Netfolk: népművészet, hagyományok

Karácsonyi népszokások 6.: a regölés

2013. december 17. - netfolk

 

A regölés a kereszténység előtti időkbe nyúló magyar népszokás, termékenységvarázsló rítus, amely eredetileg a téli napfordulóhoz kapcsolódhatott, de a kereszténység hatására karácsony másodnapjához, Szent István vértanú ünnepéhez, s aztán magának Szent István királynak a napjához is kötődő néphagyománnyá alakult. A középkorban széles körben ismert szokás volt, a vízkereszt utáni első hétfőt regölő hétfőnek nevezték.

regö.jpg

Heltai Gáspár a XVI. században a regélő hétről ír, ekkor mértéktelenül ettek s ittak, ezért Heltai az ördög ünnepének nevezte.

A regölési szokásunk egyike a téli napforduló korai rítusainak.

Íme a tiszapalkonyai néptánc tagozat regölése:

 

István napjától, december 26-tói újévig jártak a regősök házról házra, köszöntve a házak gazdáit, bőséget kívánva nekik. A kereplőkkel, dudákkal, dobokkal zajongva köszöntőket is mondtak, kívánva egymásnak bőséget, boldogságot. A varázserejű  mondói eredetileg nem  átlagos köszöntők voltak, hanem táltosok, akiknek hatalmukban állt a szavakkal kifejezett jókívánságok valósággá varázslása.

 Ez a helyenként máig megtartott népszokás az egyik legértékesebb hagyományunk.

 

 re.jpg

 

"A regölés a télközépi szerencsekívánó köszöntés Kelet-Európában - mindenütt ismert szokásának magyar változata" írja Dömötör Tekla a népszokásról. – „A kifordított báránybőr bundát viselő legények láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz mentek, ahol eladó leány volt, és elénekelték varázséneküket.
Először a házhoz való megérkezéskor a regösök a házigazdától engedélyt kértek, hogy elmondhassák az éneket a „hej regő rejtem” refrénű termékenységvarázsló éneket, majd köszöntőt mondtak, meséltek a csodaszarvasról legenda valamely változatáról, elmondták, hogy milyen messziről jöttek, és, hogy ők István király szolgái, majd a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak és végül egy leányt varázsoltak el, azaz regöltek össze egy legénnyel.

 

A Ghymes így regöl minket el:

 

HONNAN ERED?

 Az egyik  elmélet szerint  a regős, rege hangutánzó  szavakként keletkeztek, és a rekeg szó rokonságába tartoznak, melyek a regösök hangoskodására, zajongására, nyers előadásmódjára utalhattak. Másik álláspont szerint a "reg" szó hevületet jelent ett, s - a táltos extázisára, rejtekezéséré utaló ki fejezés.

A zajütés és a "regö rejtem"-féle szavak ritmikus ismétlése utal a szokásnak a téli napfordulat ősi ünnepével való kapcsolatára.

. Olyan vélemény is van,  mely szerint a regös a magyar sámánt jelölő egyik kifejezés lett volna.

Legtovább a népszokás a múlt században a Dunántúlon és a Székelyföldön még élt, Udvarhelyszék egyes falvaiban még ismerték, gyakorolták. A dunántúli regösök, gyermekek, legények  minimum négy fős csoportokban nagy zajt csapva járták a falut, rázták a láncos botjaikat. Hangszereik voltak még  a köcsögduda, furulya, a regőssíp. Míg az udvarhelyszékiek a fiatal házasokat köszöntötték, a dunántúli regösök a lányos házakat látogatták.

 

MIKOR VAN AZ IDEJE?

 István napjától, december 26-tói újévig jártak a regősök.



A REGŐSÉNEK SZERKEZETE:

A legfontosabb része a termékenységvarázslás, amellyel a gazdának és háznépének bőséget, jó termést, termékenységet kívánnak. Ezt az énekben egy párosító rész követi. Ebben összeregölnek egy legényt és egy leányt.

Az Erdélyben és a Dunántúlon fennmaradt szokás fő részei:
- bevezető
- szarvas-ének (téli égbolt csillagképe)
- gazda-ének (bőséget varázsol a gazdának)
- összeregölés (leányt, legényt név szerint összeénekelve)
- záradék (adományra felhívás vagy elvonulás)


A varázsigének tartott mondatot  a kutatók úgy értelmezik, hogy annak jelentése eredetileg: "varázzsal varázsolom" vagy "révüléssel révülök", "révüléssel rejtezem"lehetett. Az átszellemült, extázisba esett táltos énekelhette a varázsigét.


A regősök  bevezetőjükben megnyugtatták a családot, hogy nem rablók, hanem Szent István szolgái. A csodaszarvasról, tiszta forrásról, pázsitról daloltak, majd termékenységet varázsló jókívánságokat mondtak a gazdának és háza népének. Ahol eladó lány volt, ott legénnyel regölték össze. Búcsúzóul az ismert refrént énekelték: hej regő rejtem.\" .

imagessss.jpg 

A  csodaszarvas:

Csodaszarvas.jpg

A szarvas a bőség, a termékenység jelképe. Az évenként lehullatott és újranövesztett agancsa révén az örök megújulás, újjászületés szimbóluma.
A téli napforduló égboltjának jelképe ugyanis a csodaszarvas, mely szarvai közt a Nap, majd az azt helyettesítő gyertyák a megújuló, újjászülető fényt jelképezik, egyben a hosszú életet, a halhatatlanságot szimbolizálják.

csodaszarvass.jpgA regösénekek csillaggyertyás agancsú csodaszarvasa keresztény vonatkozásban a karácsonykor megszülető Krisztussal azonosul. A felhőből alászálló szarvas tehát égi követté válik - Krisztust jelképezi. A mitikus csodaszarvas a magyarságnak új hazát mutatott, a csodafiú szarvas, vagyis Jézus Krisztus az égi hazát nyitotta meg.

Image29.gif

A csodaszarvas a téli napforduló égboltjának jelképe, hiszen szarvai közt a Nap, majd az azt helyettesítő gyertyák a megújuló, újjászülető fényt jelképezik, s a hosszú életet, a halhatatlanságot, az élet újjászületését szimbolizálják. A regösénekek pogány, csillaggyertyás agancsú csodaszarvasa a kereszténységben Krisztus szimbóluma. A felhőből alászálló szarvas Krisztust jelképezi. A csodafiú szarvas – maga Jézus Krisztus az égi hazát nyitotta meg István királynak.

 A regösök, akik között egy szarvasálarcos agancsai hegyein égő gyertyákat viselt, ma is karácsony és újév éjszakáján járnak a magyar falvakban. Újév és karácsony, vagyis a téli napforduló ünnepe, őseinknél a Napisten újjászületése ünnepe, a régi naptárak szerint még egy napra esett.

           

Míg a gyertyákat természetesen gyújtani és oltani kellett, de regösénekeink szerint a Csodaszarvas ezer ága-bogán a gyertyák, azaz a csillagok: „gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak”, miként az Égen

Csodafia szarvasnak ezer ága-boga,

Ezer ága-bogán ezer égő gyertya,

Gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak.

 Látható, hogy a régi pogánykori szokások miként simultak a keresztény képzetkörbe.

 

A hej regő rejtem refrénű termékenységvarázsló ének:
Szerencsés jó estét adjon Isten! Regösök vagyunk.
Amoda is keletkezik egy sebes patak,
Legeltetem juhaimat, csodaszarvas.
Csodaféle szarvasnak
Ezer ága-boga,
Ezer ága-bogán
Ezer misegyertya
Gyulladván gyulladjék.
Oltatván aludjék.
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Itt is mondanának
Egy szép leányt,
Kinek neve volna,
Német Franciska volna,
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Amoda is mondanának
Egy szép legényt,
Kinek neve volna:
Varga Mihály volna,
Ej, regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Regöljük a gazdát,
Vele az asszonyát;
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Sarokban a zacskó,
Tele van százassal;
Fele a gazdáé,
Fele a regösöké,
Ej, regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Cserfa a köntösünk, zöldfa a bocskorunk.
Tovább is kell menni, dohányt is kell venni; jó éjszakát!


Egyházasfalun így szól:

\"Eljöttünk eljöttünk Szent István szolgái,
Régi szokás szerint szabad megtartani.
Hej regö rejtëm, regö regö regö rejtëm.
Amoda át folyik egy sebës folyóvíz
aztat körül follja zöd selyem pázsitja
zöd selyem pázsitján csodatevő szarvas
csodatevő szarvasnak ezer ága boga
ezer ága bogán ezër mise gyertya
gyulladva gyulladjék ótadva aludjék.
Hej regö rejtëm, regö regö regö rejtëm.
Ide is mondanának egy szép legényt
Kicsoda volna szép legény Varga Jóska szép legény.
Amoda át is mondanának egy szép leányt
Kicsoda volna szép leány Német Rózsi szép leány
hej regö rejtëm, regö, regö, regö rejtëm.
Regüllük a gazdát vele az asszonyát
hej regö rejtëm, regö regö regö rejtëm.
Szegen lóg egy zacskó telë van százassal
felë a gazdáé, felë a regüsöké,
hej regö rejtëm, regö, regö regö rejtëm.\"

Tánczos Erzsébet

 

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-883.html

Balogh Júlia: Szent Mihály havától Kisasszony haváig

http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/a-regoles-szokasa-es-a-csodaszarvas

Barna Gábor: Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén. Bp. 1979. Akadémia

http://andromeda.mindenkilapja.hu/html/25537231/render/a-csodaszarvas

 

Guzsalyas Népművészeti és Kézműves Folyóirat

https://www.google.hu/search?q=csodaszarvas+gyertya&client=firefox-a&hs=kWx&rls=org.mozilla:hu:official&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=yWOwUtCoMcPVswafzIHADw&ved=0CAcQ_AUoAQ&biw=1280&bih=885#q=csodaszarvas+reg%C5%91&rls=org.mozilla:hu:official&tbm=isch&facrc=_&imgdii=WqmfroU7_4i-tM%3A%3B4iuEm1gE7GrT3M%3BWqmfroU7_4i-tM%3A&imgrc=WqmfroU7_4i-tM%3A%3B76-TTtk0P-mbPM%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.nandor-net.de%252Fpaloc%252Fregoesenek%252FImage29.gif%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.nandor-net.de%252Fpaloc%252Fregoesenek%252Fregoesenek.htm%3B480%3B665



http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/muzeum/acta97/html/hu/muzeum/szocs.htm

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr975696706

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Petivitez · http://baranta.net 2017.12.24. 08:40:48

látom kimaradt a lényeg;
nem vagyunk mi rablók szentistván szolgái!"
de te aki a cikket írtad az vagy!

de te aki a cikket írtad az vagy!

netfolk 2017.12.29. 15:48:17

A stílus maga az ember, ne4m igaz Petivitez ·?

Áldott ünnepeket