Vannak emberek, akiknek fontos, hogy egyre újabb és modernebb dolgokkal vegyék magukat körül. Vannak azonban olyanok, akik úgy élnek a mában, hogy a régi dolgokban felfedezik az értéket, és fontosnak tartják azokat felkutatni, megőrizni, bemutatni. Az utóbbiak az ÉRTÉKŐRZŐK – így csupa nagybetűvel, és nagyon bízom benne, hogy a számuk nem csökken, hanem egyre nő, s hogy egyszer ( s azt én még megélem) elérik a kritikus tömeget.

Egy ilyen született értékőrző Ament Éva népi-iparművész, bútorfestő.

( Beszélgetésem Ament Éva bútorfestővel itt olvasható:http://netfolk.blog.hu/2012/10/19/ament_eva_nepi_iparmuvesz_butorfesto ).

Éva idén már negyedik alkalommal szervezte meg a Gömörszőlősi Értékmentő Tábort. A táborban kezdetben kizárólag bútorfestők,  most  már hímzők, szövők és kovácsok is részt vesznek. Többnyire az Iharos Egyesület tagjai, de nem kizárólag.  Közösen felgyűjtik a település és a környék értékeit, az ott készült munkáikat pedig Gömörszőlősnek adományozták. A táborok központi témája a Gömör-Torna-vidék festett templomainak megismerése és a kazetták megfestése.

Így már huszonöt, a táborozók által készített kazettát őriznek a településen, köztük az Európában egyedülálló orlajteréki mennyezetkazettát.

Így a kiállításon a Gömör-Torna vidéken felgyűjtött - s megfestett templomkazettái mellett más jellegű alkotások is bemutatásra kerültek, hiszen a tábor résztvevőinek köre egyre bővül.
A kiállítás jövő év tavaszán a Ceglédi Galériaban is látható lesz.

 A tábor résztvevői évről-évre öt-hat festett templomot keresnek föl, és minden alkalommal egy néprajztudóst is meghívnak a településre, hogy szellemi töltekezésük teljes legyen.

Bárdos Juli tékalapja

Akinek nincs lehetősége ellátogatni a Gömörszőlősre, ahol láthatóak az elkészült munkák, most a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban megtekintheti a táborban készült alkotásokból létrejött kiállítást 2015. szeptember 5-ig.

Radostyán

A kiállítás megnyitójára igén szép számmal jöttek alkotók, érdeklődők az ország minden részéből.

Bán György hangszerkészítő furulyajátéka a megnyitó egyik különlegessége volt – gömöri dallamokat is hallhattunk. A Szabó Zoltán főmuzeológus, Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztály vezetője, a néprajzkutató Győrffy István gondolatait idézte: Európa nem arra kíváncsi, mit vettünk át tőlük, hanem arra, hogy miben különbözünk, milyen sajátosságaink vannak. Utalt rá, hogy ezek a gondolatok ma aktuálisabbak, mint eddig bármikor a történelem során.

Bán Gyuri furulyázik, mellette  É. Kovács Judit

Ament Éva a tábor szervezője elmesélte, hogy hogyan lett Gömörszőlős szerelmes. Már évek óta hívta őt a faluba a gömöri csomóshímzés mestere, Eperjesiné Mónika ( Beszélgetésem Eperjesi Lászlóné Paranai Mónikával itt olvasható: http://netfolk.blog.hu/2013/01/07/a_gomori_csomoshimzes_es_mestere_eperjesi_laszlone_paranai_monika), mikor végre eljött az alkalom. „ Tél volt, nem volt szép idő, a falu mégis lenyűgözött úgy, ahogy volt...

Ez az alig 80 lelkes település, a határon inneni kis Gömör legkisebb faluja vonzó a természeti környezete, történeti, néprajzi örökségének felmutatása révén. Ami miatt más, több mint a hasonló méretű települések, az a hagyományos értékeinek felismerése, azok tudatos mentése, a mai kor igényei szerinti felhasználása.

 É. Kovács Judit független polgármester kicsit szégyenkezve mutatta a református templomban látható több, mint 30 éves fekete-fehér fotókiállítást a Gömör-Torna- vidék festett templomairól. Arra utalt, hogy le kellene azokat cserélni. Én azt mondtam: a fényképek jók, nem kell azokon változtatni. "

Bán György, Ament Éva, A Kovács Bence, Pölös Andrea és Szabó Zoltán a kiállítás megnyitóján

Inkább meg lehetne festeni a templom kazettáit. Ez volt a kezdet, négy éve tartottuk az első tábort. 2012-ben színes, eredeti méretű templomkazetták rekonstruálásával gazdagítottuk a gyűjteményt.

"Ez a kiállítás nem számvetés, mert folytatni szeretnénk a munkát. Inkább bemutatkozás, ízelítő abból, amit a négy év alatt végeztünk.”

 A gömörszőlősi értékmentés, gyűjtés az egyik bölcsője, életrehívója a királdi Művésztanyának, melyről itt olvashat:  http://netfolk.blog.hu/2014/05/07/megvalosulo_a_csodak_a_barkok_foldjen_a_muvesztanya_utjara_indult

Gömörszőlős honlapján olvashatjuk: A világot akár így is két részre oszthatjuk: vannak, akik már jártak Gömörszőlősön és akik eddig még nem.

É. Kovács Judit polgármester rövid beszéde azoknak is kedvet csinált az utazáshoz, akik eddig azt nem is fontolgatták. Gömörszőlős  az ország egyik legszegényebb régiójának kis zsákfaluja. Mára ökofalunak is hívják, mert a miskolci Ökológiai Intézet programja: „Gömörszőlős – egy fenntartható falu” célja, hogy megőrizzék a hagyományos falusi életformát és környezeti emlékeit, ösztönözzék a népi kismesterségek és népi hagyományok fenntartását. Több régi épületet felújítottak, gyapjúkártoló műhelyt, biogazdaságot létesítettek.

Mondhatnánk, hogy könnyű É. Kovács Judit polgármesternek, mert ebbe a szemléletbe született bele : É. Kovács László korábbi polgármester festőművész, honismereti kutató, folklórgyűjtő, felesége, Éva asszonynépi iparművész szőtteseiből valóságos néprajzi múzeumot hoztak létre. Persze az életben semmi sem könnyű. Gömörszőlős tipikus aprófalu volt: sújtotta a népesség számának csökkenése, a fiatalok elvándorlása, a falu lakosságának elöregedése, a jövedelemtermelő lehetőségek beszűkülése, a helyi piac összeomlása, a népesség romló egészségi állapota…

De nekifogtak, hogy átmentsék a az értékeket. Így lett Gömörszőlős a fenntarthatósági törekvések egyik hazai szimbóluma.A Gubanc Gyapjúmanufaktúrában több mint száz esztendős gépek segítségével folyik a munka, kártolt gyapjút és fonalat állítanak elő. Az üzemhez hagyományos, növényi gyapjúfestő és varroda is tartozik.

Áder János köztársasági elnök még 2013-ban a falut végiglátogatva úgy fogalmazott: ez egy pici, “isten háta mögötti” település, amely meg akarja őrizni értékeit, kultúráját, hagyományait, de tudja, hogy a 21. században a korábbi formában ez nem lehetséges.

A kiállítást Lackfi János Prima Primissima- és József Attila-díjas író, költő nyitotta meg. Beszédében a végső kérdéseket tette fel: Mi a művészet? S mi nem az?  Van egyáltalán  értelme van manapság festeni, mikor ugyanolyan minőségben le is lehet fényképezni mondjuk a templom kazettás mennyezetét?

A kérdésekre a „Virágom, virágom…”  kiállítás is egy döntő érv amellett, hogy van értelme.

Tánczos Erzsébet