Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

Hull a szilva a fáról, most jöttem a tanyáról - A szilvalekvár főzés szatmár-beregi hagyománya a Szellemi Kulturális Örökség Listán a 17.

2014. szeptember 16. - netfolk

 

 szilva52.jpg

Már az egyiptomi  fáraók  sírjaiban találtak aszaltszilva  maradványokat, Svájcban  a  bronzkorból  való szilvamagokra akadtak – tehát igen régóta boldogít minket ez a gyümölcs.

Mi fán terem a lekvár?


A  lekvár szó állítólag a latin "electuarium" szóból származik, ami egyfajta mézes szirupot jelentett. Ebbe keverték a rossz ízű  gyógyszereket , hogy egyáltalán sikerüljön bevenni őket. A mai magyar lekvár persze egészen más.

A szilvalekvárnak akkora kultusza van, hogy a szellemi kulturális örökség részévé vált. Nem csak maga a lekvár, hanem az egész folyamat szellemi és kulturális örökségünk részévé vált: maga a penyigei nemtudom szilva, a főzőkatlan építése vagy a lekvárfőzés tudománya is megőrzendő érték.

 

cim_banner2.jpg

Nemtudod? Szilva!


A cukor nélkül, hosszú órákig főzött szilvalekvár, mint a gyümölcs tartósításának ősi módja nem csak Magyarországon ismert. Ami a szatmár-beregi t hungarikummá teszi az egyfelől éppen a szilva. Olyannyira nem „ elit”, hogy még neve sem igazán van ( na, jó, penyegeinek is nevezik), a környékbeliek egyszerűen csak "nemtudom szilvának" keresztelték el.

Ez a ez a világossárga hús , nagyon édes nemtudom emberemlékezet óta vadon terem a vidéken.

Szeptember elején érik,  és a világon semmilyen gondozást  nem igényel. A gazdák sem növényvédelmet, sem műtrágyázást nem alkalmaznak. Ráadásul magától terem saját magjáról, tősarjról szaporodik – igazi Isten ajándéka.
Úgy jó, és úgy bió, ahogy van.

szilva_001n.jpg
 

Legandája van annak, hogy miért nemtudom

A neve a mese szerint onnan ered, hogy egyszer egy idegen Penyigén járva megkérdezte, milyen fajta az a szilva, amelyből ilyen sok terem errefelé. Bárkit is kérdezett, mindenki azt mondta: nem tudom. Így lett a penyigei szilva másik neve nemtudom szilva, mely 2012-ben  Nemtudom P3 szilva néven bekerült az államilag elismert fajták közé.

A penyigeieknek olyan fontos a lekvár főzés hagyománya, hogy náluk található az ország egyetlen szilva- és lekvármúzeuma is, a Lekvárium.

 

 

 A lekvárt ma is ugyanúgy készítik, mint régen. Ciberézés, magozás, öregítés. Ilyen egyszerű? Hát nem.

 

A szatmári szilvalekvár fortélyai:


Régen a gazdák szeptember elején lekaszálták a fák alatti füvet, hogy a hulló szilvát könnyen fel tudják szedni. A fa alá ugyanezért ponyvákat terítettek. Hosszú rudakkal verték az ágakat, ezt gyengéd rázás követte.

Az összegyűjtött szilvát nagy vesszőkosarakba öntötték, majd a gyümölcs deszkából készített, lejtős csúszdára került, ez volt a válogatószalag őse. A kiválogatott gyümölcsöt nagy kádakban megmosták, aztán cserépszűrőbe rakták, ahonnan a víz lecsurgott. Nem magozzák a szilvát, mert olyan apró s magjához ragaszkodó, hogy nem is lehet. De ez az apróka mag finom ízt is ad a lekvárnak.

pen.jpg

 Kép forrása: http://hvg.hu/nagyitas/20130926_Fotok_kulturalis_orokseg_a_szilvalekvar/


Ekkor a rézből készült lekvárfőző üstöt a szabadban elkészített katlanra tették főzni. Ez a bizonyos katlan vályogfalú volt, kívül-belül tapasztva, az egyik oldalon ajtóhelyet hagytak a tüzelésre. Ha jól sikerült, akkor le sem bontották, évről-évre felhasználták, ha kellett javítgatták.

A katlant mindig az üst méretének megfelelő nagyságúra tervezték. A szilvalekvár hagyományosan vörösréz üstben készül még ma is, az előkészítése külső felületének sárral való betapasztását jelenti. A kellőképpen kitapasztott üstöt behelyezték a katlanba, vízszintbe állítják, a peremnél betapasztották, végül tisztára törölték, s indulhatott a főzés.

A tüzelés nagy figyelmet igényetl, mert a lekvár nagy tűznél könnyen odakozmált, gyenge tűznél pedig nem főtt  eléggé. A tüzeléskor megkezdődött a lekvár szakadatlan kavarása is, hiszen lassú tűzön, folyamatosan keverve készült. Azért így, hogy oda ne égjen. Az idős és tapasztalt lekvárfőző asszonyok a keverő "lepkékkel” ide-oda mozgatva a lekvárt a főzőüstben megakadályozták a leégést.

1-238a.jpg

Vitorláskeverő
A kavaróvitorlával szünet nélkül mozgatták a szilvát az asszonyok, s váltották egymást, mert sok órán át tartott ez a munkafolyamat.

 

1-238b.jpg

Szilvalekvárfőzés

Első lépésben a szilvát addig főzték s főzik ma is, amíg a magja ki nem vált és a héja össze nem sodródott. A szétfőtt szilvát penyőnek nevezték, ezt egy tiszta dézsába öntötték, szűrőn áttörték. Ekkor a tüzet átmenetileg hagyták leégni, és hosszú nyelű merőedénnyel szedték ki a forró ciberét az üstből.

Csak az apróka mag maradt a szűrőben. Amíg a  lé forró, addig fakanállal, mikor hűlni kezd, kézzel dörzsölték át a rostán. A szűrőn áttört pép a cibere, ezt visszamérték az üstbe,  a belőle  besűrűsödött lé lesz a lekvár.

pee.jpg

Kép forrása: http://hvg.hu/nagyitas/20130926_Fotok_kulturalis_orokseg_a_szilvalekvar/

 

Kezdődhetett az öregítés, azaz a besűrítés, mely hat órát, de akár  fél napig is eltarthatott, ismételten folyamatos kavarás mellett. A lekvár akkor kész, ha nem esik le a lefordított kanálról,  akkorra a vöröses színű, édes, híg ciberéből sötét színű, sűrű lekvár lesz. Sok  idő telik el addig- a hosszú órák alatt a szilva eredeti súlyának egyötödére sűrűsödik össze.

penige.jpg

Kép forrása: http://hvg.hu/nagyitas/20130926_Fotok_kulturalis_orokseg_a_szilvalekvar/

 

 

5-040b.jpg

Végül a kész lekvár szilkébe, azaz  cserépedénybe kerül, és különféle tésztás ételeket készítenek belőle, de hát kenyérre kenve is isteni, s kiváló élettani hatása is bizonyított.

A munkát muzsikálással, mulatozással kapcsolták egybe. Jó alkalom volt ez a családtagok egybegyűlésére, mert sok emberre volt szükség és hosszadalmas is volt. Régen egy teljes hétre kiköltöztek a lekvárfőzés helyszínére, s csak a kész termékkel tértek haza.

 

 

 

 

 Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-627.html

http://hvg.hu/nagyitas/20130926_Fotok_kulturalis_orokseg_a_szilvalekvar/

http://www.tarpa.eu/home/Cikk.php?allink_id=19&tura_id=147

http://anyasag-kontra-minden-mas.blog.hu/2011/08/19/szatmar_aranya

http://www.lekvarda.com/termekeink.htm

ww.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20120925-szilvalekvar.html

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr506703423

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása