Netfolk: népművészet, hagyományok

A magyar népmese napja – Benedek Elek születésnapja

2017. szeptember 29. - netfolk

magyar_nepmese.jpg„A mese az az ábécéskönyv, amelyből a gyermek megtanul saját lelkében olvasni. „(Bruno Bettelheim)

 

Népmeséinket szeptember végén, Benedek Elek születése napján ünnepeljük. Ez egy új ünnep, de annál érdekesebb és izgalmasabb.

benedekelek.jpg

Fiatal ünnep ez, 2005 –ben fordult a Magyar Olvasástársaság fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása, a bennük élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja.

A mag termékeny talajba hullott, s már 2005. szeptember 30-án meg is rendezték a népmese napját.

Mi a célja?

Az, hogy e napon országszerte a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, gyerekek és megkülönböztetett figyelemmel és érdeklődéssel forduljanak  a népmesék felé.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”

A honfoglalás idején már voltak varázsmeséink és tündérmeséink is. Például az égig érő fa motívuma  népmeséink legrégibb eleme. Így Diószegi Vilmos ezeket írja: „Ez az égig érő fa nem más, mint a samánhit világfája, a kanászlegény nagy tette pedig az egykori samánavató szertartás emléke, amikor is a samánjelöltnek a világfát jelképező, e célra elkészített, rovátkolt fára kellett felmásznia.”

Maga a mese szó akkoriban még nem azt jelentette, amit ma. Kezdetben inkább ’példázat’, ’talány’ volt a jelentése.  Ennek emléke, hogy a találós kérdést sok helyen még ma is találós mesének hívják. A 18. század végére kialakult a mai értelemben használt mese szó, amely aztán fokozatosan kiszorítja a mende-monda, monda elnevezést.

Napjainkban a gyermekek mulattatására, nevelésére szolgál, de hajdanában a mesék pont a felnőtteknek szóltak. És ez szószerint értendő, hiszen az írásbeliség csak a legutóbbi időkben lett meghatározó.

A mese jellemzője, hogy az önfeledt gyönyörködés örömét adja meg, elvezet a prózairodalom szeretetéhez, és eszköze a világ, a társadalom, az anyanyelv megismerésének.  De éppen ennyire fontos, hogy a mese igazságos világot mutat be: a jó elnyeri jutalmát, a küzdelem nem hiábavaló. Ez bizony fontos, hogy képzeletben a gyermek megküzd a sárkánnyal és legyőzi. Lelkében megharcol a gonosszal és le is győzi.

A magyar népmesekincs gazdag nemzetközi motívumokban, hiszen a történelmi múlt, a más néppel való kapcsolat lehetővé tette az ilyen meseelemek és mesetípusok beolvadását. A Magyar Néprajzi Lexikon ezt írja a meséről: „a szóbeli elbeszélő költészet legnagyobb műfajcsoportjának egyike”. Egy lényeges dolgot azonban kiemel: a népmese alapvetően szóbeli voltát.

A kukoricafosztás, tollfosztás, és más közösségi események idején, s a hosszú téli beszélgetések alkalmával csak azok mondtak mesét, akik azt a legszebben, az adott közösség igényeinek legmegfelelőbb módon tudják megszólaltatni.

Az ilyen mesélőket meg is  hívták a nagyobb jelentőségű összejövetelekre; megtisztelő hely, borból-kalácsból első megkínálás járt nekik. Esetleg a mesemondó anyagi juttatásban is részesült: mesélés után ugyanúgy megkapta a kosár szőlőjét, véka csöves kukoricát mint aki egész nap dolgozott.

 A mese valami nagyon szép dolog: mesés, meseszép, mesébe illő-  a szavak a csodaszép, a hihetetlen, a váratlan szavak szinonimái. A mesemondás-mesehallgatás egyik jellemzője, hogy a hallgató a mesét a mesemondóval együtt élvezi.

Ma a mese hatásmechanizmusát kutatják, tanulmányozzák. Elismert szakterület lett például a mesepszichológia, mesepedagógia, ma már lehet tudni, hogy mikor miféle mese hat  - ez jó akkor is, ha az emberek ösztönösen ezt már évezredek óta használják tanításra, gyógyításra.

Itt: Az óvodáskorú gyermekek gondolkodásmódjáról, a mesék rájuk gyakorolt hatásáról és az életkornak megfelelő olvasmányokról beszélt dr. Kádár Annamária pszichológus, egyetemi adjunktus

 

Meséljünk sokat!

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/150.html

http://www.nepmese.hu/index.php/irasok/lelektan/49-stiblerika-a-nespszicholja

http://veszprem.babamama.info/veszprem/mese-hatasa-a-gyermekekre-mesepszichologia-dr-kadar-annamaria/

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr3412912375

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.