Ildikó napja időjárás mutató nap. Azt tapasztalták az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart.
Ha Ildikó napján fagy, 40 napig el nem hagy - s akkor a fagy nagy baj , mert ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.
Ha Ildikó napján fagy, 40 napig lehet fagy.
Amilyen az idő ezen a napon olyan lesz a következő negyvenen is- február 10-e ugyanis a 40 vértanú napja.
Ez a 40 érdekes, láthatjuk, az emberek a tennivalókat negyvennapos ciklusokban számolták. A népi parasztkalendárium negyvenes napjai az időjárás meghatározásban fontos szerepet játszó napok, melyeket követő negyven nap időjárásáról adtak felvilágosítást. Ilyenek például: vízkereszt (január 6.), Pál fordulása (január 25.), gyertyaszentelő (február 2.), a negyven vértanú (március 10.), József (március 19.), Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.), Medárd (június 8.).
Ki a 40 vertanú?
Ők a régen élt legendás Negyven Szentek.
A történetük a következő:
A pogány Licinius Constantinus császár idejében élt és uralkodott. Eleinte türelmet tanúsított a keresztények iránt - a keresztény vallást különben először először pont a hadseregben ismerték el.Constantinus császárral azonban összekülönbözött, szakításuk után üldözni kezdte a keresztényeket "a régi istenek nevében" . Megfosztotta a katonákat tiszti rangjuktól, ha nem áldoztak az isteneknek. Azt is elrendelte, hogy minden kereszténynek meg kell tagadnia hitét, s ha nem teszi, kivégzik.
Állta is a szavát...
A hirdetmény felolvasásakor lépett elő negyven keresztény katona, s mindegyikük kereszténynek vallotta magát.
Ez nem volt jó pont. S főleg olaj volt a tűzre, hogy sem a kitüntetések, előléptetések ígérete, sem a fenyegetések nem tántorították el őket hitüktől.
Amikor felmerült a halálbüntetés, azt válaszolták: „Hatalmad van a testünkön, amelyet megtanultunk megvetni; a lelkünk azonban nincs alávetve semmiféle kívülről jövő erőszaknak”. Egy hétre fogságba vetették őket, s mert ez sem változtatta meg álláspontjukat, a helytartó szokatlanul kegyetlen halálnemet eszelt ki a katonák számára: egy hideg éjszakán meztelenül kitették őket az egy befagyott tóra. Egy ott található fürdőházban meleg fürdőt készíttetett azoknak, akik hajlandóak a hittagadásra. Az elítéltek bátran vállalták a halált. Egyikük megingott, és befutott a meleg fürdőházba - de ott azonnal meghalt.
Helyét a kivégzőosztag egyik katonája önként vette át. Ez úgy történt, hogy látomása volt, mely szerint égi sereg szállt le, hogy a megfagyók között győzelmi koszorúkat osszon ki. Ennek hatására az őr ledobta ruháit, és „keresztény vagyok” kiáltással bajtársaihoz futott a jégre, hogy betöltse a gyengének mutatkozott katona helyét.
A hagyomány szerint így imádkozott a negyven vértanú: negyvenen szállottunk e küzdőtérre, negyvenen érjük el az örök élet koronáját. Tiszteletreméltó szám, amelyet te Urunk negyven napi böjtöddel megszenteltél. Illés negyven napi böjttel kereste az Urat és elnyerte látomását.
Haláluk után testüket máglyán elégették, hamvaikat a vidék folyóiba szórták. Azonban ennek ellenére maradtak fönn ereklyéik.
Történetüket számos módon megörökítetteék, például a pozsonyi jezsuita játékszínen előadták (1629) a Negyven Vértanú történetét.
Sokac történet
A mohácsi sokacok úgy emlékezete szerint egy asszony szőtt a 40-es nap előestéjén. Bár figyelmeztették, hogy ne dolgozzon, mert másnap a negyven vértanú ünnepére virradnak, nem vette fontolóra a tanácsot. Rátartian így válaszolt: : mit bánom én őket, csak szenvedjenek, én azért befejezem a munkámat. Két hét múlva azonban hirtelen meghalt.
Ez a történet is bemutatja, hogy a téli szövést-fonást Ildikó napjáig be kellett fejezni, mert ekkorra eljött a tavaszi munka ideje.
A mond arra is rávilágít, hogy a téli szövést-fonást e napig be kellett fejezni, mert ekkorra eljött a tavaszi munka ideje. Ha már nem jön a negyven napos fagy, lassan elkezdhetjük kiültetni a tavaszi virágainkat
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
http://kerjtanacsot.blog.hu/2013/03/10/a_40_vertanu_napja_van_ilyen_lesz_az_ido_40_napig
