Netfolk: népművészet, hagyományok

Karácsonyi népszokások 7.: az ostyahordás

2013. december 20. - netfolk

 

o_1.jpgAz ostyahordás  középkori eredetű felvidéki népszokás, mely igen sokáig fennmaradt. December 23-án vagy néhány nappal előtte a tanító, kántortanító az iskolás gyermekekkel ( néhol a ministráns fiúk mehettek csak) minden családnak megfelelő számú ostyát küldött.

A menet élén járó fiú mondta el a beköszöntő strófát, mely így hangzott:
„Amikor az Úr Jézus világra született, először mi hozzánk hasonló gyermek lett, mint mennyei mester tanított sok jóra, itt az ostya színében testét nekünk adta. Hogy Jézus született, ilyen ajándékokat hordtak a pásztorok: sajtot, báránykát. Mi is abból a célból hoztuk a hófehér  ostyákat.”

Fehér asztalkendővel bekötött tányéron, családok és színek szerint szétválogatva vitték a házakhoz, elmondták a köszöntőjüket, énekeltek, majd szétosztották az ostyát.

 

Minden família annyit kapott, ahányan ott éltek, plusz még hármat – egyet a karácsonyfára, egy másikat, hogy szögezzék föl a mestergerendára figyelmeztetésül – maradjon velük egész esztendőben karácsony békessége –, s a harmadikat pótlásul az esetleg összetört ostyák helyett. Cserébe a tanítónak lisztet, babot, tojást, kolbászt, hurkát miegymást  küldtek, az ostyát vivő gyermekek pedig pénzt, almát, aszalt gyümölcsöt kaptak. Tehát adománygyűjtő szokás volt a lelki tartalmak mellett.

Szerény fizetés-kiegészítése volt ez kántornénak, s a kántornak.

A borsodi palócoknál az ostyát a kántor abból a magból sütötte, amely az őszi vetéskor kimaradt, és erre a célra a gazdák elküldötték neki.

osss.jpg

ostys.jpgOstyasütők

A  legénykék még éjfél előtt  elvitték a házakhoz a fehér, piros és sárga színű ostyát, amire zöld levélkét vagy zöld ágacskát helyeztek.   Verset is mondtak, amely az ostyák színének jelentőségét magyarázta.  A szobában az ostyát az asztalra terített szalvétára tették, majd elénekelték  például az „Én nagy vigasságot, s örömet hirdetek…” kezdetű éneket. 

Pereszlényben az ostyahordók az alábbi köszöntővel vitték az ostyát:

     Ádám első atyánk dicső szent ünnepét,
Akik megélhették karácsony szent bőjtjét
Élhessék vígan Krisztus születését!
E kis ajándékot hosztam szeretettel.
Igaz becsülettel,
Ahogy a kis Jézusnak vitték a báránykát,
Mi is azonképp horgyuk a szent ostyát.
Kedves tanítónknak ő engedelméből
Kivánunk mi békét tiszta szívünkből.
     (Csáky 1987: 40)

Cserébe a ház asszonya tojással, dióval, aszalt gyümölccsel ajándékozta meg a gyermekeket.

 Nézzünk egy filmet a szokásról:

 MI EZ AZ OSTYA?

07-17.jpgMolnárkalács-sütővas mintája - Néprajzi lexikon

Nem az Eucharisztia bemutatására szolgál. Az ostya mérete  különbözik  a Szentmisében bemutatott ostyákétól. Nagyobb.  A  koraközépkorban a mainál  nagyobb ostyákkal miséztek. Később ezeket a régi ostyasütő vasakat már csak a karácsonyi ostyasütésre kezdték el használni.  Ez is bizonyítja, hogy az ostyahordás  középkori hagyomány.

Az ostya a megszentelt kenyeret jelentette, amelyet a mise alatt azok vettek magukhoz, akik nem áldoztak. Ebből alakult ki az a szokás, hogy a pap karácsony böjtjén híveinek látogatása során a megszentelt  ostyát  vitt  a házakhoz, s ezért pénzt, ajándékot kapott.

 Az ostya egy átmérőjű kerek lapocska (felvidéki nevén oplátky, oplatek), amelyen a sütővasak különböző mintázata alapján a betlehemi csillag és a szenteste bibliai eseményei idéződnek fel.

07-15.jpgMolnárkalács-sütővas mintája - Néprajzi lexikon

Az ostya színei:

Tésztáját ostyasütővasakkal tiszta búzából sütötték, s  kellett bele egy kis cukor. Attól sárgás színt kapott. Direkt színezték is.

A színek: fehér, zöldágas fehér, piros, kék, sárga.

 A lila, az Krisztus szenvedésére emlékeztetett, ha piros, akkor Krisztus vérére, s ha fehéren hagyják, akkor pedig Szűz Mária tisztaságára.

Az ostyahordás az egyházi iskolák  térhódításakor  vált a tanító feladatává. Ez az ostya fontos része a karácsonyi vacsorának és a  karácsonyböjti ebédnek. Sok helyen ugyanis  mézes ostyával kezdődött az étkezés. Egy-egy darabot a család minden tagja a  karácsonyi morzsához is tett belőle.  Még  az állatoknak is sütöttek ostyát,  abba petrezselyemlevelet is tettek.

Az ostya jelentősége:

Az ostyából az ünnepi vacsora előtt a család minden egyes tagja kapott egyet, s még az étkezés előtt  a népszokás szerint egymástól bocsánatot kértek az  egymás ellen  elkövetett vétkeikért. A megbocsátás jele, hogy akitől bocsánatot kértek, az egy darabkát letör a bocsánatkérő ostyájából. A sort az apa  kezdte meg mint a család feje, őt  a felesége követte meg, majd viszont. A  legkisebb gyerekek sem maradtak ki, s  még  az apa és az anya is bocsánatot kért gyermekeiktől, nem csak a gyermekek szüleiktől, nagyszüleiktől. Micsoda szép szokás! 
 

  Végezetül egy ostyahordás Nógrádmegyerből a ZTI honlapjáról: http://db.zti.hu/24ora/mp3/01382a.mp3

 

Tánczos Erzsébet

Forrás:

Köszönet sok fontos információért Jusztin Péternek.

http://www.sokszinuvidek.hu/index.php/eletmod/109-emlekeiben-el-a-betlehemjaras

http://public.neprajz.hu/neprajz.01.03.php?as=34155&kr=A_23_%3D%22Ostyas%C3%BCt%C5%91%22

http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/182.html

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/karacsonyi-nepszokasok/karacsonyi-nepszokasok-szentcsaladjaras-ostyahordas

http://magyarkurir.hu/hirek/az-ostyahordas-ostyatoeres-hagyomanyarol

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-242.html

Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Bp., 1938)

Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968).

A bejegyzés trackback címe:

http://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr665700785

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.