A kékfestő festőmesterség a flamandoknak köszönhető, a jó  öreg  Európában legalábbis. Ők  a 8. századtól folytatták a mesterséget. A legkorábbi festőcéh azonban Bécsben jött létre  1208-ban.
Magyarországon először 1608-ban  jött létre kékfestőcéh.

A kékfestő kifejezésről  1770- ből van adatunk először.  Mivel a  kék-fehér színű mintázás a keleti porcelánok  jellegzetessége,  németül Porzellandrucknak nevezik.

Kékfestő sátor a vásárban. Véménd, Baranya m.
Szerencsés János, Domonkos Ottó könyvéből  http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/262.html

 
Az 1700- as évek  közepén a kékfestéshez a kék színt a festőcsüllenggel érték el. Az indigó csak később   vált elterjedtté. A  „ klasszikus” kékfestés a 18. század végétől meghonosodó dúcnyomást és az indigóval történő textilfestést jelenti.

Kékfestő nyomódúc

Az indigó, amely mint a neve is  elárulja,  Indiából származik. A kékfestő kelme jelentős szerepet játszott mind a népviseletben, mind a lakástextilek körében. A textíliafestés a 18. században  élte virágkorát. Több néven is működött: gyapjú-, kék-, kelme-, pamut-, posztó-. selyem-, szalag-, vászonfestő.

A kékfestő  jelentősége  kiemelkedő volt  a magyar népviseletben és a lakástextíliák körében, de ma is népszerű, napjainkban is több kisvállalkozó foglalkozik ilyen termékek előállításával.
A 20. században aztán  színre lépett a szintetikus indigó, a bizonyos  indatrén és  kialakult a  gépesített dúcnyomás-  ezek ma is jelen vannak a kékfestő műhelyekben.

Kékfestő nyomódúc. Faragás és szögbeverés (Dunántúl) Bp. Néprajzi Múzeum

Régre visszanyúlva:

A kékfestés   jellemzője, hogy  a minta kék alapon fehér színben látható. A kékfestés első sorban magát a műveletet jelenti,  de  a kékfestő kifejezés  a  kék színű, fehér mintázattal díszített –pamutszövetet  neve.  Kékfestő azonban maga   a  foglalkozás is,  a mesterséget és magát a műhelyt is jelenti a szó.

Történet

A kékfestő az ősi mesterségek közé tartozik. Indiából, Kínából és Egyiptomból számos lelet  tanúsítja, hogy már több ezer évvel ezelőtt is ismert eljárásokról van szó. A kékfestés Indiából  ered. Könnyen lehet, hogy  ott készült árukat onnan szállították egyrészt karavánok Egyiptomon, Észak-Afrikán át, másrészt tengeri úton közvetlenül Dél-Európába.  Az is lehet, hogy  Törökországból, Kis-Ázsián át került Európába  a mesterség.

Ami biztos az az, hogy a 17. századi francia udvarban az indiai eredetű nyomott mintás kelmék rendkívül divatosaknak számítottak és nagyon népszerűek voltak, s az ilyen mintázatú kelmék francia neve: indienne.  Idővel  a francia mesterek is megkezdték az ilyen mintázatú kelmék gyártását és az eljárást  a Franciaországból  menekülni kényszerült  hugenották  ismertették meg  Nyugat-Európával. A 17. század végén már jelentős műhelyek működtek Dél- és Nyugat-Európában

A perrotine nyomógépen alkalmazott nyomódúc (Pápai Kékfestő Múzeum)

Magyarországon ugyan  már a 15. században is működtek festőműhelyek,  a 17. században  lett népszerű a kékfestés.

A 18. században már szinte minden városban működtek festőműhelyek,  a kereslet a nyomott mintás kelmék iránt igen nagy volt. Többen ezek közül a mesterek közül igyekeztek az újabb eljárásokat is elsajátítani és felhasználni.

 A kézi nyomást  a 19. század közepén a francia Perrot által  feltalált nyomógép, a perrotine  lett népszerű.  Közben  csökkent a hagyományos viseletek iránti igény is. A világháborúk utáni  nyersanyaghiány és  a  városiasodás tovább csökkentette  a műhelyek számát, de még ma is népszerű és élő hagyományunk.

A kékfestő eljárás

A kékfestés  az  úgynevezett gátlónyomás technológiáján alapul. Ennek lényege,  hogy a szövetre a mintának megfelelően egy gátlószert nyomnak. Ez aztán   elszigeteli a szövettől,  a festék  csak a kezeletlen  részeket fogja be. A kékfestés munkafázisai:

• mintázás fedőanyaggal,
• színezés
  

 Hagyományosan így történt:

A  szövetet  először is  forró szódás vízben kimosták. Amit fehéren akartak hagyni,  azt méhviasszal vonták be, majd a szövetet a festékkel teli kádba mártva kékre színezték.   Az így kezelt kelmét  indigós leves vaskádba merítették.   Ezt max. 63 °C-ig melegített fürdőben  lehetséges, mert különben a viaszbevonat e leolvad.  Minél többször ismételték meg  a festőlében fürdőzést,  annál  intenzívebb  kék színt kaptak. A méhviaszt fa dúcokkal végezték. A fából faragott dúcokat később kiszorították a  rézszegekkel és -huzalokkal kivert formák.

Kezdetben növényi festékekkel színeztek, nem is volt más. Az indigót  az Indiában honos Indigofera tinctoria nevű növényből nyertek. Európában a csüllenggel érték el a kék színt. A 16. századtól  elérhetővéávált az indigó Európában is.

Idővel  a méhviasz szerepét  úgynevezett gátlószer vette át, érdekes, ezt a magyar kékfestők papnak neveznek, s a mixtúra  összetétele titkos volt. A nyomódúcot a  kiemelkedő részein bevonták a fedőanyaggal és kézzel nyomták rá a kelmére.

Száradás után kénsavas-sósavas fürdőben lemaratták a fedőanyagot,  ekkor  előtűnt az eredeti fehér szín mint minta.

Ezután mángorlással simították az anyagot.

A mai magyar helyzet

Manapság ritka a kisüzemi kékfestés, de tovább él mint népművészeti tevékenység .  A  bácsalmási Skorutyák család,az 1906-ban alapított, ma Tóth Ildikó és Gerencsér Zsolt által működtetett Győri Kékfestő Műhely,a dunaföldvári Gál Gyula,a nagynyárádi Sárdi János és Auth Andor,a szentendrei ifj. Kovács Miklós és a tiszakécskei id. Kovács Miklós, a szombathelyi Szakács, a bácsalmási Skorutyák János Kékfestő Műhely és a Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum,amelyek egyúttal bemutatóhelyek is -  őrzik a kékfestő örökséget..

Ezek a kékfestő műhelyek főként a  hagyományos mintáikon  alapuló,  a tájegységükhöz igazodó népművészeti elemeket bemutató kékfestő mintákkal  dolgoznak .

Bódy Irén textilművész, akadémikus, akinek állandó kiállítása van a pápai Kékfestő Múzeumban mutatja, milyen magas a mérce a kékfestő területén is.

A pápai Kékfestő Múzeum  mellett a  szentendrei skanzenben  egy  Nagykőrösről áttelepített műhely várja a látogatókat.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9kfest%C3%A9s

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/03/109.html
http://www.hotdog.hu/hagyomanyok/diszito-muveszet/kekfesto-mesterseg

 http://szellemikulturalisorokseg.hu/index0.php?name=0_magyarorszagi_kekfestes_hagyomanya

http://www.demokrata.hu/cikk/kekfesto-0

http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/262.html  

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-neprajzi-lexikon/ch14.html

 http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-10.html

 http://avidekitthon.blogspot.hu/2012/03/ez-egy-kek-szinu-vilag.html

http://eletszepitok.hu/sardi-janos-kekfesto-nepi-iparmuvesz/

http://icurongyoszsakja.blogspot.hu/2014/02/februari-kedvenc-kekfesto.html

 Az első kép: Kékfestők munka közben. A legények szállásának cégére, 1862, Sopron, Liszt Ferenc Múzeum
Szerencsés János. Domonkos Ottó készülő könyvéből innen: http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/262.html