Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

A MÁGIKUS KARÁCSONYI ASZTAL

2015. december 07. - netfolk

karacsasztal.jpg

A karácsonyi esti vacsorához az asztalt ma is ünnepélyes módon terítik meg.

Régen a hagyományos karácsonyi asztal nem csupán az ünnepi ételek miatt kapott központi szerepet a családok életében. A karácsonyi asztal állításával igyekeztek elérni, hogy a következő év termékeny legyen, a család bőségben éljen.

Cél volt az is, hogy a karácsony éjjelén betérő angyalok, halottak, s a Kisjézus szállást és ennivalót találjanak a háznál.

A karácsonyi ételeknek, az asztalra került tárgyaknak mágikus erőt tulajdonítottak, később egész évben használták őket a baj elhárítása vagy megelőzése érdekében.

Először az erre a célra  készített  abroszt terítették fel.  Tálban sült hús, kolbász, hurka, szalonna, frissen sült kenyér, kalács, dió, mák de méz és bor is került az asztalra.

A mák ( mivel igen apró szemű) a , bőség, végtelenség, megszámlálhatatlan gazdagság jelképe.

A dió ősi Krisztus- jelkép, hiszen Jézus úgy rejtőzött az anyja méhében, majd pedig a sziklasírban mint héjában a dió.

Kistányérban magvakat, kosárkában hagymát, fokhagymát, tököt, almát tettek  a karácsonyi asztalra. Utóbbi a család összetartozását jelképezte. A gazda felvágott egy almát annyi felé, ahányan vannak a családban, és egyszerre megették, hogy együtt maradjanak. Az alma az élet fájának gyümölcse.  Az alma halvány oldala a halált, a piros az Isten szeretetéből fakadó új életet jelenti.

A karácsonyi asztalon a gyertya a megtestesülésre, a születésre emlékeztet. Volt, ahol a Szentháromság tiszteletére hármat, másutt annyi szálat gyújtottak, ahányan voltak a családban.

A karácsonyi asztalra helyezett só a néphagyomány szerint alkalmassá válik tehenek, méhek megvarázslására, gyógyítására, a tojás az állatok egészségét biztosítja. A fokhagymát éjfélkor az állatoknak adták, hogy a rontást távol tartsák vele.

A vöröshagymával a következő év időjárását jósolták meg, a tököt azért helyezték az asztalra, hogy jó módban, egészségben éljenek. Az asztalon lévő bort torok- és fülfájás gyógyítására használták.

 

Az asztal alá szénát, szalmát szórtak, gazdasági eszközöket helyeztek. Ezek lehettek ekevas, járom, lószerszám, borona, asztal lába köré csavart tehénlánc, kaszakő, néhol sodrófa, mángorló, ácsszerszámok… Így próbálták biztosítani, hogy jó legyen a termés, az eszközök tartósak, jól használhatóak maradjanak egész évben.

kasztal.jpg

A karácsonyi abrosz általában fehér, díszítése fehér vagy piros; szőtt, vagy hímzett. A karácsonyi abrosszal  kizárólag ekkor terítettek, de évközben is előkerült, igaz, más céllal.  Varázs- és gyógyerejébe vetett hit annyira fontos volt, hogy a beteg embert ­megdörzsölték vele, átkötötték, betakarták, így gyógyították. Az abrosszal megelőzésképpen is betakaróztak, így próbálták elérni, hogy ne legyenek betegek. A jó termés érdekében ebből az abroszból vetették a búzát. Kenyérsütéskor sütőabrosznak használták, hogy szépen keljen a kenyér. Úgy tartották, ha kimossák, elmegy a varázsereje; s azt csak a következő karácsonykor kaphatja vissza. A jobb termés reményében a gyümölcsfákra kötözték vagy alájuk szórták a szénát, szalmát.

Az asztalra helyezett magvak célja a jövő évi jó termés, a bőség bevonzása volt. A leszedés után a baromfinak adták a magokat, hogy jobban tojjanak.

karasztal.jpg

A karácsonyi abroszon felhalmozódott ételmaradéknak, morzsának mágikus erőt tulajdonítottak, ezért az állatok elé szórták, hogy azok egészségét, termékenységét megőrizzék. Azt tartották, hogy a karácsonyi morzsával együtt az egész év szerencséjét kidobnák.

Az asztal leggyakrabban aprószentek napjáig érintetlen maradt. Külön esemény volt az asztalbontás. Miután mindent összepakoltak, a morzsákat egy külön zsákocskába tették. Ezzel visszaállt a hétköznapok rendje, véget ért az ünnep.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/nevnapok-es-nepszokasok-2/adam-eva-napja-december-24

http://csm-honismeret.uw.hu/cikk.php?cikkid=2007_foto_karacsonyinepszokasok

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

 GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

Pozsony  Ferenc: Az erdélyi szászok jeles napi szokásai. Csíkszereda, 1997. Pro-Print Kiadó

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr78146696

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Barna Éva 2015.12.08. 12:36:52

Én is hasonlóképpen állítom össze a karácsonyi asztalt. Kiegészítve még a Luca-búzával, dió, mogyoró, fokhagyma, méz is kerül rá. Ja és három abrosz kerül az asztalra, saját hímzés.

nagy imola 2015.12.13. 15:54:59

Köszönöm ezt az érdekes leírást. Egyet-kettőt ismertem közülük, de nem volt hiábavaló elolvasni, nagyon sok újat tudhattam meg.

netfolk 2016.12.06. 14:00:37

@nagy imola: Köszönöm szépen a kedves szavait.
Üdvözlettel: netfolk

susako 2016.12.06. 15:09:20

..KÖszönöm szépen!!!..ismét gazdagabb lettem néhány információval!
..ezekböl, csak a fehér abrosz és a gyertya, melyet ismertem!..
Szenteste, mi a "Rossz a Jézus kis zsizmájá"t énekeltük... <3
süti beállítások módosítása