Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

Megvetés és önbecsülés - Igaz történet Üstfoltozóról, Drótostótról és Teknőscigányról - kiállítás a Néprajzi Múzeumban

2014. június 25. - netfolk

 

megvetes_es_onbecsules_meghivo1_250x250.pngA Néprajzi Múzeum Megvetés és önbecsülés - Igaz történet Üstfoltozóról, Drótostótról és Teknőscigányról című kiállításának megnyitójára 2014. június 24-én került sor.

A hagyományos vándoriparos mesterségeket, például az üstfoltozást, a drótosságot és a teknősséget - bemutató megnyitója június 24-én volt a budapesti Néprajzi Múzeumban.

kép1.jpg

A téma igen érdekes, mert a vándorló ember, aki másként él, mint a többség egyszerre lehetett izgalmas, csodálnivaló és megborzongató is. A falusiak például egyszerre féltek a kéményseprőktől ( hiszen feketék, piszkosak, de főként :a kéményben dolgoznak, ahol közismert tény, a boszorkányok laknak), és kívánták tőlük, hogy szerencsét hozzanak nekik.

 

A megnyitón többek A Tudás 6alom gilvánfai csoport fiatal szlemmerei is, Horváth Kristóf alias "Színész Bob" vezetésével. A Tudás 6alom tagjai a tanulás fontosságáról szlemmelnek.

6alom.jpg

Így, mint a klipjükön:

 

A Néprajzi Múzeum a 21. század új múzeumtípusának, a társadalmi múzeumnak a meghonosítója és képviselője lehet. Ez a misszió kiállításokkal és más programokkal karöltve valósulhat meg- hangsúlyozta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

 

 

11_1.jpg

 

Beszédében kiemelte, hogy a múzeum feladata a társadalom csoportjai közötti megértést segíteni, s ezzel hozzájárulni az alávetett csoportokkal szembeni előítéletek csökkentéséhez. A Megvetés és önbecsülés című kiállítás bemutatja, hogy kulturális sokszínűségünk érték: tárgyakon, képeken, filmeken és történeteken keresztül ismerhetjük meg a hagyományos vándoriparos mesterségeket.

 bad1.jpg

A kiállítást Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg, aki személyes élményekben is bővelkedő beszédében az egymás iránti tisztelet fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: a technika fejlődésével megváltozott, de nem lett boldogabb az emberek élete, így nem igaz, hogy a világ a változások következtében egyre jobb lesz. A tárlaton megláthatjuk, hogy az együttélésnek régen igen hierarchikus, de mindenképpen működőképes volt.

dr1.jpg

A munka és a mesterség között ég és föld a különbség: az előbbi eredeti jelentése kín, gyötrelem és vesződség. A mesterség művelője azonban olyan egyedi alkotást hoz létre, amely a mindennapok értékes részét képezi - mondta Balog Zoltán miniszter.

muz1.jpg

A kiállítás a társadalom és a gazdaság peremére szorított mesterségekről és azok képviselőiről szól – hangsúlyozta Dr. Viga Gyula néprajzkutató, egyetemi tanár. – Ők többnyire vándoriparosok, akik a társadalmi hierarchia legalsó rétegét képezték Tevékenységeik gyakran nem is voltak jegyzett mesterségek, mindössze gazdasági kényszerek következtében végzett munkák.

 fot1.jpg

A kiállítás bemutatja a vándoriparosok 18-20. századi világát, s hogy milyen képet alakított ki róluk a helyi társadalom.

Igaz történet üstfoltozóról, drótostótról, teknőscigányról –a kiállítás alcíme utal a Szentivánéji álomra. A fennmaradt ábrázolások, tárgyak, a korabeli beszámolók szerint a vándorló közösségek egyek voltak a foglalkozásukkal. A 18. század óta vannak adatok: akkor teljes mértékben a címben szereplő  megvetés bélyegezte a munkaközösségeket. 300 éve a vándor vállalkozót valahogy így ítélték meg: ő az, aki a letelepült, konszolidált emberekhez házról-házra vándorolva, a társadalom perifériájáról el nem mozdulva szolgáltatást nyújt.

100_3741.jpg

A mobil termelő és kereskedő életmódnak három típusát különbözteti meg Szuhay Péter. A vándoriparosok naponta gyalogoltak vásárlótól vásárlóig, s aztán haza. Erre a köszörűs egy jó példa. A második típusnak is van otthona, de onnan évekre elszólítja a házaló munka Ilyen a drótostót életforma. Vannak azok, akiknek soha nem is volt állandó lakóhelye, folyton s egyre messzebb vándorolva erre nem is volt mód. Így éltek például a teknőscigányok.

100_3753.jpg

Amikor telítődött termékeikkel a piacuk, útnak indultak, és kezdték elölről az üzletet s az életet egy másik településen.

100_3735.jpg


Az érdeklődők térképen követhetik a szedresi cigányok vándorlását, számos tárgyat, például cserépkorsót, lekvárfőző üstöt, vasalótartót pálinkafőző edényt, kalitkákat és számos teknőt is megcsodálhatunk.

kos1.jpg

Az első terem ízelítőt ad a különböző mesterségekből: a kéményseprők, kosarasok, ablakosok, medve- és majomtáncoltatók, madzagszövők és meszelőkötők tevékenységébe is betekintést nyerhetünk tárgyak, fotók és leírások segítségével.

medve_1.jpg

Az "emlékezés templomában" gilvánfai cigányok fotói láthatók, s a cigány festők művei is ebben a teremben kaptak helyet.

100_3738.jpg

A mesterségek megismertetése mellett megjelenik az idealizálás, az objektivitás, a szolidaritás, az emancipáció, a megvetés, az öntudat és identitás - története is.

cif1.jpg

A kiállítás bemutatja a gazdaságtörténeti folyamatokat és a magyar társadalom viszonyát a mesterekhez: míg a múlt században a drótostótok sikeres vállalkozók lettek ( a szlovák nemzeti mozgalom a drótosság történetét a nemzeti identitás részévé tette, ami nagyfokú megbecsültséget eredményezett) a cigány vándoriparosságot nem kísérte sikeres átalakulás.

cc1.jpgItt az ideje, hogy a megvetés helyét átvegye a megbecsülés és az önbecsülés.

 

A kiállítás 2015. január 4-ig tekinthető meg.

 

Tánczos Erzsébet

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr486415923

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása