Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

„S a lelkem sző, mint osztováta” - Páll Etelka textilművész kiállítása

2014. január 23. - netfolk

00093351.jpeg
 

 A kiállításnak címet adó idézet („S a lelkem sző, mint osztováta”) Jékely Zoltán: Ó, osztováta, osztováta… című szépséges verséből való. Mi köze azonban a  versnek a Székely festékesek címmel is bemutatkozó kiállításhoz?

A szövőszék neve szüőfa, szövőfa, szátva, szátyva, eszváta, esztováta a különböző vidékeken. Erdélyben és a Tiszántúlon pedig osztováta.

 

pall11.jpg

Páll Etelka munka közben

 A Páll Etelka nevével fémjelzett kiállítás alapját az 1928-ben Viski Károly által közzé tett 16 festékes újraszövése, újraalkotása képezi. Ezeket a csodálatos textíliákat láthatjuk most  a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban

A székely festékeseket alkotó három hölgy: Páll Etelka, Portik Erzsébet Benedek Katalin három generációt képvisel. Az, hogy ők együtt készítették el a szőnyegeket, a generációk közötti harmonikus együttműködés példája.  A kiállításra  egységesen 160x200-as méretű szőnyegeket készítettek három különböző szövőszéken.

 

A kiállítás egy valóságos időutazás, mert eredeti a technika,s a természetes alapanyagokat: a gyapjút és a festőnövényeket felhasználva a festést is az autentikus módszerekkel végzik. 

A Magyar Kultúra napján tartott megnyitón Lackner Mónika főmuzeológus rávilágított, hogy a székely festékesek készítése már a 19. század második felében is ritkaságszámba ment, s hogy mintáik fennmaradtak, elkészítésüket volt mód újratanulni több nagyszerű ember értékmentő munkájának eredménye.  Bár a különleges székely szőnyegek népművészetünk legrégibb emlékei közé tartoznak, tudatos értékmentés nélkül mára feledésbe merültek volna. Tanulmányozásuk csak a 20. század elején kezdődött, de szerencsére volt néhány lelkes csíki értelmiségi asszony, akik felismerték a festékesek szépségét és értékét, s támogatásukkal felújították készítését. Azóta évtizedek teltek el, s napjainkban újra szövik a festékest, s ismét az élő népművészet része lett.

 A Hagyományok Háza szövő mesterkurzusát is  Páll Etelka Székely festékesek című kiállítása ihlette.

pall8.jpg

A székely festékesek  így hidat alkotnak  múlt és  jövő között, példázzák azt, hogy az értékek megőrzésének milyen hatalmas jelentősége van. Azt is bizonyítják, hogy az egyes technikák újratanításával a szinte feledésbe merült régi kincsekbe újra élet lehelhető.   Hagyomány, megőrzés, újraalkotás, művészi ábrázolás, természetesség együtt és harmóniában van jelen egy ma szőtt székely festékesben, azaz szőnyegben.

palletelka1.jpg

Mi az, hogy festékes?

A festékes, más néven „burjános”, „rakottas”, aggatott vagy székely szőnyeg. Hajdanában a  festékes szőttesek száma megmutatta a ház gazdagságát, ezért aki csak megengedhette magának, annak volt.   Viski Károly ezt írja: " Festékest csak akkor szőnek, ha telik rá, s ha már készen van annyi harisnyaposztó, amennyi a megfelelő ruhafélékre szükséges.”  A lányok hozományában is kellett, hogy legyen egy-két darab festékes szőnyeg.  A régi székely festékes leggyakoribb mérete úgy  160x200 cm. Azonban csak 80-90 centiméter széleset tudtak szövőszékeiken szőni. A festékest ezért két szimmetrikus részből szőtték, amelyeket összevarrtak.  A szőttes mindkét oldala, teljesen egyező.

 

pall1_2.jpg

A festékes név arra utal, hogy régen az elkészítéséhez szánt fonalat is az asszonyok maguk festették. Ehhez burjánokat használtak – ez a  növényi festékanyagok összefoglaló neve.  

pall4.jpg

Burján a hagymahéj, a diófa levele, burka, a vadalmafa és az orgona levele, vagy például a kökénybogyó.

pall5.jpg

 

 Az alapanyagként használt fonal eredetileg  gyapjú volt, a mai kor emberének igényeivel lépést tartva előtérbe kerül a műszál, vagy a kevert fonal, mivel az abból készült szőttest könnyebb kezelni, mosni, szárítani.

Páll Etelka és alkotótársai a festékesek szövéséhez kizárólag gyapjúfonalat használnak, melyet burjánnal festenek meg.    A technika mellett tehát a természetes alapanyagok használata s a  festőnövényekkel való festés is az  eredeti módszer szerint való.

pall7.jpgFestőnövények s a velük megfestett gyapjú

 

 A kiállításon olyan világosan  tárul elénk, hogy melyik növény milyen színt ad, hogy az ember jó párat megtanul, miközben lenyűgözve nézi a hagyományok és a szövés iránti alázat csodálatos példáit.

 .

pall6.jpgFestőnövények s a velük megfestett gyapjú

pall15.jpgA megfestett gyapjú

 

 A hagyományos színek közé tartozik például a tubáksárga, a nyersfehér, a posztóbors és a kék. A színeket mindig gondosan válogatják össze az alkotók.

pall3.jpg

 A székely festékest - mivel vékony és laza szövésű, így a padlón használva hamar tönkre ment volna - földre sohasem tették. Inkább ágyra, asztalra terítették, esetleg falvédőként szolgált. Dísztettsége miatt  a lakóház ékessége volt, adományként pedig a templomokba is bekerültek, ahol a papi széken, szószéken, az oltár lépcsőjén kapott méltó helyet.

 

 Használtabb állapotban pokróc, lópokróc lett belőle, végül lábtörlő. Megkímélve, megfelelően használva 200 évig is gyönyörködhetünk benne.

 

pall1_1.jpg


A díszítés nagyvonalú, geometrikus mintájú. Legegyszerűbb díszítő eleme a csík és a kocka. Ezek kombinációjával készülnek az összetettebb motívumok. Ezek a minták a kiállított kirakójátékokon is láthatóak:

palletelka 3.jpg

Igazi felüdülés  rácsodálkozni a szövőszékre, ahol készültek a szőnyegek, a növényekre, melyekkel a gyapjút festették évszázadokon át, s amelyeket Páll Etelka ismer és alkalmaz. A kiállítás, mely a  gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum vándorkiállítása a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban (1011 Budapest, Fő utca 6.) március 22 – ig látható.

palletelka_2.jpgAment Éva népi iparművész bútorfestő és Páll Etelka textilművész a kiállítás megnyitóján

 Páll Etelkával készült beszélgetésem itt olvasható:

http://netfolk.blog.hu/2012/10/04/ertekorzo_pall_etelka_a_szekely_festekesek_mestere

A kiállítás, mely a  gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum vándorkiállítása a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban (1011 Budapest, Fő utca 6.) március 22 – ig látható.

 

Tánczos Erzsébet

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr725778527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása