Netfolk: népművészet, hagyományok

Gombold Gomboson - A változatos gombosi viselet

2017. január 09. - netfolk

 

gomb.jpgGombos Közép-Bácska nyugati részén fekvő kisközség, a Dunától mindössze másfél kilométernyi távolságban.  A környéken már 6000 éve éltek emberek. A falu határában több település is volt. Aztán avar földvár állt ott állítólag - nyomai sem láthatóak már sajnos. A honfoglalás korából viszont gazdag leletanyag került elő. Gombos idővel jelentős településsé vált, a 13. században vára is épült. Neve ekkoriban  Boldogasszonyfalva vagy Bodlogaszonyteleke, a templom védőszentje után alakult ki. 

A 15. században városi rangra emelkedett Gombos, II. Lajos országgyűlést tartott a településen. A török szokásának megfelelően felégette, futott ki merre látott. Sok mindennek vége szakadt ekkor sajnos.  Az elmenekült lakosság helyére szerbek települtek be, 1899-ig hivatalosan Bogojeva, majd Gombos néven új település jött létre.  A helyiek úgy emlékeznek a falu nevének keletkezése, hogy a Duna partján lévő, Gombos István tulajdonát képező csárdáról szállt a településre. – Olvasható a „Gombos – A Vajdaságtelepülései és címerei” című honlapon.

A Gombos településnév efféle eredetét árnyalja, hogy bizonyos Gombos István nevű úr már 1760 körül magyarokat telepített Bogojevára,  s aztán róla kapta a nevét Gombos. Ezt Itt írják:

 http://adattar.vmmi.org/cikkek/4572/letunk_1997.3-4_19_pap_arpad.pdf 

Aztán tűzvész pusztított Gombosan. Ezután magyarok népesítették be.  Tűzvész, árvíz egyaránt gyakran sújtotta.

 

A falu 1910-ben élte virágkorát, amikor 3225 lakosa volt, közülük 3008 magyar. Utána a lélekszám fokozatosan csökkent természeti, politikai és egyéb okok miatt.

 „ Az 1924. és 1926. évi árvízben gátszakadással  keletkezett a Szakadály, a mai Strand,

ami a kirándulók kedvenc helye lett. Ádám József  vendéglőt építtetett a homokos parton, ahová az emberek szívesen jártak cigánymuzsikát hallgatni, mulatni és jó halászlét enni. A beüvegezett teraszon még táncolni is lehetett. Az élelmes és ügyes  tulajdonos öltözőkabinokat is létesített. Így virágzott fel a Strand és lett híres egész Bácskában.

 Ez az békés korszak nem tartott sokáig - Ádám Józsefet  is elhurcolták. Az államosítás után még egy ideig még  működött a vendéglő a Strandon, de lassan tönkrement.  Pár éve fogtak neki, hogy új életet leheljenek belé.

 

 Trianon után  az úgynevezett névelemzési rendszert vezették be.  Ez azzal járt, hogy a szláv hangzású vezetéknevű vagy annak tűnő nevű tanulókat szerb tagozatba kényszerítették. Még akkor is, ha szerbül egy szót sem értettek. A közoktatási törvény tiltotta, hogy a nem magyar nevű gyermek magyar tannyelvű tagozatra járjon. Ennek az lett a következménye, hogy a szlávos hangzású nevű tanulók csakis szerb tagozatra járhattak. A történelem, földrajz és egyéb közismereti tárgyakat  a magyar tagozaton is szerbül tanították.

Ezt a  korszakot követte a bácskai részek visszacsatolása 1941-ben. Ezt  a helybeliek  felszabadulásként éltek meg, örömük azonban nem lehetett  tartós: 1944 októberétől  ismét Jugoszláviához került Gombos is.

 

gombos_bacska.jpg

Gomboson, tekintettel az állandó népvándorlásokra, különböző népek letelepedésére, a változó etnikai összetételre, igen jelentős hiedelemvilág alakult ki.

 

gombos11.jpg

Ez a sokféle hatás a  népviseleten is  látható. 

A gombosi viselet  hasonlóan míves, díszes mint a közeli, doroszlói. Bár nyilvánvaló a kölcsönhatás a domoszlói népviselettel a  kettő mégsem ugyanaz, a részleteiben vannak különbségek.   

 Régebben a lányok és asszonyok bokáig érő szoknyát viseltek , s inkább sötétebb színűt. Idővel a fél lábszárig és sok alsószoknyás viselet nyert teret. A mai népviseletben a szoknyák térden fölül érnek, több kikeményített alsószoknyával.

12-02-1.jpg

Az alsó testet fedő szoknya a péntő, ez a  díszítés nélküli szoknya,  ennek tetejére négy-öt fodros szoknya kerül. Ezek fehér gyolcsból készülnek,  gazdag slingeléssel.
 
A fodros szoknyák tetejére még egy  díszes szoknyát húztak. Ez készülhetett selyemből, bársonyból, egyéb drága nayagokból.
A  kötényt mindig  alkalomhoz illően készítették el. Szélére csipkét varrtak, vagy slingelték.
A fehér harisnya is a gombosi népviselet valamint része, a fehér, háromsarkosra hajtott slingelt zsebkendő is  a gombosi ünnepi öltözet alapdarabja. Ezt a kezükben tartottak vagy a derékba kötött szoknyába dugva is hordták.

go.jpg

Ezt a mai ünnepi népviseletet csak jeles alkalmakon viselik. A férjhez menő leány haját kontyba fonták, s alsó és felső, színes fékötővel  borították  be a fejét. Ezt a felső féketőt ma kontynak vagy fityulának hívjuk. A gombosi népviseletnek ez a fő ékessége - az anyós varrja menyének az esküvőre.

Az ing fehér gyolcsból, rövid, könyékig érő, szűk ujjal, szélén slingeléssel. Elől gyöngyház- vagy pléhgombbal zárták, a szoknyába kötötték.

 
A smizli gyolcsból készült, gallért helyettesítő, de díszítő szerepe is volt.  A gombosi viselet jellemzője, ékessége. Többféle gyöngy ékesítette, amit hátulról szalaggal zártak.
A pruszlik felső ruhadarab volt.

A férfiak ruházatra Gomboson is egyszerűbb a női viseletnél: fehér gyolcs inget viseltek, rá pruszlikot vettek fel.

Az ingnek egyenes, téglalap alakú eleje, háta és egyenes téglalap alakú, a kéznél hosszabb ujja volt. Gallérja sem volt, a hasíték egyszerű madzaggal kötődött. Az ujján nem volt kézelő. A hosszú inget a nadrágon kívül viselték és széles bőrövvel szorították le. De idővel arövid derekú, inget kezdtek hordani, s ez a XIX. században divatossá vált.

Az alsótestet vászonból gatya fedte. Szabásvonalai ennek is keletiesen, derékszögűek voltak. A szegényebbek télen két gatyát húztak egymás fölé. Az igen szegények néha munkára, vagy hideg időben sűrű szövésű vászonból készült és vastag vászonnal bélelt kabátot és nadrágot viseltek.

Nadrágjuk fekete posztóból készült, lábbelijük fekete bőr csizma volt.

Fejükön pörge kalap volt.

 

A férfiak haja hosszú volt, feltűzték vagy fonatokba fonták. A fiatalok is ritkán viseltek rövidre vágott hajat. Ezért "szakajtóban nyírt haj"-nak is nevezték, mert úgy vágták egyenesre, hogy a fejre mértékül szakajtót borítottak.

A hosszú haj csak 1848 körül kezdett kimenni a divatból, amikor a besorozott parasztok haját levágták.

A bajuszt hosszúra növesztettek és hegyesre pödörtek. Szakállat ritkábban viseltek.

Gomboson a Gyöngyösbokréta segít a fiataloknak, hogy ismerjék meg Gombos népzenéjét és néptáncát, szeressék közösségük néphagyományát, mert tovább kell azt adni a jövő nemzedékének is.

#népviselet

#néprajz

#Gombos

Tánczos Erzsébet

Forrás:

 http://www.vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=1711&page=5

 http://vajdasag.rs/Gombos

http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1876/05_a_falu_tortenetebol.pdf

http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1876/05_a_falu_tortenetebol.pdf

http://users.atw.hu/zsikazsu/delvidek/gombos.htm

 http://hetnap.rs/mobil/?p=cikk&id=2514

http://www.vmmi.org/index.php?ShowObject=rendezveny&id=8275

 http://adattar.vmmi.org/cikkek/4572/letunk_1997.3-4_19_pap_arpad.pdf 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr1112113987

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.