Maconka története:
Maconka ma nem külön település, Bátonyterenye része Nagybátony, Kisterenye, Szúpatak településekkel együtt. Különben a Mátra fő vonulatától északra, a Zagyva folyótól pár száz méterre egy domboldalba települt kis község Maconka, jó palócok lakják!
Pünkösdölők - Néprajzi Múzeum Online Gyűjtemény
A világ közepe:
A kép forrása: palócföld, ahogyan én látom oldal
A Maconka név jelentése bizonytalan, a személynévről adott falunév és a faluról elnevezett személynév is elképzelhető. Tény, hogy a Maczonkai szó mint személynév, hamarabb felbukkan az írásos emlékek között. A néphagyomány így emlékezik: "Úgy hallottam az öregektől, hogy egy Maconka nevű úré volt a birtok erre, és annak a nevéről nevezték el aztán Maconkának."
Itt kezdte gyűjteni Bosnyák Sándor a palóc nép történeti mondáit, hitvilágát, majd kiadta azt a Maconkai aranyalma című könyvében. A környék lakói szerint: "Itt esett le a világ közepét kijelölő aranyalma."
"Maconka lakói egy reggelen arra ébredtek, hogy a falu közepén emberfej nagyságú, fényes aranyszínű, almaformájú gömböt találtak. Sokáig nézegették, vizsgálgatták ezt a csodát a falu elöljárói is. E váratlan és különös jelenségről azonnal értesítették a Maconkára a korábbi években letelepedett Marsó Pál csendőr őrnagyot és Rusznyák báró földesurat. A tanult és okos emberek megállapították, hogy az égből esett le és el is küldték Budapestre vizsgálat céljából. Az elöljárók és a falu népe csak abban értettek egyet, hogy az égből esett le. Az alma formájú aranyszínű fényes test nem lehet más, mondták, mint egy aranyalma. A falu közepére leesett aranyalma azt jelenti, hogy itt van a világ közepe. Ezzel a megállapítással a falu lakossága teljes mértékben egyetértett.
Elhatározták, hogy ahová az aranyalma leesett, arra a helyre egy szobrot építenek. El is készült az ember nagyságú kőből faragott szobor. Az aranyalma Szent János neve napján esett le, így az ő szobrát készítették el és szentelték meg 1913-ban. A szobor bal kezében tartotta az alma formájú tárgy másolatát, míg a jobb kezében a keresztet. A szobrot léckerítéssel vették körül és a teret, Szent Jánoska térnek nevezték el. (Ma a maconkai bútorüzlet előtti tér.) A szobor környékét gondosan ápolták, mindig friss virág volt a talapzatán és a kertjében. A II. világháborúban a szobrot gránát találat érte.
Így lett macsánkából Maconka és így lett Maconka a világ közepe."
Idézet forrása: http://batonyterenye.jobbik.net/Uzenamult/Maconka-a-vilag-kozepe-2.html
A terület 1860-tól rohamos növekedésnek indult.: megépült a vasút és megnyitottak az első szénbányák. A bányamunka családok ezreit vonzotta a vidékre.
Férfiak viseletben- Néprajzi Múzeum Online Gyűjtemény
Népi építkezés:
A falu jellegzetes palóc kontyos házai már csak elvétve bukkannak fel, mert a népi építkezés emlékeit igen hamar eltüntették a bányaváros fejlődése miatt. A Mátra adottságai miatt jellemzően kőből építkeztek.
Női és férfi viselet:
Néprajzi Múzeum Online Gyűjtemény
A környék viseletei apró eltéréseket mutatnak. A régiesebb öltözetdarabokon a nemesi öltözet jellegzetességeit felfedezhetjük – ilyen a férfiak zsinóros viselete, melyet bársonyruhára cseréltek.
A rendkívül híres a maconkai népviseletet Malonyai Dezső művészettörténész részletesen leírta a Magyar nép művészete című öt kötetes tanulmányában a XX. század elején.
Néprajzi Múzeum Online Gyűjtemény
A nők egészen a 20. század közepéig viselték öltözetüket. Ilyen a maconkai lánypárta, a mente és a lajbitos szoknya.
Néprajzi Múzeum Online Gyűjtemény
Legszembetűnőbb viseletdarab az újmenyecskék főkötője volt.
Az alsófőkötőre fehér gyolcskendő került, ami alátámasztotta a rakatot, az egymás fölé helyezett, húzott, díszített homlokpántok sorát.
A rakatot újabb főkötővel fogták le, és erre rögzítették a pártaszerű abroncsot, hátulra plusz még a szoknya aljáig lelógó szalagot, a nyújtóját rögzítették.
Ünnepi alkalmakra régebben a menyasszonyi koszorú részét képező tüllfátylat kötötték fel. Lényegesen egyszerűbb volt az asszonyokhoz illő alsófékető és kendő kombinációjából készült főkötő.
Néprajzi Múzeum Online Gyűjtemény
. Malonyay maga a maconkai viseletet a következőképpen írja le:
„… Az ékesség java itt is a menyecskére kerül; ő van az élet virágjában, ő maga a termő élet, őt illeti az ékesség igazán! A leány öltözete is szép, de feje még hajadon, arra majd csak később kerül a palóc asszonyok legfőbb dísze: a csipkés fejkötő. Az öregasszony pedig igen egyszerűen ruházkodik, ruhája színe sötétkék, fején cifrázatlan kendő, és ha kivarrott is a rövid asszonyi ködmen, ha egy kis hímzéssel, bőr applikációval vidámul is rajta a bőr nagy barna mezeje, ez már szűcs munka, félig férfi viselet, mintha azt mutatná, hogy aki hordja lemondott a nőiességről…
A díszes maconkai fejkötő három részből áll. Kezdődik az »alákötő«-vel. Ez az alákötő széles szalagforma fehér vászon, három széle fodrosan színes pántlikával van beszegve. E fodros szalagocskák közé színes üveggyöngyöket fűznek. Ilyen alákötőt, ötöt köt fel a maconkai menyecske. Oly kép illeszti őket egymás felé, mint zsindelyt szokás, úgy, hogy az öt gyöngyös fodros szegés egymás mellé kerülvén az egész fejkötő alsó részét ez adja meg. Az alákötőre illeszkedik a »fejkötő«. Ez sapka formájú dísztelen tok, igazi rendeltetése az, hogy a nagy, tarka szalagból kötött bokrétát, a máslit tartsa, ami hátul üli meg a fejet. Mindezekre kerül végül a »csipke«, betetőzése az egésznek. A csipke maga széles, kemény szalagforma, aminek a széle keskeny, színes bodros szalagocskákkal van beszegve, a szalag közepe pedig aranyszálakkal áttörve. Díszítése legtöbbször hálós rajzú, és a tetején kicsi kokárdaszerű füle is van. Két szalag ereszkedik le, hosszan hátul, s ezeket a színes szalagokat járás közben eleresztik: libegjen, verdesse a riszáló csípőt, – olykor azonban, pl. tánc közben vállukra vetik föl. Csodálatos, ösztönszerű megérzés tette ezt divatossá, asszonyi sejtése annak, hogy ezek a laza szalagok ritmikusan követve a test mozgását, akár lefüggve, akár vállra vetve széppé, kecsessé teszik azt.
Van Maconkán olyan egyszerűsített fejkötő-forma is, amiről elmarad az állkötő meg a csipke, az egész csak a fejkötő tokjából áll, ami persze esetleg díszes, s erről lóg le a két szalag. Ezt »suta fejkötőnek« hívják. A maconkai menyecske egyéb ruházata már nem annyira jellemző, mint a fejkötő, s alig üt el a más palócsági asszonyviselettől Vállán drága tarka kendőt köt keresztbe, aminek két vége lelóg hátul; két karján bő buggyos fehér ingváll ér le könyökig, aminek széle megfodrozódik, s a szegése csipkés. A duzzadó szoknya fölött, elől, a kötény annyira szokásos, szinte elmaradhatatlan, hogy a kötény helye alá nem is kerül a szoknya drága szövetéből; azt a részt olcsóbb vászonból varrják, hogy megtakarítsák ezt a darabkát.
A leány viselete Maconkán alig különbözik a menyecske viseletétől. A hajadon fejéről két fonott varkocsba lóg le a haj, által fonva a széles, tarka selyemszalaggal. A köntös színe asszonyon, leányon csupa élet, ragyogás, a tarkázott piros, meg a fehér legtöbb benne; a kék, a viola, a fekete szín már az öregeké.”
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-22.html
http://mek.oszk.hu/01600/01671/html/index.html?00031.htm&00029.htm
http://public.neprajz.hu/neprajz.06.10.php?as=41129&kr=A_114_%3D%22Maconka%22
http://public.neprajz.hu/neprajz.06.10.php?is=5&kr=A_114_%3D%22Maconka%22&l=1
http://aranyvilag.hu/category/tombok/page/3/
