A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közötti napoknak semmihét, húshagyóhét, csonkahét volt a neve. A hamvazószerda utáni csütörtököt csonkacsütörtöknek, a Székelyföldön kövércsütörtöknek, zabálócsütörtöknek, torkoscsütörtöknek, tobzódócsütörtöknek, Nyugat-Magyarországon kisfarsangnak,Göcsejben „dobozucsütörtök” nevezték. Ezen a hamvazószerdát követő napon az egy napja tartó böjtöt felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. / " Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon."
Nem véletlen volt a neve zabáló, hiszen "feladat" volt az evés: meg kell enni mindent, ami húshagyókeddről maradt, hogy utána tényleg elkezdhessék a böjtöt. A következő naptól kezdve azonban valóban nem ettek az emberek húst és zsíros ételeket húsvét vasárnapjáig. Elmosták a zsíros edényeket, de teljesen, s nem is használtak állati zsiradékot egy cseppecskét sem, legalábbis régen így volt- még vasárnap is tartották a hús- és zsírmentes böjtöt.
Dugonics András írtak: Kinek sok zabálócsütörtökje, annak sok hamvazószerdája és böjtje. Tehát a könnyelmű, ember nélkülözni kénytelen. Sőt, ezt is papírra vetette: Nincsen ám minden nap zabálócsütörtök. Magyarán több nap, mint kolbász.
Fontos, hogy a székelyföldi elnevezés azonos az egy héttel korábbi – utolsó farsangi csütörtök neveivel, tehát a két nap szokásainak összeolvadását láthatjuk.
Érdekes, hogy Zalaváron úgy tartották, aki csonkacsütörtökön farsangi fánkot eszik, azt maga a csonka ördög ragadja magával, ezért csak vasárnap ették meg a maradékot.
A nap eredeti jellegérea moldvai csángók hagyományvilága mutat. A moldvai csángók e a napot „kövércsitertek” mellett „halottak húshagyatjik”, halottak húshagyata, néven emlegetik. Ezen a napon jó ételeket esznek, fánkot sütnek. Isten nevében ajándékot adtak a szegényeknek, akik " cserébe" imádkoztak a család halottaiért, és azért is, aki az ajándékot adta.
Kövércsütörtökön mindenütt jó zsírosan főznek, folyton esznek, mert úgy vélik, hogy csak így számíthatnak bő termésre, kövér disznóra. Alsótanyán fánkot is esznek. Voltak azonban itt olyan családok, ahol utána pénteken, szombaton megtartóztatják magukat, mert – úgy tartják – zsíros gyomorral nem mehetnek át farsangvasárnapra. Ennek a pénteknek egyik neve: „soványpéntök”.
Volt, ahol farsang utolsó teljes hetét is „zabálóhét” néven emlegetik: Kilenc konc, egy mérce mácsik.
A kanász – épp úgy, mint Márton napján – vesszőt hozva szerencsét kívánt. Szalonnával jutalmazták meg.
Tánczos Erzsébet
Forrás:
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=37749
http://www.historia.hu/archivum/2006/0601tatrai.htm
http://philatelia.hu/galeria/bus%C3%B3j%C3%A1r%C3%A1s
Néprajzi lexikon
