Párkánytól úgy húsz kilométerre, a történelmi Magyarország határai persze belül, most a szlovák hátáron átkelve Garam mellett találunk hat magyarlakta falvat, ahol évszázadok óta kurtaszoknyát viseltek a lányok. A hat települést különleges viseletük alapján "kurtaszoknyás hatfalu“ néven nevezik. A kurtaszoknyások mindig is kuriózumnak számítottak. Érdekesség, hogy a eredetileg hét kutraszoknyás falu volt., de Kicsind 1945 után feladta a hagyományt - gondolom, azóta már igen bánják....
Csodálom, hogy az elmúlt századokban nem vándorolt oda minden férfiember!
Alsó-Garam völgye és a Garamtól Komárom irányában elterülő dombvidéken, a Palócföld és Kisalföld határán levő területen mindkét nagytáj néprajzi jellemzőit fellelhetjük. Az Alsó-Garam-menti kuriózum azonban az úgynevezett „kurtaszoknyás hatfalu" sajátos elkülönülése, melyek: Bart, Bény, Garampáld, Kéménd, Kisgyarmat és Kőhídgyarmat különállására és összatartozására számos magyarázat létezik: az egyik egészen az államalapításkori bényi sáncrendszer építésére és kiszolgálására vezeti vissza a falucsoport elkülönülését. Mások szerint e hat falu közös plébániai körzet volt valamikor a történelemben; megint mások úgy vélik, hogy a török elől menekülő, azonos helyről elvándorolt lakosság népesítette be e településeket.
Írok én szívesen, de itt szinte minden megnézhető a Garam-mente csodáiról:
E tájegység a Palócföld és a Kisalföld találkozási területén fekszik. A kurtaszoknyás falvak népi kultúrájában a palócos jegyek a meghatározóak. Ilyen palócos jellegzetesség a keresztelői lakoma, a lakodalmat záró hajnaltüze és a menyasszonykikérés.
A hat kurtaszoknyás falu népének összetartozási jele a kurtaszoknya meg a piros csizma. A folkminihez ugyanis piros, hosszúszárú csizma tartozott!
A hat falu öltözködése alapvetően azonos, de megkülönböztető jegyei minden falunak voltak. Az itt élő legények az öltözködés alapján meg tudták mondani, hogy a lány melyik faluból való.
A nők csörgős piros csizmát, ráncos pörgős szoknyát viseltek, melyből akár tízet is felvettek. Fodros ing, karjukon szalaggal, a . "karravalóval" nyakukban szalagokból nyakbavaló és többsoros lapos ezüst gyönggyel ékeskedtek.
A barti Bíbic hagyományőrző csoport tagjain látható a kurtaszoknyás viselet
A viselet eredetét többféleképpen is magyarázzák:
A hagyomány egyrészt úgy tartja, az ősrégi magyar népviseletből származik, abból az időből, amikor a magyarok lóháton közlekedtek, így a nőknél a rövid szoknya nem akadályozta a nyeregben való ülést
Más a viselet eredetét a török hódoltság korára helyezi. Történt ugyanis, hogy az esztergomi török basának nagyon megtetszettek a lányok, asszonyok. Azért, hogy többet lásson bájaikból, elrendelte, hogy kurtítsák meg szoknyáikat. Az asszonyok eleget tettek a parancsnak, de nem úgy, ahogy a basa azt gondolta.
A szoknyák aljából egy széles sávnyit ugyan levágtak, de közben furfangos módon a derékrészt ugyanennyivel meghosszabbították. Logikus módon az immár rövidebb szoknya ugyanoda csúszott vissza, ahol eredetileg is volt.
A szoknya hossza különben többször változott. 1839-ben egy angol utazó, John Paget azt jegyezte fel, hogy ezen a vidéken a lányok, asszonyok török módra– az arcukat szégyellősen elfedik. Cserébe a szoknyájuk olyan kurtácska, hogy a csizmaszárat sem éri el; s az így kivillanó térdüket büszkén mutogatják. A XX. század első felének fényképfelvételei szerint akkor a szoknya féllábszárig ért. Napjainkban újra a térd fölött végződik.
A falvak legfőbb specialitása azonban a hosszú derék: a szoknyát csípő alatt viselték, amit a pruszlikra vagy mellényre dolgozott hurkaszerű pofándli tartott.
Íme:
És íme:
Leggyakrabban ezt a szép és érdekes viseletet a barti Bíbic hagyományőrző csoport tagjain láthatja a nagyérdemű. Számos föllépésük van Szlovákiában, de Magyarországon is gyakran megfordulnak.
Mi a pofándli? Hát farkolbász!
15-20 centiméterrel a derekuk alá vállpántos farpárnát, azaz csípőpárnát, avagy pofándlit , megint más néven farkolbászt helyeztek. Erre a párnára került rá tucatnyi, térd fölött végződő ráncos szoknya, úgy, hogy a legalsó szoknyához képest a többi egy-egy centiméterrel rövidebb volt, s hangsúlyozta is az eltolt derékvonalat. Ezzel csípőjüknek nemcsak a terjedelme, hanem a helye is módosul.
Ott jellemző csípőpárna ahol a széles csípő az ideális. Tehát nem akartak anorexiásnak látszani!
A lányok, hogy szépen ringjon - azt mondták: Idesanyám, indítsa el a farom!
Alul durva gyapjú szamárszőr szoknyát, feljebb vékony posztószoknyákat, moldonyokat vettek magukra. Az ünnepi felsőszoknya apró virágú kartonból vagy selyemből készült. A legtöbb szoknya kétaljú, az aljába belül tenyérnyi széles fodrot varrtak, hogy szebben álljon.
Keskeny kötényük hossza a felsőszoknyáéval volt azonos. Az ünnepi kötény fehér, színes szalagját elöl kötötték meg.
A fiatal lányok ünnepi inge bő ujjú , vállban buggyos volt. A könyök fölött ráhúzott gumival megerősített, hátul színes szalagcsokorral. Az ingujj végének jellegzetesen széles, finom fodra az alsókarra omlott. Hosszú derekú, feszes pruszlikjukat gyakran összevarrták a szoknyával, amelyik ünnepre mintás selyemből vagy bársonyból készült.
A pruszlik fölé fodros szélű, fehér tüll vállkendőt vettek, melynek végeit a hason félkörívben leeresztették, aztán vezették hátra. Hátul széles szalaggal kötötték meg.
A női csizma hétköznap fekete, ünnepnapon piros színű volt. Talpára csikorgót, sarkára fémdarabokból készített csergő sarkantyút erősítettek – csilingeltek a lányok ahogy mentek...
Az idősebb asszonyok hosszabb szoknyát hordtak, és ruhájuk színe fekete. A fejükre fekete kendőt kötnek. A mai viselet eltér a régiektől: a mai kor alapanyagait használják. De bizonyos, hogy a lányok ugyanazokkal a mozdulatokkal ringatják a pofándlit, ahogyan a régi kamaszlányok tették.
A kurtaszoknyás régió falvainak fiataljai őrzik, ápolják hagyományaikat: a viseletet a Garam menti falvak magyar lányai-asszonyai ma is magukra öltik az ünnepeiken.
Leggyakrabban ezt a szép és érdekes viseletet a barti Bíbic hagyományőrző csoport tagjain látható. ŐK Szlovákiában és Magyarországon is gyakran fellépnek... Ők azok:
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
http://blogleany.blogspot.hu/2012/02/ferfiszemek-orome-es-nepi-mini.html
http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=19390
http://rece-fice-fono.blogspot.hu/2013/06/also-garam-es-ipoly-mente-nepmuveszete.html
http://fenykozpont.hu/kurtaszoknyas-nepviselet.html
http://www.polgarokhaza.hu/index.php?eid=509
http://www.felvidek.ma/kitekinto/magyarorszag/32518-felvideki-estek-a-polgarok-hazaban
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-677.html