A Brigitta név jelentése erős, erényes, magasztos.
Szent Brigitta, régi magyar nevén Brigida, Breda, többek között Írország védőszentje, aki a V-VI. sz. fordulóján élt a hagyomány szerint. Egy tölgyfa alatti cellában töltötte napjait. Könyörgésére számtalan csoda történt. Egy fogadóst, név szerint Márkot meggyógyított; tizennyolc egyházat Nagycsütörtöktől Húsvét végéig egy véka sörből bőségesen ellátott; egy leprásnak, aki tejet kért, friss vizet adott, mert teje nem volt, de a víz tejjé változott, és ebből merítve egy leány is meggyógyult. Más leprást is meggyógyított, két vaknak pedig visszaadta a szeme világát. Azon a helyen épült a híres Kildare "Tölgyfahajlék" kolostor. Leprásokat gyógyított és vakok látás átadta vissza. Ő maga fél szemére vak volt. Ennek külön története van. Szép hajadon lányként elérkezett az idő, hogy már muszáj volt férjhez mennie. Hogy elkerüljék a kérők, azért fohászkodott, hogy legyen valami testi hibája. erre egyik szeme megpattant és kifolyt. eddig a horror.
Ez után az esemény után márt nem kellett aggódnia a sok kérője miatt, apácának állhatott.
|
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium |
(részlet)
Észak Junója
A hagyomány szerint az V–VI. század fordulóján élt. Egy tölgyfa alatti cellában remetéskedett. Azon a helyen épült a híres Kildare „Tölgyfahajlék” kolostor. Névünnepe február 1-je. Állítólag azért, mert ezen a napon született egy druida (kelta pap, sámán, szó szerinti jelentésben: „a tölgy tudója”) szolgálójának gyermekeként, méghozzá napkeltekor
Brigitta (ír nyelven Brighid) jelentése: „ragyogó, fennkölt”, illetve „erős”, hasonlóan a német
Berthához (ónémet Beratha). Az utóbbi a téli napfordulatnak, a fény születésének istennője volt a germánoknál, s eredetileg Brighid is hasonló tisztséget viselt a kelta panteonban. A legfőbb istennőháromságot személyesítette meg. Ő volt a tűz, a tűzhely és kovácsolás; az otthon és a szülés (ellés); a kutak, a gyógyítás és a varázsszavú költészet védnöke.
Skóciában Bhatta a neve, ő a Köpönyeges Szent Brigitta, aki köpenyében óvta a szent gyermeket születése után, míg Szűz Mária gyengélkedett. . Egy legenda szerint ugyanis segített a Szent Szűznek szülésnél, aki cserébe átengedte neki a naptárbeli névnapi elsőbbséget, ezért előzi meg Brigitta napja Mária megtisztulásának ünnepét (febr. 2.)Azt tartják, hogy Szent Brigitta 525. február 1-én halt meg. Fehér Hattyúnak, a Fehér Dombok Menyasszonyának, Aranyhajú Menyasszonynak nevezték („menyasszony” angolul bride.). Ő volt a Dicsőség Királyának Anyja, a Napot szülő istenanya. A kildare-i tölgyfahajlék az ő szentélye lehetett eredetileg. (A tölgyfa a kelták szent fája volt.) Brighid „cellájában” ősidőktől fogva égett a szent láng, s nem is aludt ki addig, amíg a XII. században normann hódítók fel nem dúlták a helyén emelt klastromot.
SVÉD SZENT BRIGITTA
logikusan a svédek védőszentje, aki oly szorosan hozzátartozik a svéd történelemhez, mint Jeanne d'Arc Franciaország vagy Assisi Szent Klára Itália történetéhez. Ő azonban egymaga, férfi segítő nélkül dolgozott.. Remek páros alkotott például Benedek és Skolasztika, Ferenc és Klára.
Brigitta környezetében voltak szent életű férfiak és tudós papok, de közülük egyik sem lett szent, s nem közös alkotás az életművük.
Brigitta befolyásos családból származott, anyja például rokonságban állt Svédország királyi családjaival. Brigitta gyermekkorára sötét árnyként borult édesanyja halála: 11 esztendős volt, amikor édesanyját elvesztette. Míg férjhez nem ment, az egyik nagynénjénél élt, elszakítva szűkebb családjától. Ekkor találta meg a keresztény vallást.
Tizenhárom éves korában férjhez adták, bár ő kolostori életre vágyott. Házassága első két évében önként vállalt megtartóztatásban élt, később nyolc gyermek született. A háztartást és a gazdaságot Brigitta vezette, s közben nemcsak azt tanulta meg, mit jelent a ház asszonyának és családanyának lenni, hanem azt is, hogyan kell mindeközben a maga akaratáról egészen lemondani.
Nem sokkal azután, hogy kolostoralapítási tervei lettek, Isten szólt Brigittához: ,,A virágok kinyíltak. A gyümölcs is beérik, ha eljön az ideje. Most menj Rómába, és maradj ott, míg nem látod a pápát és a császárt, és nem közlöd velük, amit majd mondok neked.'' Férje halála után így Brigitta Rómába költözött. Háza nyitva állt az északról érkező zarándokok előtt. Brigitta elérte, hogy V. Orbán pápa elhagyta Avignont, és visszatért Rómába. Nem sokkal később azonban a pápa úgy érezte, nem tud azokkal a nehézségekkel megküzdeni, amelyekkel szembetalálta magát, és visszafordult. ,,Fáradt vagyok a harchoz!'' Akkor a látnok asszony ezt mondta neki: ,,Azt hiszi, Szentséges Atya, hogy az én szívemet nem sebzi a honvágy az északi táj után, ahol a tavak kristálytiszta vizében ősrengetegek és hullámzó gabonaföldek tükröződnek? De nem a vágyainknak kell megszabniuk, milyen úton járjunk, hanem Isten akaratának. S ha mégis visszatér Avignonba, tudja meg, csak azért teszi, hogy ott meghaljon.'' -- Orbán néhány héttel azután, hogy Avignonba érkezett, meg is halt.De annak érdekében is sokat tett, hogy a püspökök és papok változtassanak életmódjukon.
Halála után oly nagy kegyelettel szállították Svédországba, hogy az már a szentet megillető tisztelet jelének volt tekinthető.
FORRÁS:
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_brigitta
http://osara.wicca.hu/brighid.html
http://www.katolikus.hu/szentek/0723.html
http://www.keresztenymagyarorszag.hu/tortenelem/szentek/SV%C9D+SZENT+BRIGITTA
