A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén a jó megőrzési gyakorlatok sorába került a a táncházmozgalom magyar modellje és a Kassai-féle lovasíjászat után a balatonendrédi vert csipke hagyományának megőrzése az iskolai oktatásban.
Milyen az endrédi csipke?
A csipkeverés Balatonendréd szimbólumává vált. Helyi motívumkincse tette egyedivé.Leheletvékony cérnából készül. A gombostűvel kitűzött közöket a motívumok között pókháló vékony fonállal szőtték a henger alakú, korpával töltött párnácskán, azon a bizonyos csipkeverő ládikán. A vert csipke mívességét a felhasznált orsópárok száma is befolyásolja. 
A kezdetek:
Az endrédi csipke története nem veszik a régmúlt homályába.
1908-ban szervezte meg Kájel Endre református lelkész az első csipkeverő tanfolyamot Balatonendréden. Belgiumi tapasztalatai alapján felismerte az európai igényt a finom csipkeholmik iránt, egyben a falu asszonyainak is munkát tudott adni a csipkeverés tanításával. Emellett a közös munka által a közösség összetartását, és a református hit tételeinek terjesztését is remélte a csipkekészítéstől.
Kájel Endre kezdeményezésének következtében rövid idő alatt létrejött a faluban az akkori világhírnevét megalapozó réteg. Az első tanfolyamon 50 fő sajátította el a csipkekészítés fortélyát. Kájel Endre felesége, Koroknai Zsófia lelkes munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a csipkekészítés az lett ami.
A képen Kájelné Koroknai Zsófia látható
Kájelné emléktáblája lakása falán
A paplak egyik szobájában volt a csipkekészítés iskolája, műhelye, majd később telephelye. Kezdetben végcsipkéket készítettek, minta szerinti megrendelésre,(fehér-, asztal-, és ágynemű díszítése), később pedig saját mintákat alkalmaztak az igények figyelembe vételével, melyeknek belföldi és külföldi piacokon egyaránt sikere volt. Miután megjelent a piacon a gyárilag készült csipke, így a vert csipke iránti kereslet megszűnt, csupán a lakások díszítésre szolgáló terítők és ruhadíszek tervezése és készítése maradt fenn.
Stöckel Vilma tanítónő irányította a szakmai munkát. Állástalan tanítónők tanulták ki a technikát, melyet későbbi működési helyeiken, a csipketelepen ők is ingyen adtak tovább. A környező településeken fióktelepek jöttek létre, az endrédi vette át a készterméket és forgalmazta itthon és külföldön egyaránt. A Balatoni Kurír 1937-ben azt írta: „Balatonendréden világhírű csipkeverők dolgoznak”, egy évre rá a berlini világkiállításon az endrédi pillangós terítő nagydíjat nyert.
Endrédi csipke csak egy van - egy kis történelem
Népművészeti kincse, a vert csipke összeforrt a falu nevével: sajátságosan egyedi mintakincse (a hópehely, a pávafarok, a bazsarózsa, a cserfalevél, ibolyalevél, tulipán, napraforgó …) az oka, hogy az egyébként máshol is ismert csipkeverési technikát, technológiát a „balatonendrédi” jelzővel lássa el.
A Balatoni Kurír (1937)ezt írta: „Balatonendréden világhírű csipkeverők dolgoznak.” : 1938-ban nyert nagydíjat pillangós terítőjük a Berlini Világkiállításon, és ekkor szállítottak az angol királynőnek az endrédi csipkeverők munkáiból.
A háború utáni évek nem kedveztek a csipkének, a csipkeverés a családokban örökítődött tovább.
1951-től a tehetséges tanítvány Gecsei Lídia lett a Csipketelep vezetője. Még „endrédibb”csipkét álmodott. Minden csipkéje egy-egy megvalósult álma.
Az 1980-as években úgy tűnt: bealkonyul ennek a hagyománynak. A nénikkel szinte kihalt egy generáció, akik természetes úton, családi eltanulással adhatták volna tovább a csipkeverés hagyományát. A Balatonendrédi Általános Iskola felismerése, hogy ne hagyják veszni e kincset, s az Önkormányzat és az iskola összefogása mentette meg a balatonendrédi csipkét.
A csipkeverés a helyi tanterv része, húsz éve folyamatosan oktatják a lányoknak és délutáni szakkörön is van fejlődési lehetőség. 1996 nyarán a tantestület női tagjai igen aktívan töltötték a vakációt: mind megtanulták a csipkeverést, ma közülük kerülnek ki azok, akik tanítják is.
Az endrédi csipkeverés generációról generációra öröklődött, talán ezért is kaphatók a gyermekek arra, hogy ők is megtanulják.
Több mint csipke
Balatonendréd lakói jelképként fogadták el a csipkét. 1995-ben Balatonendréd megalkotta címerét. Adta magát, hogy a község szerepeljen benne a csipke.
A csipkeminta Endréd hagyományos népművészetét, a kalász és a pajzs zöld színe lakóinak fő foglalkozási ágat, a mezőgazdaságot, valamint a természeti környezetet jeleníti meg
A jövő:
A hagyományőrzés támogatóinak célja a csipkeverés megtartása. Idős asszonyok, a családi örökségként a technikát megtanuló közösségek, egyének a néprajzi értéket megőrzését végzik.
Tánczos Erzsébet
Forrás:
http://www.szellemiorokseg.hu/index0.php?name=f25_jo_gyakorlatok_regisztere
