Netfolk: népművészet, hagyományok

Őrhalmi női viselet

2013. augusztus 18. - netfolk

 

A Felföld legnagyobb néprajzi egysége a palócság.

Őrhalom ott fekszik Nógrád megyében, s a község öltözete a szomszédos Hugyag és Varbó viseletéhez hasonlóan alakult. Ez azt jelenti, hogy a három faluban azonos anyagú és szabású ruhában jártak, népviseletükben sok volt a hasonlóság annak is köszönhetően, hogy a három községgel sokáig közös temploma volt, s látták egymás öltözetét a hívek.

mestünnőrhalmiviseletttt.jpgŐrhalmi viselet a Mesterségek Ünnepén

 

Az 1930-as évektől a falvak viseletében megindult a polgárosodás. Ez a férfi viseletben a két világháború között a kivetkőzéshez vezetett, a női öltözködés az 1950-es évekig őrizte a századfordulótól alakult, városi divathoz igazodó hosszú szoknyás őrhalmi viseletet.

 

Az őrhalmi viseletet az egyik legszebb palóc népviseletként tartják nyilván.

sipekibözsi.jpg

Ezt  erősíti az is, hogy a falu híres menyecskéjéről, Sipeki Bözsiről mintázta meg Horváth Endre grafikusművész az egykori magyar tízpengőst.  Sipeki Bözsi sarlóval és búzával, őrhalmi palóc viseletetben  szerepelt a bankón. A Gyöngyösbokréta hagyományőrző csoport megalakulását követően Sipeki Bözsi is járta az országot a csoporttal, több alkalommal szerepelt a Nemzeti és a Városi Színházban is. Sipeki Bözsi a prágai, a losonci és több helyi, országos hírű lap, és természetesen a Nógrádi Hírlap címoldalán is megjelent a jellegzetes őrhalmi főkötős népviseletben.

 orhelm.jpg

Az őrhalmi női népviselet egyik jellegzetes darabja a lábszárközépig, de sokszor bokáig érő brokátselyemből, bársonyból készült szoknya. A hosszú szoknyával megegyező anyagú blúzt vettek fel, idővel az ingváll vászonból készült, melynek kézelőjét hímzéssel díszítették.

orhelm2.jpg

Az ingre gyöngyös, rézcsipkés mellényt, pruszlikot vettek fel. A szoknyák elé felkötötték az otthon szőtt kötényt, a szakácskát, melybe nevüket is belehímezték.

orhelm 1.jpg

Az őrhalmi viselet a női fejviseletben ragaszkodott leginkább paraszti jellegéhez: az asszonyok fül mellett csomózott, nagy rojtú selyem menyecskekendőt, az új asszonyok művirágos, selyemszalagos újmenyecske főkötőt viseltek.

fékető.jpgA képen menyecskék láthatóak,a jobb oldali kettő újmenyecske főkötőben

Népviseletük további szépséges darabjai a gyöngyökkel hátul két széles szalaggal díszített „fékető”, illetve a nagyrojtú, fül mellett csomózott, selyemből készült menyecske kendő.

orhelm3.jpg

 

Úgy tartották, hogy az esküvő napján megkapott féketőt csak az nap,  legfeljebb az első gyermek születéséig hordhatta a fiatalasszony.

 A nagykendő Őrhalomban az asszonyok fül mellett csomózott, nagy rojtú, brokátselyemből készült nagykendőt viseltek. Ami megkülönbözteti más viseletek kendőitől, hogy kétszer akkora és nincs előre megkötve. Tehát minden egyes alkalommal, ünnepek, mise előtt elmentek a nők ahhoz az asszonyhoz, aki ki tudta kötni a kendőt. Nem sok ilyen ügyes kezű asszony volt a faluban, ezért sokszor hajnalban el kellett indulni hozzá, hogy mindenki sorra kerüljön.

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás.

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-297.html

Fél Edit: A Néprajzi Múzeum (Országos Magyar Történeti Múzeum Néprajzi Tára) új szerzeményei. 1. Az őrhalmi, sárpilisi, szakmári gyűjtőút (Népr.. Ért., 1938).

http://orhalom.hu/hagyomanyorzes4.html

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.271330632970065.42266.270490513054077&type=1

http://horvath-endre.hupont.hu/5/horvath-endre-elete

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr175465939

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.