Kossuth úgy hozzá tartozik a ceglédiek életéhez és identitásához, mint borsóhoz a héja, fa törzséhez az ága. A Kossuth-kultusz hagyománya él és virul az egész országban s a határon túli magyar közösségekben is -mégis, jelentősége Cegléden igazán különleges. Cegléd nem lenne az ami Kossuth nélkül.
KOSSUTH CEGLÉDEN - történelem, jelen és jövő:
A Kossuth-kultusz Cegléden.
E kultusz 1848. szeptember 24-éhez, Kossuth ceglédi toborzóbeszédjének kötődik, ez a kezdőpont.
Éppen elkezdték érezni a polgári szabadságot, a jogegyenlőséget, a nemzeti önállóságot az emberek- mikor Kossuth Lajos nevéhez, a fenti vívmányok egyik atyja Ceglédre érkezett , hogy a fent említett jogok megvédésére buzdítsa a jó ceglédieket.
„Hozzád jövék el, derék magyar nép. Elárult hazám reménye, vára, oszlopa”
Franz Kollarz: Kossuth Lajos Cegléden
Az 1848-as ceglédi beszéd ábrázolása is kedvelt képzőművészeti téma.
Bár a Kossuth-beszédet nem írta le senki, sajnos nem maradt fenn, azért a nap részleteit mondhatni percre pontosan ismerjük,.
Ismert a szakács neve, aki ebédet főzött Kossuthnak. A Kossuth Múzeumban között volt egy kulacs, amelyből a céglédiek állítása szerint Kossuth ivott, s a Kossuth Múzeumban őrizték a híres asztalt is, amelyre felállva Kossuth előadta szónoklatát.
Kossuth-erkély
Két történet is fennmaradt a Cegléden időző Kossuthról; az egyik szerint a nők is beálltak katonának , a másik egy anyáról szól, aki arra kérte Kossuthot, hogy csókolja meg a hozzá felemelt gyermeket.
A hagyomány folytatódott...
Az emlékezetes nap után sem feledték Kossuthot Cegléden. Sőt, 1867-ben a város díszpolgárává választották. Hívei levelezésben álltak leveleztek. Ez 1877-ben ceglédi 100-as küldöttség látogatásában érte el egyik csúcspontját.
Cegléden január 24-én a híres látogatásra emlékeznek, de megemlékeztek Kossuth halálának évfordulójáról, névnapjáról is,Kossuth-szobor felállításával, Kossuth Múzeum megalapításával, s számos intézmény és közterület Kossuthról való elnevezésével tartják fenn a kultuszt.
A FILM EZT MUTATJA BE:
A Kossuth-kultusz ceglédi hagyományának táplálója a Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör. Ők annak a ceglédi 100-as küldöttségnek az utódai, amely 1877. január 24-én tisztelgő látogatást tett a Torinóban élő Kossuth Lajosnál.
A ceglédi 100-as küldöttség története 1876 óta tart.
A kezdetek: Cegléd országgyűlési képviselője meghalt, így időközi választást írtak ki. S a fordulat: a ceglédiek az emigrációban élő Kossuth Lajosra szavaztak. Erről értesítették magát Kossuthot, aki azonban nem fogadta el a tisztséget.
A ceglédi választási bizottság az ötletről – mely szerint Kossuthnak személyesen adják majd át a város mandátumát – nem tett le le.
A szervezők jelképnek szánták a 100-as számot, de még ennél is többen indultak el Ceglédről, nem is szólva a hozzájuk csatlakozókról. Budapesten szimpátiával fogadták őket, de a fővárosi rendőrség megalázó eljárásnak vetette alá a ceglédieket .
1877. január 24-én érkeztek Kossuth Lajos házához.
Kossuth, bár szerette volna elkerülni a találkozást, nem volt rá esélye az elszánt ceglédiekkel szemben.
Az esemény végül igen jól sült el, sőt, egész életre szóló élményt jelentett minden résztvevőnek.
Kossuth beszéddel üdvözölte a ceglédieket, akiknek még személyes érzéseiről is szólt. Kossuth megmutatta a házát, megkínálta őket saját borával és elbeszélgetett velük.
Közösen elénekelték a Himnuszt, a Kossuth-nótát, emlékként a kertben gyűjtött ágat, levelet tűzték a kalapjuk mellé; Bartha Ferenc polgármester gyökeres szőlővesszőt kért Kossuth kertjéből.
A látogatás célját a küldöttség szónoka, Dobos János fogalmazta meg : „… mi eljöttünk, hogy arcodat lássuk még egyszer, hogy megmondjuk neked, hogy mi téged szeretünk.”
A küldöttségben egy asszony is utazott: Nyujtó Jánosné.
A TALÁLKOZÁS UTÁN:
Két, első viláhgháborús évtől eltekintve 1949-ig tarthatták meg a jeles évfordulót az utazók utódai. 1973-ban szervezték újjá a közösséget,úgy hogy az új alapszabály szerint a leszármazottakon kívül minden, a Kossuth érdeklődő ember beléphetett a közösségbe. Így alakult meg a Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör.
Kossuth nevét őrzi a botanika (Kossuth szőlő, Kossuth körte, Kossuth csillag, kossuthka),
A képen kossuthka látható - nem tudom miért őrzi Kossuth nevét, de biztos van konkrét oka
Több mozgósító dal (mondjuk a Kossuth-nóta), a divat (Kossuth-szakáll, Kossuth-kalap), a gasztronómia (Kossuth szelet, Kossuth kedvence, Kossuth rostélyos), a numizmatika (Kossuth bankó, Kossuth-díj), a népnyelv (kosutozás = közéleti beszélgetés, Kossuth-kutya = Kossuth híve), a csillagászat (Kossuth kisbolygó), a hírközlés (Kossuth Rádió).
Kossuth mondataiból szállóigék is lettek - Magyarországot a poklok kapui sem döntik meg; a nemzet ipar nélkül félkarú óriás;Széchenyi István a legnagyobb magyar... Nevéhez állandó jelzők társulnak : Kossuth apánk, a turini remete, a magyarok Mózese, Isten második fia, a magyarok megváltója, a nagy hazafi,a magyar nemzet Messiása.)
Tánczos Erzsébet
http://nol.hu/archivum/archiv-487039-287144
https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/213350
https://hu.wikipedia.org/wiki/Cegl%C3%A9d
http://www.szellemiorokseg.hu/index0.php?name=0_kossuth_kultusz
http://www.cegledinfo.hu/index.php?t=24&id=4593
