Netfolk: népművészet, hagyományok

Mesékbe öltöztetett hagyományok a Napra-forgó programban

2017. március 24. - netfolk

 komasszonyok_2.jpg

 

Farsangi alakoskodók, húshagyókeddi szokások, hamvazószerda, böjti játékok s annyi játék, mese, dal elevenedik meg Cseke –Marosi Eszter és Szabóné Kaszás Villő Tavasz című könyvében, hogy betelni sem lehet vele.

tavasz.jpg

A könyv alján olvasom: mesébe öltöztetett hagyomány kicsiknek. Még mielőtt megkérdezem, hogy ez mit takar, furdal a kíváncsiság: hogyan talált egymásra a két alkotó.

- Az Apor Vilmos Főiskolán voltuk évfolyamtársak, tánc- és dráma szakra jártunk, és már ott egymásra találtunk és elkezdtük szőni közös terveinket- tudom meg Cseke –Marosi Esztertől.

– Azonnal nekifogtatok a munkának.

- Az igazság az, hogy 2008-ban végeztünk, és bár azonnal a tettek mezejére akartunk lépni, rendre megakadtunk a tervezésnél. Mondta is Villő, félig viccesen, hogy akkor lesz a terveinkből valami, ha majd egy időben lesz kisbabánk.

- És ez így lett?

- Igen, a sors vagy inkább a Jóisten úgy alakította, hogy szinte egy időben szültünk, s az óta már rokonságba is keveredtünk, mert egymás komaasszonyai lettünk. Villő három, én négygyermekes anyuka vagyok.

- S a kisgyermekek mellett végre le tudtatok ülni, és elkezdhettétek megvalósítani a terveiteket.

- Igen, de nem volt hiábavaló, hogy évekig érleltük a gondolatokat, ez kellett a Napra-Forgó program kiérleléséhez.

- Mi a Napra-Forgó program jellegzetessége? Mit takar, hogy mesébe öltöztetett hagyomány kicsiknek?

- A mesébe öltözetett hagyomány az, amit mi nyújtani szeretünk és tudunk. Ez a Napra-forgó program, mely két pilléren áll.

kormoz.jpg

 A kormozás szokása többek között  a tél elűzését jelképezi.

- Melyek ezek?

- Az egyiket a lassan sorozattá bővülő könyveink adják- ebből lapozgattuk együtt a „Tavasz húshagyókeddtől pünkösdig” című könyvecskét. A másik pillért úgy nevezzük, hogy mulatságok. ezek a foglalkozások, amiket tartunk.

- Melyik pillér alakult ki előbb?

- 2015- ben jelentettük meg az első könyvünket, de párhuzamosan indítottuk el a foglalkozásokat.

- Milyen témához nyúltatok?

- A karácsonyi néphagyományokat, szokásokat dolgoztuk fel először könyv formában.

 Azóta megjelent már az Advent és a Tavasz című könyvünk, hamarosan megjelenik a Dologidő, mely a nyári és őszi jeles napokat dolgozza fel.

-  Miért került külön kötetbe az „Advent”?

- A karácsony és az advent hangulata annyira más, és olyan bőséges anyag kapcsolódik mindkettőhöz, hogy ezért két külön könyvbe szerkesztettük őket.

luca_1.jpg

Luca búzát ültetni jó

- Kiknek szólnak ezek a könyvek?

- A családokat igyekszünk megszólítani, hogy segítségünkkel újra felfedezzék a hagyomány csodás kincstárát, s derűssé varázsolják az ünnepeket, de a hétköznapokat is. Régen apáról fiúra szállt ez a tudás, a mai szülők (mi magunk is) csak újratanulással tudnak hozzájutni ehhez a tudáshoz, s a könyvek ebben segítenek. De így már mi magunk közvetlenül is sok mindent át tudunk adni a gyermekeinknek. Van esély, hogy újra életre kel ez a láncolat, a hagyományos tudás legtermészetesebb átadása apáról fiúra.

- Még kiknek ajánljátok a könyveket?

- Nem titkolt célunk, hogy a pedagógusok munkáját is segítsük.  Mivel a hagyományos közösségek már régen felbomlottak, a közösségi élményt az oktatási- nevelési intézmények adhatják meg. Az iskolákban, óvodákban, művelődési házakban zajló foglalkozások tervezése során a néphagyomány kapaszkodót, egyfajta sorvezetőt jelenthet a foglalkozásvezető számára.  Igyekszünk néphagyományainkat élményszerűen megmutatni a gyermekeknek. A meséken, játékokon, mondókákon, közös éneklésen és zenélésen keresztül szinte észrevétlenül ismerik meg eleink kultúráját.  Mindazoknak ajánljuk portékáinkat, akik fontosnak tartják, hogy gyermekek kiskorukban megismerjék és megszeressék néphagyományainkat.

- Mi a munkamegosztás a könyvek és a mulatságok kialakítása során?

-  Villő a Napra-forgó könyvek szövegírója, magyar nyelv- és irodalom tanár, dramaturg és író. A mulatságok mesefelelőse: ő fésüli össze a történetek fonalát. A Napra-forgó könyvekben és mulatságokon az én feladatom a népszokások, mondókák, játékok, dalok összeállítása, jómagam tánc- és drámapedagógus vagyok.

- Milyen életkorban érdemes megismertetni a gyerekeket a Napra-forgó foglalkozásokkal?

- A gyerekek nagyon fogékonyak, és ez igaz kicsikre és nagyokra is. A Napra-forgó foglalkozásokra óvodás kortól várjuk a családokat. De a családban sokkal kisebb gyerekekkel is játszhatunk, mondókázhatunk, ezek nagyon élvezetesek és hasznosak a szülők és a babák számára is. Ahogy Kodály is mondta: "Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt.  .. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel... még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése." Az első bázis a család mindenféle értelemben.

Az óvodáskorúakban lehet lerakni a néphagyomány alapjait, a pozitív élmény egy életre megmarad.

Jóval később a kis ovis kamasz lesz, aki persze lázad- ez is a dolga. De úgy tapasztalom, hogy ha vannak közös élmények, akkor azok megtartják a kamaszt az útján.  Mi leggyakrabban az óvodás korosztállyal találkozunk, és minden alkalommal megtapasztaljuk, hogy nekik a mese, a mozgás, a dal is az anyanyelvük.  Ha így közelítünk hozzájuk, akkor nyitott szívekre és fülekre találunk. Úgy szoktam fogalmazni: elültetünk bennük egy magocskát, s az kicsírázik, kikel a szívükben.

- Van-e a témák mellet közös jellemzője a könyveiteknek?

- Igen,  törekszünk erre,  nem csak a könyvek szerkezetében, hanem a külső megjelenésben  is, ami  Jávorné Ilyés Boglárka illusztrátor és Kővári Péter grafikus munkája. Bogi rajztanár, pedagógusként  ő is napi kapcsolatban van kisgyermekekkel. Kézzel készült akvarelljei tükrözik a kor hangulatát, erősítik a könyv mondanivalóját, hiszen egyes fogalmak teljesen mást jelentenek a mai gyerekek számára, mint amit száz évvel ezelőtt.

bogi.jpg

Jávorné Ilyés Boglárka illusztrátor is napi kapcsolatban van a gyerekekkel

-Mi a közös a mesékben?

- A meséink minden esetben egy tervérpárról, Palkóról és Katicáról szólnak. A meséket Villő írja.  A szakirodalomból a kissé száraz adatokat átülteti egy kisfiú és egy kislány életébe – így születnek meg a meséink mondókákkal, játékokkal, dalokkal.

- Hogy foghat hozzá  a könyv segítségével foglalkozást tartani  egy pedagógus?

- Igyekszünk praktikusan összeállítani a könyveket: a lapok alján olvashatják a játékleírásokat. A dalok megszólaltatását, de a megtanulást is segíti a CD melléklet. Minden kötetünkben hegedű jelöli az énekeket, vesszőparipa a játékokat.

- Mi a tervetek még?

- Szeretnénk minél több helyre eljutni, gyerekekkel, családokkal együtt játszani, énekelni, kézműveskedni.  Könyvötleteink is vannak bőven.

- Ha az óvodában, iskolában nem, akkor személyesen hol találkozhatunk veletek?

- Programunk másik pillére a Napraforgó mulatság. Jelenleg havi rendszerességgel tartjuk Békásmegyeren a Szent József Házban. Van egy kialakult, egymást jól ismerő „ mulatózó” mag, de örömmel várjuk azokat az érdeklődő családokat is, melyek még nem jártak a mi Napraforgó mulatságunkon.

- Mire készüljünk, mi vár minket egy ilyen mulatságban?

- Ezek a családi mulatságok egy-egy jeles nap köré épülnek. Mindig van egy téma, amit feldolgozunk. Hónapról hónapra más és más a témánk. Szeptemberben például „Ősz az idő, Szent Mihály nap közeledik…”, októberben „Komámasszony, menjünk ki a szőlőbe…” címmel a szüret.  „Kiugrott a gombóc…”  a Luca-napi , „A Kisjézus aranyalma…” karácsonyi, „Forog az orsóm kereke…” programunkban a fonóba látogatunk. Farsangi, virágvasárnapi és még számos foglalkozásunk van, melyeket szívesen játsszuk a gyerekekkel.

-  Ebből az is következik, hogy aki szeptemberben már játszott veletek, annak jövőre nem lesz újdonság, meglepetés a téma.

- A néphagyomány kincsestára kimeríthetetlenül gazdag, s a mi alkotókedvünk sem lankad. Évről évre máshova kerül a hangsúly egy-egy jeles napon belül, bár az ismétlésnek is van szerepe, minél kisebbek a gyerekek annál nagyobb élmény nekik újra és újra elénekelni, eljátszani ugyanazokat a játékokat. Gondoljunk csak a saját gyermekeinkre, akik újra és újra kérik ugyanazt az esti mesét – az ismétlés biztonságérzetet ad, meg is nyugtat, úgyhogy ne becsüljük le a szerepét.

- Hogyan zajlik egy családi mulatság?

- Mindig mesén keresztül  mutatjuk be a témát.  Először kézműveskedünk, s  az elkészített alkotás szerepet kap a mesében, amit éppen játszunk.  Egy mulatságba két táncos részt is tervezünk: egyet a mese előtt, s egyet utána.  A  foglalkozást záró zenés mulatságban a gyerekek ritmushangszerekkel velünk muzsikálnak. A foglalkozások szerkezete stabil, fontos az állandóság és az újdonság egyensúlyát megteremteni.

- Kik a zenészek?

- A  Pereputty zenekar szolgáltatja a muzsikát, s a nevük nem a véletlen szüleménye.  A Pereputty részben családi zenekar, a férjem dudás, az öcsém hegedűs, az Óbudai Népzenei Iskolába járó fiam bőgős, egy barátunk brácsás. Vonósok, duda, furulyák, koboz, dob, és sok egyéb hangkeltő eszköz segítségével a zenekar gondoskodik a mulatságokon a muzsikaszóról. Hangszerbemutatóikon a gyerekek megismerkednek a különféle zeneszerszámokkal, valamint a könyvek CD mellékletein is az ő muzsikájuk hallható.

pereputty.jpg

A képen a Pereputty zenekar látható

Villő és az én családom is példa arra, hogy az általunk bemutatott hagyományos értékek megélhetőek a XXI. századi családokban is. Az értékek kiállják az idő próbáját, helyük van a mai világban is, hiszen például a jeles napok hagyományai az élet sarkalatos pontjaihoz kapcsolódnak.

- Például hogyan?

- A Luca napi gombócba papíron különféle fiúneveket rejtenek a lányok, így próbálják megtudni, hogy ki lesz a párjuk. Beszélgetések indulhatnak ebből anyák és a lányaik között. Aztán ott a Luca búza, aminek kapcsán kitérhetünk arra, hogy kinek mi a gazdagság, mire van valóban szüksége az embernek.  Az életünk tele van tabukkal, a ki nem mondott gondolatok, érzések pedig csak bajt szülnek.  Vegyük például a halált.

- Nagyon nehéz téma életkortól függetlenül.

- Ez így igaz, de éppen ezért nem kendőzhetjük el. Minden évben eljön például a halottak napja, a néphagyományban számos kezelési módot találunk arra, hogy hogyan kezeljük a gyászt, hogyan forduljunk a gyászolóhoz.  Többszáz éven át kicsiszolódott szokásaink az idő próbáját kiállták, működnek. Éljünk velük.

 Az alkotó együttlét, a közösségi élmény pedig felszabadító, a mozgás, a zene ellazít.  A felnőtteket is megszólítja ám.  Erre minden életkorban nagy szükségünk van. Fogódzókat keresünk az életben, és ebben gyermeknek és felnőttnek is segít a néphagyomány.

 lucab.jpg

Tánczos Erzsébet beszélgetése

 A képeket az alkotók engedélyével tettem közzé.

Az első felvételen Cseke –Marosi Eszter és Szabóné Kaszás Villő  komaasszonyokat alakít.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr6312363061

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Frecot Tünde 2017.03.24. 19:56:50

Hol lehet a fenti könyvet megrendelni? Válaszukat előre is köszönöm, üdvözlettel Frecot Tünde