Ragadjuk meg a megfoghatatlant!- Ez a Szellemi Kulturális Örökségeinket innovatív módon bemutató kiállítás mottója.

Szép, szép, de mégis, lehetséges-e megragadni azt, ami lényegénél megfoghatatlan? A válaszom megnyugtató: a kiállítás bizonyság rá, hogy lehetséges.  A  hagyomány élményszerű megélése által a látogató  megláthatja és  átélheti a szellemi kulturális örökségek működését, azt is, hogy miért jó részt venni ezekben az eseményekben.

A kiállítás apropója, hogy immár több mint 10 éve fogadta el az UNESCO Közgyűlése a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt. 

Köszöntő beszédében erre is utalt  Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója és Dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, mindketten kiemelték a két intézmény összehangolt munkájának fontosságát, melynek egyik példája éppen a Megragadni a megfoghatatlant! kiállítás, hiszen a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Néprajzi Múzeum együttműködésében, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság rendezésében  jött létre.
Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja nyitotta meg a kiállítást.

Sebestyén Márta  UNESCO-békedíjas népdalénekes énekét , Szabó Zoltán néprajzkutató, népzenész, a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztályának vezetője dudamuzsikával  kísérte a megnyitó ünnepségen.

Mit találunk mégis a minden országra vonatkozó alapelvek mögött? Lehetséges kiállítás formájában  megragadóan és élményszerűen megismertetni szellemi és kulturális örökségünket?  A válasz határozott igen:  Megragadni a megfoghatatlant című kiállítás az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listáján szereplő magyar örökségeket tárgyak, képek és szövegek segítségével mutatja be, s a kulcsszó: élményszerűen.

 A kiállítás segít  megérteni mi fán terem  a kulturális sokszínűség, az identitás, a párbeszéd, a közösség, a  saját örökség.  Segít megérteni az ünnep lényegét is.
 A  szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO egyezmény eszmeiségén alapul  a kiállítás, de úgy, hogy  a  laikus érdeklődők , s FŐLEG az ifjúság számára is  élménnyé téve láttatja meg, hogy mitől lesz egy népszokás, tevékenység, tudás  erővé, mégpedig közösségalkotó és identitásképző erővé.  Olyanná, mely a szellemi kulturális örökség jegyzékek  részévé válik.

A kulturális örökség nemzeti jegyzékében szerepel egyebek mellett a pünkösdi templomdíszítés Mendén, a bólyi húsvéthétfői népszokás, a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, a Kalocsa kulturális terében élő hagyományok, a mezőtúri fazekasság, a halasi csipkevarrás élő hagyománya, a Kassai-féle lovasíjász-módszer, Sárköz népművészete, a borsodnádasdi molnárkalács és a matyó örökség.

A paraván mögött népviseletbe öltözhetünk ( főként nagyobb méterek vannak), és busó buzogányt is összeilleszthetnek az érdeklődők, hiszen az UNESCO a mohácsi busójárást 2009. szeptember 30-án  felvette Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

A  tárlaton szerepel például  a mohai tikverőzés, a mendei pünkösdi templomdíszítés, a mohácsi busójárás és a solymászat is. A kiállítás sok interaktív megoldást és installációs falat is tartalmaz.

Nagyítóval életnagyságúra varázsolhatjuk az ünnepekre, alkalmakra jellemző tárgyakat, eszközöket:

Tikverőzés Mohán

A mendei pünkösdi templomdíszítés  jellegzetes "pillangója"

A karcagi birkafőzés eszközei

A  Szellemi Kulturális Örökség aktív megismerésére is mód van. A kalocsai minták hatalmas viaszosvászonra kerültek, s a látogatók reszortja szépen kipingálni  az autentikus minták alapján - filctollal - s kézjegyükkel ellátni.

Javasolt színek a mintákhoz - Szarka Vera pingálóasszony elmondása alapján

A látogatók pingált " falának" részlete. Még van hely alkotni!

Mi is feltehetjük ujjlenyomatunkat a Szellemi Kulturális Örökség fájára:

Bár remélhetőleg a szellemi örökségünk  sohasem évül el, a kiállítást   a Néprajzi Múzeumban csak 2014. június 29 -ig  lehet megtekinteni. Érdemes!

Itt is olvashat még a matyó népművészetről:

http://netfolk.blog.hu/2012/11/27/matyo_nepviselet_nepmuveszet

a kalocsairól:

http://netfolk.blog.hu/2013/03/06/viragos_retunk_a_kalocsai_motivumvilag

a Népművészet Mestere díjról:

http://netfolk.blog.hu/2013/08/23/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_az_elso_a_nepmuveszet_mestere_dij_kituntetettjeinek_

a tápéi gyékényszövésről:

http://netfolk.blog.hu/2014/03/17/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_a_16_gyekenyszoves_tapen

a mezőtúri fazekasságról:

http://netfolk.blog.hu/2013/04/15/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_6_a_mezoturi_fazekassag

a halasi csipkevarrásról:

http://netfolk.blog.hu/2013/04/08/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_1_a_halasi_csipke

és a busójárásról:

http://netfolk.blog.hu/2013/02/09/busojaras_azaz_poklade

a pünkösdi templomdíszítés Mendén élő hagyományáról:

http://netfolk.blog.hu/2013/05/04/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_3_a_punkosdi_templomdiszites_menden

a mohai tikverőzésről:

http://netfolk.blog.hu/2014/02/23/a_szellemi_es_kulturalis_orokseg_listan_10_tikverozes_mohan_maszkos_alakoskodo_farsangi_szokas_977

a csobánolásról:

http://netfolk.blog.hu/2013/12/11/csobanolas_bukovinai_szekely_betlehemes_jatek

az ostyahordás, a molnárkalács karácsonyi szokásáról:

http://netfolk.blog.hu/2013/12/20/karacsonyi_nepszokasok_7_az_ostyahordas

 Tánczos Erzsébet írása