ÁPRILIS – SZENT GYÖRGY HAVA – SZELEK HAVA

2014. április 01. - netfolk

ÁPRILIS – SZENT GYÖRGY HAVA – SZELEK HAVA

A gazda mondókája szerint:
György-nap előtt ha nem esik,
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitális didereg,
Tizenötször lesz még hideg.
Áprilisnak szárazsága
Jó gazdának bosszúsága,
Áprilisnak nedvessége
Fáknak termőképessége.

Kedves Olvasóm!

Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...

Átvitt értelemben persze.

A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk

Köszönöm.

Áprilisban "hét tél és hét nyár van" - tartja a mondás, utalva a szeszélyes időjárásra.
Április hava esős legyen, hogy a gyökér igyon-egyen, jó bor legyen a szőlőhegyen. De ha túlságosan nedves, a csigáknak kedvez. Áprilisi hőség után ritka a bőség. Az áprilisi fagy kevés gyümölcsöt hagy .Ha áprilisban dörög, musttal telik majd a csöbör. Minél korábban virágzik a kökény, annál hamarabb lesz aratás. Ha bőven terem a mezei saláta, bő évre számíthatunk. Ha táncra perdül a lepke, ültethetünk virágot a kertbe, mert a lepke a szedervirágot kedveli és: ha kivirágzik a szederfa, a hideg fagy nem tér vissza.

Április 1.NE VESS MA!

BOLONDOK NAPJA

Régen sok népnél évkezdõ ünnep volt. A tavaszi napéjegyenlőséget, az újjászülető természetet ünnepelték. A keresztény változások nyomán "komolytalan" újév, bolond nap lett.
Bolondnak tartották, aki ezen a napon vetett, mert a hiedelem szerint az ilyenkor vetett mag nem kel ki, nem lesz belõle bõ termés.
Nem jó kezdõnap, bolond napon nem jó új dologba kezdeni. VETÉS.jpg

SZÓVAL NE VESS, INKÁBB NEVESS MA! Különben magadra vess!

Ha Irén napján (április 6.) esik az eső, nagyon szűk lesz az esztendő.

Ha Tibor napján (április 14.) virágos a cseresznyefa, virágos lesz a szőlő is. “Tibor a pacsirta megszólaltatója” Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz – vélik a Mura vidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk.

Április 24. SZENT GYÖRGY NAPJA

http://netfolk.blog.hu/2013/04/20/suss_fol_nap_szent_gyorgy_nap

A gazdasági év kezdőnapja, pásztorünnep, különösen mágikus erejűnek tartott jeles nap a néphit szerint. Boszorkányjárás ellen tüskés zöldellő ágat tesznek a kapura.

A Szent György napi harmatszedés - termékenység-, bőség-, szépség-, szerelemvarázsló praktika. A nők a sarjadó vetésről abrosszal, lepedővel itatták föl a hajnali harmatot, ezt otthon edénybe gyűjtötték, néhány cseppet használtak minden kenyérsütésnél, vajköpülésnél, de meg is mosdottak vele.

Másnap van ÁPRILIS 25. MÁRK NAPJA

Márk napján tartják a búzaszentelést. Ezen a napon szólalnak meg a békák és pacsirták. Rámutató negyvenes nap.: 40 napig e nap időjárásához hasonló várható. Dologtiltó nap is a férfiak számára. Semmit sem szabad vetni ezen a napon - NE VESS MA!

http://netfolk.blog.hu/2013/04/23/mark_napjara

VIRÁGVASÁRNAP

Jézus jeruzsálemi bevonuláskor pálmaágakat tartottak fölé, ennek emlékünnepe a húsvét előtti vasárnapon. Ekkor van a barkaszentelés, a néphit különös erőt tulajdonít a szentelménynek: hideglelés, villámlás, jégverés elhárítására is alkalmasnak találták.

http://netfolk.blog.hu/2013/03/19/van_maguknak_viragvasarnapjuk

Virágvasárnap különleges néphagyománya a kiszehajtás és a villőzés, amely a palócoknál volt szokás.

NAGYHÉT

Nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek, kereplővel jelzik az idő múlását. E napot zöldcsütörtöknek is nevezték, valamilyen zöld levelekből készült étel (csalán, spenót, sóska) fogyasztásával jó termést varázsoltak.

http://netfolk.blog.hu/2013/03/27/zoldcsutortok_a_hoban

Gyermekekhez fűződő nagyheti szokás a pilátuskergetés: a templom padjaiban vagy az utcán zajongva esetleg a falu határában bábut égetve.

NAGYPÉNTEK, Jézus kereszthalálának emlékünnepe, a szigorú böjt és gyász ideje, amelyről körmenettel, passiójátékkal emlékeztek meg.

http://netfolk.blog.hu/2013/03/28/nagypentek_612

Nagypénteki rituális tisztálkodó szokásunk az aranyosvízben (más elnevezéssel szótlan vízben) mosdás. A gazdasszony kora reggel szótlanul ment a kútra, forráshoz, a család minden tagja ebben a vízben mosdott meg. Egészség-, termékenységvarázsoló erőt tulajdonítottak e szokásnak.

NAGYSZOMBAT éjjel feltámadási liturgiához kötődött a tűzszentelés, ezt követte a határkerülés: a tavaszi vetést, a falu határát járták körül, a határjeleket megújították, megtisztították a vízvevő helyeket, kutakat, forrásokat. A nagyböjt-húsvéti időszakban a tűz és a víz kiemelt szerepet kap.

http://netfolk.blog.hu/2013/03/29/nagyszombati_szokasok

HÚSVÉT

VASÁRNAP– Krisztus feltámadásának ünnepe, a böjt vége.

http://netfolk.blog.hu/2013/03/30/husvet_vasarnap_775

Vasárnap reggel a hagyományos húsvéti ételeket – sonka, kalács, tojás – megszenteltették a templomban, csak ezt követően fogyasztották el. Hétfő az egészség- termékenységvarázsoló szokásunk, a locsolkodás napja. A fiúk, férfiak locsolóverset mondtak, a lányok a locsolkodást hagyma héjával vörösre festett berzselt vagy viasszal írókázott hímes tojással viszonozták.