Netfolk: népművészet, hagyományok

Nyisztor Tinka a moldvai magyarok életfordulókhoz kapcsolódó ételeiről mesél

2017. február 01. - netfolk


tinkaarckep.jpg

Galuska, kozona, töltike … mi a közös bennük?

-Ezek csángó ételek- tudtam meg Dr. Nyisztor Tinka etnográfustól, aki  a moldvai Pusztinából származik, ma is ott él. Közben az ELTÉ-n doktorált néprajzból, szakterülete a moldvai magyarok táplálkozási szokásai. Hétköznapok és ünnepnapok – a moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiája című disszertációja, s a   Csángó galuska című szakácskönyv is, melynek társszerzője   ezt a témát járja körül.

konyv_1.jpg

2017 február 17-én  "Az ételek szerepe az életfordulóhoz kapcsolódó rítusokban a moldvai magyaroknál” címmel a szerző előadást tart a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.

gal_1_1.jpg

A képen: készül a csángó galuska

-Miről fog szólni az előadás?

-A reprezentációs alkalmakkor az asztalra kerülő ünnepi ételeket  tekinjük át.

tinkafoz.jpg

A képen: nyisztor Tinka beavat a galuska készítés tudományába

-Melyek ezek az ünnepek?

-Legfontosabb fordulópontok az ember életében a születés, a lakodalom és az elhalálozás.  Ezekhez kapcsolódóan a keresztelő, lakodalom, halotti tor hagyományos moldvai magyar ünnepi étkezési szokásait mutatom be.

 

-Az élet kezdetétől a végéig.

-Az élet fordulópontjait hagyományosan közösségben élik meg az emberek. A közösség segíti az egyént és környezetét az egyik szakaszból a másikba való átlépésen.  Ilyenkor összegyűlünk, leülünk, megvan a rendje annak, hogy mit eszünk.

-Ez nem csak Moldvában van így.

-Nem bizony, ezek általános emberi dolgok. Moldva azért különleges a szokások és ezen belül az étkezési szokások miatt is, mert elzártsága miatt megőrződött egy igen régi, sok száz évvel ezelőtti  állapotban.

-Nincs is változás az ünnepi ételek tekintetében?

-Nyilván van, de Moldvában legkevésbé és leglassabban a torhoz kapcsolódó szokások változnak. Más vidékeken ez el is tűnt, vagy alaposan megváltozott.  Kelet-Európában évszázadokon át fontos volt, hogy ünnepi alkalmakkor még a szükségben élőknél is – sőt, náluk legfőképpen- étellel roskadozzék az asztal.  

torima.jpg

 A tor imádsággal kezdődik

Moldvában a tor ma is az egész falu eseménye. Aki meghal, még ma is pontosan meghagyja, hogy mit s hogyan szeretne a torban, s ez rendre ugyan az, mint az előző generációk idejében.

torkep.jpg

Tor Pusztinában

-Miért fontos a tor megtartása a családnak, hiszen igen jelentős kiadás, szervezés?

-Egy tor a közösség megtartóerejéről is szól. Beszélgetnek az elhunytról, aztán fontos hogy elmondják: szép volt a temetés, jó a tor.

-Így könnyebb feldolgozni a halállal járó veszteséget.

-Kétségtelen. Moldvában meg is szólják azt, aki nem tud túllépni a gyászán. A közösség segítséget nyújt, de el is várja, hogy a gyászoló továbblépjen, mikor eljön az ideje.

-Mi kerül az asztalra a toron?

-Savanyúleves hússal, töltike a menü. És persze édes laska, ezt csak torban fogyasztjuk és a mai napig megmaradt. Hogy pontosan mik ezek az ételek, ezt az előadáson részletesen el is mondom majd.

tor1.jpg

 Tor Pusztinában

-A tor hangulatához képest a keresztelő, lakodalom egészen más.

-Ez így igaz, s ezekben inkább észrevehető a változás, ami leginkább városiasodást jelent.

-Miben jeleneik ez meg?

-A keresztelői lakoma és a lakodalomzáró fogása is hagyományosan a töltött tyúk.

-Torta nem is volt?

-Bizony nem, s pont az édes sütemények, torták változtatták meg a hagyományos menüsort.  Két- háromféle étel volt, de ezeket nem úgy kell elképzelni, hogy előétel, leves, főétel, desszert. Manapság a lakodalomban és a keresztelőn van már előétel, desszert,  a városi kultúra az étkezési szokásokban is megjelenik.

-Készül-e valami különlegességgel az előadásra?

-Lesz kóstoló. Azt nem árulom el, hogy mivel állok elő, de farsangban vagyunk, úgyhogy a farsangi időszakhoz illő, ám mindenkinek a saját háztartásában is elkészíthető meglepetéssel várom az érdeklődőket.

 tinkaporta.jpg

Dr. Nyisztor Tinka múzeum-portája Pusztinában

Dr. Nyisztor Tinka előadására a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumában 2017. február 17-én 16 órától várjuk az érdeklődőket.

 Tánczos Erzsébet beszélgetése

 

Az első kép Harangó Imre fotográfiája

A többi képet Tánczos Erzsébet kattintotta

A bejegyzés trackback címe:

http://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr3312173266

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.