Netfolk: népművészet, hagyományok

Tóth István: Az erdélyi mintakincs alapformái - ma is aktuális

2017. augusztus 06. - netfolk

 

az-erdelyi-mintakincs-alapformai.jpgKorunkban újra   érték a kézimunka.  Jópáran próbálnak bevételhez jutni a kézművességgel,  de sokkal többen saját és környezetük örömére szabadidejükben alkotnak.  Vannak amatőr fafaragók, bútorfestők, de  lényegesen több a hímző.  Közismert a szellemi és Kulturális Örökség Listára is felkerült matyó és kalocsai hímzés.  Ez nagy eredmény,   s hatása is igen jelentős, de a magyar mintakincs sokkal gazdagabb a hímzés és a többi népművészeti ág tekintetében is.

Tóth István: A magyar díszítés alapformái  című kötete segít abban, hogy az igen régi népi motívumokat megismerjük.  A könyv  1943- ben jelent meg először Kolozsváron,  átdolgozott kiadása jelent meg 2017-ben. Be kell valljam, hogy alig tudtam valamit a  szerzőről, aki festőművész, műkritikus grafikus, rajztanár volt egy személyben. „A magyar díszítés alapformái” című könyvének anyagát az erdélyi népi iparművészet - faragás, hímzés, szövés - gazdag formakincséből gyűjtötte, s jó pedagógushoz méltóan rendszerben és közérthetően, logikusan felépítve ( az egyszerűtől a bonyolult felé haladva )  adta közre.

 

Az 1920-as, 30-as, 40-es években  elsősorban a rajz­ta­nár­ok fog­lal­koz­tak a nép­mű­vé­szet tár­gyi em­lé­ke­i­nek meg­is­mer­te­té­sé­vel, így tett  Tóth Ist­ván is, aki 1925-től az 1948-ban be­kö­vet­ke­zett ál­la­mo­sí­tásig iskolában tanított. A könyv a népies formák ismertetésének kiváló iskolai segédkönyve lehet ma is, hiszen  áttekinthető, világos, látványos, alkotásra serkenti az olvasót.

Ezért lehet ábrázoló népművészetünk megismerésének, tanulmányozásának hasznos eszköze a XXI. században is.   Örömmel és haszonnal forgathatják a hímzők, üvegfestéstők, de segítség foltvarráshoz, dísztárgyak dekorálásához, hiszen képzőművészeti alkotások díszítéshez való ötletek inspirálója és tárháza is a mintakincs bemutatása mellett. Valóságos néprajzi iskola…

Tóth István korában a magyar népművészet megbecsülését és terjesztését lelkesen szorgalmazta a „Magyar Nép” című hetilap ebben partner is volt. A főszerkesztő, Gyallay Domokos arra biztatta erdélyi magyarságot, hogy otthon, szövés-fonás, művészi hímzések, varrások, faragás segítségével őrizzék meg népművészetüket. Tóth István pedig  a lap hasábjain képekkel mutatta be a magyar népművészet díszítő elemeit. Az ott bemutatott közleményekből gyűlt össze egy könyvnyi, s ezen alkotások adták Tóth István „A magyar díszítés alapformái” című munkája gerincét.

A könyv rendkívül gazdag tartalmával hiánypótló alkotás volt a maga korában, s ma is az. A könyvben szereplő minta-rajz alkotásokhoz   Tóth István rövid, lényegre törő  magyarázatokat fűzött.  A képek önmagukért beszélnek, a könyv felépítése is érthető és logikus. Az első egyszerű formákból kiindulva egyre gazdagabb mintákat nyújt, majd a bemutatott minták alkalmazási lehetőségeit tekinthetjük át. A magyar népművészet – faragás, hímzés, szövés – gazdag formakincsét tárja az „olvasó” elé. Mindezt teszi jól áttekinthetően, világos vonalvezetésű, pontos rajzok által. Megtalálhatóak benne a különféle magyar vidékek népi mesterségeinek díszítőművészetét képező jellegzetes vonásai. Azonban nemcsak a hímzés motívumai kerülnek terítékre. Megismerhetjük a pásztortárgyak, a mézeskalács a fatárgyak vagy éppen a faragott, festett bútorok, cserépmázas lapok díszítését vagy éppen a fejfák díszítőelemeit.

  Itt bele is olvashatunk a könyvbe: az-erdelyi-mintakincs-alapformai_beleol_1.jpg

 

A könyv először a virágok alapformáit taglalja:

rózsa, tulipán… a leggyakrabban előfordulókkal kezdi, de szerepel még kedvenc virágom, a búzavirág is. S kiderül az is, hogy hogyan különböztethető meg a búzavirág motívum a szegfűtől.

Az egyszerű formákból kiindulva épülnek fel az egyre gazdagabb díszítések. A magyarázatok velősek, tömörek, érthetőek. A cifraszűr, a kalotaszegi írásos díszítés képi világát is így ismerhetjük meg.  

A divatvilág gyakran merít ötleteket a népművészetből, melynek  egyes elemeit, motívumait úgy dolgozza fel, hogy mindez korunkban értelmezhető legyen. Tóth István „A magyar díszítés alapformái” című könyve a magyar népművészet, magyar népviselet hagyományainak megismerésében is segítséget nyújt a 21. században is, akár  saját tervezésű darabjainkon ( a szerző az olvasót a tervezés alapjaival is megismerteti), de a divat hagyományt újragondoló, ugyanakkor  a gyökerekhez ragaszkodó irányzatában  is felhasználhatóak a könyvében bemutatott motívumok.

Külön egység foglalkozik a tervezéssel. az-erdelyi-mintakincs-alapformai_beleol_2.jpg

Itt a szegélydíszítések, sarokdíszítések, vagy többek között a minták nagyítása is elsajátítható.  A könyv végén a „ Pár gondolat az ízlésről” rövidke fejezetben jó és rossz példát is láthatunk tervezésre, a szerző világosan levezeti, hogy az egyik miért követendő példa s a másik miért zaklatott és zavaros hatású.

A könyvet, mely az eredeti kiadvány átdolgozása, a kolozsvári Minerva Művelődési Egyesület és a CSER Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft adta ki. A szerző igazi elismertségét e könyvének köszönhette még életében, s az új kiadásnak köszönhetően most újra megismerhetjük Tóth István munkásságát.

 

Tánczos Erzsébet

 

A bejegyzés trackback címe:

http://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr8512724324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.