Netfolk: népművészet, hagyományok

Miért s mióta locsolkodunk húsvétkor?

2017. április 04. - netfolk

 

 

loc.jpgA magyar hagyományok között a húsvéti locsolkodásban benne van az ősi óvó, védő, rontáselhárító, termékenységvarázsló, szakrális megtisztító szerep.

A húsvéti locsolkodás a rituális megtisztulás jelképe. A Magyar Néprajzi Lexikon így ír erről: „A húsvéti locsolás ősi katartikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.” (Tátrai 1979, 606)

husveti_locsolkodas.jpg

A kép Markó: Húsvéti locsolkodás (1889) című festménye

 

Így locsoltak régen Orosházán:

 

Borszéki locsolkodás itt:

Apor Péter a 18. században dokumentálta a húsvéti locsolkodást.

„Az egész ország területén ismert. A Dunántúlon csak szórványadatok jelzik meglétét... A húsvéti locsolás ősi katarktikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, ill. a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. …A húsvéthétfő vízbevető, vízbehányó hétfő elnevezése utal a szokás eredeti jellegére…”

 Húsvéti locsolkodást itt is nézhetünk:

A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is, ami egy igen ősi szokás.

„Nagypénteken hajnalban volt szokás a patakhoz menni és abban megmártózni vagy megmosakodni. Aki ezen a napon a folyóvízben mosdott, arról úgy hitték, hogy egész évben szép és egészséges lesz. Aki a pataknál járt, annak vizet kellett hazavinni, hogy a ház apraja-nagyja is megmosakodhassék. Sokszor ezzel a vízzel még a házat is meglocsolták. Sőt, a lovakat is megúsztatták egyes helyeken, hogy azok is egészségesek legyenek egész évben.” – olvashatjuk Monoriné Rohlik Erzsébet: A varázserejű hímes tojás című könyvében.

 

Valamikor vízbevető, öntöző hétfőnek, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára. Nem véletlenül, mert ha önként nem, akkor erőnek erejével hurcolták a lányokat a patakhoz vagy kúthoz, ahol vödörnyi vizet zúdítottak rájuk.

 

Hagyományőrző locsolkodás ma:

Húsvét kedden viszont a lányok locsolták a legényeket.

 

Pozsony Ferenc néprajzkutató szerint már a XVI. században is locsolkodtak. "A legtöbb székelyföldi faluban a második világháborúig, sőt helyenként az 1962-es erőszakos kollektivizálásig kútból merített vízzel locsolkodtak a fiatalok. Lényeges volt, hogy frissen merített vízzel locsolkodtak. … A 20. század közepéig a házak kapuit nem zárták, a legények bátran beléphettek. A ház előtt köszöntővel hívták fel a figyelmet az érkezésre, majd kihívták a leányt az udvarra és kútból merített vízzel alaposan meglocsolták."

Az Ipoly mentén húsvét vasárnap este a legények csapatokban jártak, s tojást szedtek a lányos házaktól. Másnap reggel szalonnás tojásrántottát készítettek és együtt elfogyasztották. A tojáshéjakat a legnépszerűtlenebb lány ablaka alá szórták, hát ez nem valami szép…  Ezután elindultak csapatban locsolni.

Antalné Tankó Mária: Gyimesvölgyi írott tojások című könyvében olvashatjuk: „Húsvétkor az öntözésnek is volt egy sorrendje. A fiúk legelőször édesanyjukat, leánytestvérüket locsolták meg, azután meglocsolták a keresztanyákat, nagyszülőket, szomszéd lányokat és végül, de nem utolsó sorban a szeretőjüket.”

A házaknál sonkával, kocsonyával, kaláccsal, borral kínálták a locsolókat, a locsolás jutalma volt még a piros vagy hímes tojás, de pénz nem.

 

 A húsvéti tojás legfőként a feltámadt Krisztus jelképe, mely a keresztszülők ajándéka volt a keresztgyermeknek.

Erdélyben egyes helyeken a ház ormára helyezett feldíszített zöldág és nyitott ajtó a jel, hogy szabad locsolni.

Nem a köszöntő volt a szokás lényege, hanem az öntözködés.

A húsvéti locsolás említett módjai a két világháború között megszűntek, helyüket átvette a kölnivel való locsolás és a locsolóversike mondása.

 

A húsvéti tojásokkal a gyerekek aztán játszottak.   A legismertebb tojásjáték lényege, hogy két szemben álló játékos összekoccantja a tojásokat, akié sértetlen marad, elnyeri a másiktól a törött tojást.  Volt, hogy pénzzel igyekeznek betörni a tojást. Akinek sikerül, azé a tojás, akinek nem, elveszíti a tojást is, a pénzét is.

 

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1455.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1458.html

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/110.html#114

https://hu.wikipedia.org/wiki/Locsolkod%C3%A1s

http://www.symbolonintezet.hu/a-husveti-locsolas-magiaja/

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr3212400785

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.