézus kereszthalálának napjától feltámadása ünnepéig teljesítenek szolgálatot a hajdúdorogi görögkatolikus főszékesegyházban. Nem véletlen, hogy a hagyományait őrző Hajdúdorog 2012-ben megkapta az Országgyűléstől a „Görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város” címet.

8 pár, tehát16 katona látható 2016-ban.  De közéjük tartozik még a káplár, az előző káplárok segítik a felkészülést és a ceremónia lebonyolítását. A fiúk között rendszerint vannak újoncok, akad, aki már pár éve katona, és vannak több éve szolgálók.

krisztus_k_1.jpg

Mivel soraikba csak olyan fiatal hajdúdorogi legények jelentkezhetnek, akiknek megfelelő a fizikuma, görögkatolikusok és nőtlenek, így a számuk erősen korlátozódik.  Mivel a fiatalok közül sokan más településre költöznek, elmennek tanulni, vagy dolgozni, esetleg megnősülnek, ezért ritkaság, hogy valaki évtizedig is katona maradjon.

krisztus_k_4.jpg

Milyen képességek  szükségesek a Krisztus-katonasághoz?

Alapvető az állóképesség. A szertartások és a sírőrzés közben a katonáknak hosszú percekig mozdulniuk sem szabad. Ezért iktatják be az úgynevezett átmozgatást, amit a káplár végez el: megmozgatja a katonákat, hogy bírják a feladatot.  Igen fontos a fegyelem. A felkészülés alatt katonai szigor van, parancsokat kell teljesíteni.

A szertartásokon kialakult feladatokat látnak el a papsághoz igazodva. Fő feladatuk a szentsír őrzése. A Krisztus-katonák jelenlétükkel fokozzák az események drámaiságát. Jelenlétük ünnepélyesebbé, emelkedettebbé teszi a húsvéti eseményeket.

krisztus1.jpg

A felkészülés:

A szertartásokhoz igazodva vesznek részt a Krisztus-katonák a húsvéti eseményeken. Különleges, előre begyakorolt, bonyolult formációkban jelennek meg a templomban és a templomkertben. A felkészülést a káplár, a munkában néhány egykori káplár is segít.

A káplár  tiszte kiválasztani az új tagokat, integrálni őket a csapatba. Szigorú, mondhatni katonai fegyelemmel készülnek a három napos húsvéti rendezvényre. Az állóképesség, a megbízhatóság és a lelkierő is alapvető a sikerhez.  Éppen ezért már hetekkel korábban összejönnek próbálni. A próbákon fizikailag és mentálisan is felkészülnek a feladatra.

 

Ki lesz ma Krisztus-katona?

A szentsír őrzése önkéntes szolgálat, ezt a fiúk többsége családi hatásra, de belső igényből vállalja. Olyan élményt jelent a közös felkészülés és ünneplés, ami egy életre elkíséri mindannyiukat. A legényekre a családok, ismerősök büszkék.  Krisztus-katonának lenni megbecsült rang a közösségben. A közben kialakult barátságok, kapcsolatok egy életen át megmaradnak.

 

Tánczos Erzsébet

A képek és a szöveg forrásai:

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/krisztus-katonak-egy-alig-ismert-magyar-husveti-szokas/

http://www.magyarkurir.hu/kultura/a-szellemi-kulturalis-orokseg-reszeseive-valnak-hajdudorogi-krisztus-katonak

http://mno.hu/grund/a-krisztus-katonasag-is-az-oroksegi-listan-menetel-1361479

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/krisztus-katonak-egy-alig-ismert-magyar-husveti-szokas/

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/krisztus-katonak-egy-alig-ismert-magyar-husveti-szokas/

http://civilhetes.net/nemzeti-oroksegunk-lett-a-krisztus-katonasag

https://www.hbmo.hu/ertektar/ertekoldal.aspx?ertekazon=70

gorogkatolikus.hu

 

 

A Szellemi és Kulturális Örökség Listán a Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya Magyarországon

babba2.jpg

 

A Mária Zarándokút  UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára kerülése elősegítheti azt, hogy nemzetközi kulturális úttá váljon.

Szűz Máriát kiemelt tisztelet övezi mióta Szent István királyunk hazánkat  oltalmába ajánlotta. Azóta utak, templomok, települések viselik Jézus anyjának nevét. A hozzá kapcsolódó zarándoklatok és búcsúk nem lankadó fontossággal bírnak, s korunkban az új igények és lehetőségek a zarándoklat újabb formáit is kitermelik.

 csikdomlyo.jpg

Búcsúhelyek  - hol és miért

A búcsú keresztény, katolikus bűnbánati vallásgyakorlat, melynek formája egy szent helyre  való zarándoklás. A zarándoklás és a búcsújárás földrajzi célpontja mindig egy szentnek tekintett hely, kegyhely. A katolikusok számára a búcsú „ jutalma” a feloldozást nyert bűnért büntetés elengedése. Ez a búcsúhelyekhez kötődik. A zarándoklás a búcsús helyek felkeresése a búcsú elnyeréséért.

A búcsúhelyek olyan csodák, mint a Mária szobor vagy kép  könnyezése, csodás gyógyulások,  réges-régi legendák és mítoszok   következtében jöttek létre.

A búcsúhelyek lehetnek a szentek életének helyszínei, vagy sírhelyek, csodatévő források,  - úgynevezett szent kutak, de lehetnek   tárgyak, például képek, szobrok. Hazánkban vitathatatlanul legjelentősebbek a Mária-kegyhelyekre vezetett búcsújárások. 

Ha a történelmi Magyarországot vesszük, akkor több mint  130 olyan máriás kegyhellyel számolhatunk, ahova ma is búcsúsok, zarándokok tömege jár. Évente megközelíti az egymilliót azok száma, akik elzarándokolnak valamelyik máriás búcsúhelyre.

Búcsú hagyományok és a jelen

A magyar hagyomány kezdete Szent Istvánig vezethető vissza.  A következő századokbeli, sőt a korunkbeli búcsújárás is régi hagyományból ered, bár számos új jelenséget is hordoz.

Ez az  élő hagyomány a forrása  a  Mária Út Egyesület ötletének: a  Mária-út mint zarándokút megszületésének, amely Közép-Európa máriás kegyhelyeit köti össze gyalogos és kerékpáros zarándokútvonalakkal. A Máriás kegyhelyek hálózata összekapcsolódik a Mária Út kialakulásával, ami Közép-Európa Mária-kegyhelyeit rózsafüzérként összekötő zarándokút-rendszer.

A Mária-úton olyan, tömegeket megmozgató zarándoklatok zajlanak, mint   az 1úton és a Mária Maraton elnevezésű rendezvények, és sok település ennek hatására is feltárja, életre kelti és korszerűsíti vallási, búcsús hagyományait. Az élő közösség tartja fenn a hagyományt. 

A gondolat:

A Mária-út megalakításához  az  El Camino adta a gondolatot.

mariaut.jpg

A képen a Mária -út turistajelzése látható

A zarándoklás és a búcsújárás ünnep, rítus, amit közösségi élmény. Közben a zarándoklás és a sport szépen egybesimul. Gondoljunk  itt újra, a mária-út gonolatát is adó a mára közismert  Szent Jakab útra: mindenkinek van legalább egy ismerőse, aki leki, szellemi vagy  sport jelentőségű megfontolásból fogott bele és járta végig. Zaránokolni ma egyfajta jó értelemben vett divat, A zarándoklás vallási és világi tartalmakat egyaránt hordoz – ezek aránya az egyéntől függ.

Tény, hogy az utóbbi harminc évben  szinte megduplázódott az európai zarándokok száma. A számítások szerint a  Mária Út Magyarország százezres számú új látogatót és még több vendégéjszakát jelenthet évente a zarándokok tömege.

Mária-út néven egy Közép-Európában haladó zarándok – és  turista út építése folyik. A kezdeményező egyesületek és alapítványok célja az, hogy megismertessék Közép-Európa vallási és kulturális értékeit, a zarándoklatra vállalkozók számára pedig biztonságos zarándokhálózatot építsenek ki. A Mária-út ökumenikus.

bigmap.jpg

A térpép egy részlete innen: http://mariaut.hu/tart-index-189-1/Zarandokutvonalak

 Az egyesület különböző olyan programok szervezésével, mint amilyen az 1Úton Nemzetközi Zarándoknap és a most bemutatott, első alkalommal megszervezett Mária Maraton irányítja a figyelmet a zarándoklásra mint közös kultúrkincsre.

A Mária Út célja: A zarándokutak kiemelkedő és fokozódó jelentőségűek a világban. A keresztény kultúrkörben sok tízmillió embert vonzanak évente. A keresztény világ zarándoklatai Jézus életének színteréhez, Szentek emlékhelyihez vagy Szűz Mária tiszteletére az Ő kegyhelyeihez vezetnek. Magyarország több helyi jelentőségű vallási-zarándok vonzerőt mutat fel, de a nemzetközi zarándoklatokban nincs különös vonzása, pedig a Kárpát medence a Mária tisztelet szempontjából óriási értékekkel és lehetőségekkel rendelkezik. A Mária Zarándokút létrehozásával elsődleges célunk, hogy újra megerősítsük a térség mélyen gyökerező Szűz Mária iránti tiszteletét és szép hagyományait. Célunk, hogy a Mária kegyhelyek rendkívüliségét felfedeztessük a világgal és segítségével Mária üzenetét tolmácsoljuk a világnak. A zarándokút egy olyan evangelizációs eszköz lehet, amely hívő és nem hívő emberek tömegének segítheti a Jézushoz vezető útra való rátalálását. A zarándokút létrehozása emellett lehetőséget teremthet Szűz Mária kegyhelyeinek rendbetételére, ahhoz adományok, támogatások, közösségi források megteremtésére. Létrehozhatunk zarándok szálláshelyeket, ahol a zarándokút szelleméhez méltó lelkiséget képviselő környezetben pihenhetnek a zarándokok.

 

 A  Mária-út útvonala:

Az első zarándokútvonal Mariazelltől Csíksomlyóig 1400 kilométer hosszúságú. A kelet-nyugati szakasz két részre bontható. A Mariazell–Budapest szakasz 500 kilométer, a Budapest–Csíksomlyó szakasz 900 kilométer.

Később kibővült a zarándoklat útvonala a Częstochowatól Medzsugorjéig tervezett szakasszal.

A teljes  Mária Út  közel hatvan kegyhelyet érint. Az a két tény, hogy a Rózsafüzér 60 szemből áll, illetve a Mária Út kegyhelyeinek száma 60, lehetővé teszi, hogy a Mária Út alapvető szervező elve egy rózsafüzér, egy "élet rózsafüzér" összeállítása legyen. A zarándoklatot öt nagyobb szakaszra osztják, a Rózsafüzér öt titkának megfelelően. Az út elején, végén, illetve közbeeső fontos pontokon  található öt kitüntetett kegyhely, ahol a Mária Út indulhat, illetve  ahol kell és lehet az útra regisztrálni. Minden kegyhelyen önálló, saját azonosítású rózsafüzér szem várja a zarándokot. Így tizedenként összerakható a saját rózsafüzér a Mára Út kegyhelyeiről. Közép-Európa Szűz Mária kegyhelyei több útvonalat is mutatnak számunkra

Mária Maraton- szemléletformálás:

 

 A rendezvényen ultramaratonisták és kerékpárosok tették meg a Mariazell–Csíksomlyó-távolságot.

  A táv egyes szakaszait futva és kerékpárral is meg lehet tenni.

A táv megtétele feltételez egyfajta fizikai, lelki és szellemi harmóniát, illetve teszi próbára az emberi teljesítőképességet. Fontos megismertetni a falvakkal, amelyeket összeköt a maraton útvonala, hogy az emberek megértsék ennek a kezdeményezésnek a jelentőségét és számukra is hasznos voltát. 

A futás nemcsak testi kihívást jelent, mellette szükséges a lelki béke és a szellemi frissesség is ahhoz, hogy valaki teljesíteni tudja az előtte álló távolságot.

Az egész Mária Út hazánkban 400 települést érint mintegy 4000 kilométeres útvonalon, amelyből 1400 kilométer készült el. A zarándokút nyolc országot köt össze, kapcsolatot teremtve az összes közép-európai Mária-kegyhellyel.  A lelki megújuláson kívül kulturális és gazdasági jelentősége is van a Mária Útnak, amely lehetővé teszi a Közép-Európa népei közötti békés kapcsolatot, illetve megteremti a vidéki térségek nyitását a világra, és ezáltal fellendülésüket.

A  Szellemi és Kulturális Örökség Listára kerülés növeli a hagyomány ismertségét és vonzerejét, ezzel elősegíti az emberek lelki megújhodásának lehetőségét, és mindez egy újabb lépés a vallási-kulturális turizmus erőteljes fejlődése felé.

 Tánczos Erzsébet

 

http://szellemikulturalisorokseg.hu/index0.php?name=0_mariaut

http://szellemikulturalisorokseg.hu/doks/nyomtatvanyok/jelolo-nyomtatvany-maria-ut.pdf

http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-maria-tisztelet-zarandok-es-bucsus-hagyomanya-nemzeti-kulturalis-orokseg-resze

http://www.mariazell.at/2016/06/17/maria-marathon-von-mariazell-bis-csiksomlyo315/

http://mariaut.hu/tart-farticle-189-176-1/Jelzesrendszer

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria-%C3%BAt

 

 Az első képen a csíksomlyói kegyszobor látható, innen: http://www.bucsujaras.hu/csiksomlyo/

 

térkép: http://mariaut.hu/tart/bigmap

 

 

 

Izzik a galagonya

 

galaminden.png

A  galagonya, más néven disznókörte, galegenye, giligán, májusvirág, istenalma vagy fehértövis,  ősszel mindenfelé bíborpalástban pompázik.

Az angoloknak  külön  szavuk van a virágjára galagonyavirág – mayflower, és a galagonya termésre– hawthorn.

A rómaiak számára a reményt, meg a házasságot jelentette. A babák mellé a bölcsőibe tették a növényt, hogy elűzze a gonosz szellemeket. A kereszténység idején változott a jelentése: a balszerencse  és a halál szimbóluma lett, a hagyomány szerint Jézus töviskoronája az ágaiból készült.

galajo.jpg

Mi köze e szép növénynek a halálhoz, pestishez? Van olyan galagonya fajta, melyet dögevő rovar  poroz be, s ezért a növény virága rothadó hús  szagú. Ezért a hiedelem szerint nem szabad virágzó galagonyaágat vinni a házba, mert halált hozhat. Más babona szerint viszont szerencsét hoz, jó termést, virágzása a tavasz első jele – nekem ez jobban bejön…

 A kereszténységben Mária szüzességét jelképezi. Érdekes, hogy IV. Henrik (1533-1610) udvari orvosától származik a gyógyital, melyet a  galagonya terméséből készült.

Közben a galagonya igen biztonság gyógynövény: mellékhatások még rendszeres használatával sem jelentkeznek. Viszont késleltetve hat, hetek, hónapok alatt fejlődik csak ki a hatása, de akár ki is hagyható 2-3 hétig, mert ugyanígy lassan csökken az.

Áprilistól júniusig virágzik, ahol a virágok májusban jelennek meg, májusvirágnak is nevezik.
A virágos leveles ágvéget, hajtásvéget, termését, zsenge leveleit, virágait használják gyógyászati célra.

galagmindene.jpg

 

A szív gyógynövényének ismerjük, mert jó szíverősítő és szívnyugtató, de szabályozza a szívizom működését, csökkenti a vérnyomást, valamint a szédülést és az ideges görcsöket is. Fogyasztása megelőzés céljából is ajánlott, főként annak, akiknek stresszes az élete ( kinek nem ?) , keveset mozog, sokat idegeskedik, túlsúlyos, illetve dohányos. Nyugtató hatása miatt álmatlanság esetére is ajánlják.

Öregkori szívpanaszokra, illetve a szívizmok degenerációs megbetegedéseire is ajánlott.

Szédülést, szorongást, szapora szívdobogást és rövid légzést lehet vele kezelni. Az ideges görcsök ellen is jó hatású. Stresszoldó, nyugtató, altató hatása van.

 

Teája – VIRÁGJÁT, TERMÉSÉT IS HASZNÁLJÁK

VIRÁGBÓL : Gyógyteának  a virágos hajtásvégből forrázatot kell készíteni. Egy teáskanálnyit kell tenni  egy pohárnyi vízhez,  ezt negyed órányi áztatás után lehet szűrni. Nyugtató célból lefekvés előtt langyosan érdemes meginni.  

 BOGYÓBÓL: 2 dl vízben 1-2 bogyót áztassunk pár percig, majd szűrjük le, és igyuk meg. Naponta 2-3 csészével fogyasszunk el belőle.

galagonya.jpg

Galagonya csemegék:

A galagonya bogyók  felhasználása igen sokrétű és egyáltalán nem is bonyolult. Csupán a galagonyapürét kell jól elkészíteni, abból már igen változatos finomságok hozhatók ki.

 Húsosabb terméseket  érdemes gyűjteni. Akkor a legjobb, ha megcsípte a dér, de ebben kicsit csalhatunk: a mélyhűtő helyettesíti a természetes deret, hideget.  A  galagonya  így édesebb lesz,  ha netán kesernyés lenne,  az íze is jobb lesz.

A püré:


Mártás és " szívlekvár" készítése :
A galagonyapürét így  kell elkészítenünk: a bogyókat nyomjuk szét, majd tegyük egy lábosba, és egyharmadáig öntsük fel vízzel. Ízlés szerint adjunk hozzá édesítőt (1 kg galagonyához kb. 30-35 dkg ajánlott) és főzzük puhára.

A piros színt a galagonya héjából  pici citromsav hozzáadásával tehetjük érzékelhetővé,  ezért  a főzővízbe  érdemes kicsike citromsavat kell tenni

 Ha elkészült, egy szűrőn passzírozzuk át. Ez nem könnyű, nagyon macerás, de a paradicsompasszírozó legsűrűbb szűrője pont alkalmas. Érdemes kis adagokban passzírozni, úgy könnyebben kezelhető, az eltömődés is egyszerűbben orvosolható.

  Passzírozás  után  újra tegyük fel a tűzre, és hagyjuk besűrűsödni. Az így elkészült mártáshoz szegfűszeget és a borókabogyót adnak, majd a babérlevéllel és kis száraz vörös  borral együtt  rántáshoz adják.  Aztán azt a mártáshoz keverik, megy bele kis cukor, így főzik néhány percig. Ezt vadételek mellé szokás adni, de   a babéros rántásos lépéseket kihagyva  sűrítve  lekvárt főzhetünk belőle.

Ehhez lassú tűzön, állandóan kevergetve sűrítsük. Gőzöléssel tartósítsuk.

Ez a különleges ”szívlekvár”.

Zselé

A pürésített galagonyához adjunk zselésítőt, majd kicsi formákba töltve  hűtőben dermesszük meg . Ezután , fordítsuk ki a formákból, és fogyasszuk el  a galagonyazselét.

Szörp

Az átpasszírozott galagonyát kevés vízzel felhígítva szörpként is fogyaszthatjuk.

Fiatal levelét nyersen salátába, virágait borok és likőrök ízesítéséhez használhatjuk fel.

Tánczos Erzsébet

http://www.hazipatika.com/taplalkozas/gyogynovenyek/cikkek/hogyan_hasznaljuk_a_galagonyat/20130204141528

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:110_Crataegus_oxyacantha_L.jpg

http://gyorgytea.hu/gyorgyteak/egyedi-teak/galagonya-viragos-hajtasveg

http://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/galagonya/69

http://www.50felettfitten.hu/galagonya/

http://napidoktor.hu/blog/galagonyat-a-szivnek/

https://www.alvita.com/herbal-teas/crataegus-laevigata.html

 

 

 

 

 

Bojtorján – hajunkra kenhetjük

 

 

bojtrajz.jpgGyerekként egymást dobáltuk vele, vagy bosszankodtunk, hogy a ruhánkra ragadt.  Magamból kiindulva – én ugyan nem gondoltam, miféle gyógyerők rejlenek ebben a szerény külsejű növényben. A bojtorján régóta ismert gyógynövény, a réges - régi gyógyítók a legkülönfélébb betegségek esetén alkalmazták. A bojtorján gyógyerejét, főként méregtelenítő tulajdonságát a  kínai és a nyugati orvoslás  egyaránt ősidőktől fogva kihasználta. A középkorban úgy találták, hogy a borba kevert bojtorjánlevél gyógyítja a leprát. A legmeglepőbb ajánlást Nicholas Culpeper herbalista tette. Ő méhsüllyedés gyógyírjaként ezt javasolta:„Tedd a bojtorjánt  a fejedre, hogy a méhet a helyére visszahúzza

 A bojtorján lázas vagy kanyarós és a mumpszos betegeknek adták, külsőleg pattanások, kelések, tályogok, bőrgyulladások esetén vették hasznát.

Friss hajtása  állítólag zöldségként használható, főzeléknek elkészíthető . A  levelekben a növény jellegzetes keserű ízét adó anyag található - ki fogom próbálni…

  Gyógyszerként  gyökerét és a leveleit hasznosítják. Gyökere kívül szürkésbarna, ráncos, belül fehéres színű, kemény tapintású.

bojtgyoker.jpgAz első éves még nem virágzó növények gyökerét kell gyűjteni, melyek tömörek, húsosak. A gyűjtés ideje október-április.

bogancsgyoker.jpg

Egyik hatóanyaga az inulin,  ezt a gyökér koncentráltan tartalmazza. Ez egy olyan növényi szénhidrátvegyület, egy olyan vízben oldódó rost, aminek a bontásához egyrészt nem kell inzulin, így cukorbetegek számára igen előnyös.  Támogatja  a jótékony baktériumok szaporodását,  s közben gátolja a káros baktériumok megtapadását. Így elősegíti a bélflóra regenerációt, a megfelelő emésztést és a felesleges anyagok távozását. A bélflóra támogatásán keresztül az immunrendszerünket is erősíti.

A népi gyógyászat vértisztító orvosságnak használta, vizelethajtó és izzasztószerként teakeverékek alkotórészeként. Serkenti az epe elválasztását, reuma és bőrbetegségek kezelésére is felhasználják.
Belsőleg is hat:
A bojtorján a népi gyógyászatban ismert vizelethajtó, vértisztító és izzasztószer. Serkenti az epeelválasztást, és enyhíti a gyomor-bél, valamint máj-epe panaszokat, ugyanakkor reuma kezelésére is használják.
Külsőleg is hat:
Bőrbetegségek, például ekcéma, sebek kezelésére használják.
 Olaja hajápoló, hajhullás, korpásodás megszüntetésére, gyenge, törékeny haj erősítésére használják.  Hajszeszként zsírosodó haj valamint hajhullás ellen alkalmazzák.

A bojtorján gyökeréből főzött tea izzaszt, méregtelenít, erősíti az immunrendszert.

bogancs.jpg

 Így készül a tea:
Tea: Két-három evőkanál aprított bojtorjángyökeret főzzünk fél liter vízzel tizenöt percig, majd szűrjük le. Mézzel édesíthető.
Főzet hajápolásra: Egy teáskanál gyökeret fél liter vízben 30 percig főzzük.
Olaj: 2 dkg száraz gyökeret 3 deciliter forró olajba teszünk,   1 napig állni hagyjuk, majd leszűrjük.
Hajszesz: 1 evőkanál gyökeret 2 deciliter tiszta szeszbe teszünk, ezt 1 napig állni hagyjuk, majd leszűrjük. 3 dl tiszta vízzel hígítjuk, s használhatjuk.

Tánczos Erzsébet

 

Forrás:

http://reherb.eu/en/content/arctium-lappa

http://www.life.hu/ez-zsir/20130515-egeszseges-gyogynoveny-a-bojtorjan-remek-vizelethajto-epehajto-es-jo-a.html

http://holisztikusgyogyulas.blogspot.hu/2012/01/nagy-bojtorjan-alias-bogancs.html

http://www.valloagnes.hu/content/view/page:Nagybojtorjan-Arctium-lappa-bogancs/p:123-132-133

http://www.clearconsciencesoapcompany.com/burdock-root-extract-aqua-arctium-lappa-alcohol/

 

 

 

 

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu