Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

Húsvéti tojásjátékok

2015. április 06. - netfolk

 

5-307.jpg

A húsvét jellemzője a vidámság. Ezt erősíti a tavaszi jó idő miatt a szabadban tartózkodás lehetősége. A kereszténység hatására a húsvéti időszakra koncentrálódnak a tavasz kezdetével kapcsolatos játékok, szokások. Világszerte elterjedtek voltak az igen ősi tojásjátékok.

Hajdanán országszerte sokféle játékot játszottak a húsvéti tojásokkal. Az alábbiakban a leggyakoribb húsvéti tojásjátékokról ejtek pár szót. A tojásjátékok nemcsak a parasztság szórakozása volt, középkori adat van tojástáncra királyi udvarból. Az utóbbi századokban azonban főleg előbbiek körében őrződött meg. A tojásjátékoknak számos variációja volt, egy-egy játék szabályai egyszerűbbek vagy bonyolultabbak attól függően, hogy mely korúak játszották. A Kelet-Európában elterjedt tojásjátékok a német parasztság hatására lettek népszerűek.

Tojásösszeütés, kókányozás, ticselés, türkölés, kocsolás....

 Napjainkban visszaszorulóban vannak a tojásjátékok, de jó móka, érdemes lehet kipróbálni!.

A magyarországi középkori latinságban dies concussionis ovorum (a tojások összeütésének napja) a húsvét utáni fehérvasárnapra következő hétfő elnevezése, amit már 1380-ból ismerünk
Húsvétkor vagy a húsvétot követő időszakban játszott tojásjáték, melyet korábban felnőttek is játszottak.

Koccintás, kónyákolás (tojásütés pénzérme nélkül)

Vicces játék a tojásösszeütés, melyet főleg fiúgyermekek játszottak a locsolkodás során összegyűjtött zsákmánnyal. Két szemben álló játékos kezébe fogott tojással igyekszik eltörni a másik tojását. A játéknak több változata ismert, de mindenképpen a nyerő játékok egyik változata. Húsvét másnapján a fiúgyermekek a locsolásért ajándékba kapott tojásokat heggyel összeütik. Akinek tojása épségben megmaradt, az nyer, mert a sajátja mellé megkapja társa törött tojását is. Valaha ez a felnőttek szórakozása volt, s azt is jelentette, hogy akinek a tojása eltört, az hamarabb hal majd meg.

 

  1. Az egyik gyerek marokra fogja a tojást úgy, hogy a hegyesebbik fele felfelé álljon.
  2. A másik gyerek ráüt a maga tojásával. A lényeg az, hogy az egyik – de csak az egyik! – tojás eltörjön, megrepedjen.
  3. Az nyer, akinek a tojása épen maradt. A vesztes átadja a törött tojást, ez a győztes jutalma.

 

Pénzzel:

 

  1. Az első lépés: kell egy főtt tojás, ez a „vágató”. Ezt igyekeznek eltalálni , de előbb meg kell egyezni, hogy milyen távolságról és hányszor próbálhatja meg elütni a tojást egy- egy játékos. A játék elején megbeszéltek szerint a vágató akár többször is próbálkozhat (újabb pénzérmékkel), illetve a tojás tulajdonosa több játékost is próbára tehet. Az egyik a tenyerében tartott vagy a földre tett egy piros tojást, amibe a másiknak egy pénzdarabot kellett bele-vágni.
  2. Ezután a vágató felállítja a tojást egy fal vagy kerítés tövébe, kő mellé. A vágó vagy ütő pedig a kijelölt távolságra megáll a tojástól.
  3. A vágó aprópénzzel megpróbálja „elütni” a tojást, azaz úgy dobni az érmét, hogy az beleálljon a tojásba.
  4. Ha elsőre eltalálja a tojást, akkor megnyeri azt, de még a tojás árát is ki szokták neki fizetni. Ebben az esetben az ütő nyer, a vágató veszít.
  5. Ha az ütő nem találja el a tojást, akkor a pénzérme és a tojás is a vágatóé lesz, szóval az ütő veszít.
  6. Az egyik a tenyerében tartott vagy a földre tett egy piros tojást, amibe a másiknak egy pénzdarabot kellett bele-vágni. Ha a pénz első dobásra élével beleállt, akkor a dobó elnyerte a tojást.

Ügyeskedők mindig voltak! Csalni fából, mészkőből, gipszből készült műtojással próbáltak, s amíg ki nem derült a turpisság,sosem veszthettek. Ma trükközésre a műanyag tojás lehetne alkalmas, de ezt ki lehet küszöbölni, ha a játék előtt megkocogtatjuk a tojásokat.

 

Tojásdobás

  1. Két gyerek egymással szembe áll egy kicsit nagyobb távolságra, mindegyik egy-egy tojással a kezében.
  2. Vezényszóra egymás felé dobják a tojást úgy, hogy a másik egy lépés távolságon belül elkaphassa, és a tojások ne ütközzenek össze.
  3. Ha valamelyik nem tudja elkapni a tojást, veszít.
  4. Sokszor lányok játszották, akár nagyobb körben dobálva a tojást egymásnak, míg a fiúk megpróbálták elkapni, ellopni azt.

Tojásgurítás Európában, így nálunk is igen elterjedt volt a tojásgurítás, melyet gyermekek és felnőttek egyaránt játsszanak. Rendszerint a közeli dombról gurították le a tojásokat, amelyeket a lent összegyűltek elkapkodtak. Ez főként a városi polgárság játéka volt. A tojástánc és a futással kombinált versenyszerű tojásgyűjtés főleg tőlünk Nyugatra terjedt el

Amelyik tojás eltörik, az kiesik a játékból. Az nyer, akinek a tojása épen marad, plusz még a legmesszebbre gurul.

Tánczos Erzsébet

Források, hivatkozások

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-682.html

Húsvéti tojásjátékokról részletesen

http://www.valtozovilag.hu/t365/tux0408.htm#y1oLV6ERVgrdovqS.99

 http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/civilizacio/7-husveti-nepszokas

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-683.html

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr307343382

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása