Áspis, kerekes, útifüves, leveles... Nézzük, mire jó az útifű!

2013. június 14. - netfolk

Először egy varászigének is beillő mondóka következzék:

Áspis, kerekes,

útifüves, leveles,

bíbola, bíbola,

pacs-pacs-pacs!

Így is játszhatjuk ( ki vagyok én, hogy megmondjam, hogyan KELL…)

Áspis kerekes, (köröket rajzolunk a kisgyermek tenyerébe)
útifüves, leveles. (négylevelű lóherét rajzolunk)
bíbola, bíbola, (csuklótól az ujjhegyekig simogatjuk tenyerünkkel)
pacs, pacs, pacs. (hármat belecsapunk a tenyerébe).

A „bibist” mutató gyermeket „ráolvasással gyógyítjuk”, nyugtatjuk

( nem csak tenyérben játszhatjuk)

Nem lehet véletlen, hogy a sebek gyorsabban gyógyulnak, ha útifű leveleivel borogatjuk a sérülést.

Egy XI. századi kéziratban maradt fennmaradt angolszász varázsige kilenc gyógyerejű növénytől kér segítséget,az útifüvet így szólítja meg:

"És te, útifű, növények anyja, nyitott napkeletre, hatalmas bensődben, kocsik gázolnak rajtad, hölgyek hajtanak át rajtad, szeretők hajtanak át rajtad, bikák fújtattak át rajtad. Mindennek ellenállsz, mindennel szembeszállsz. Ellenállsz a méregnek, ellen a ragálynak, ellen a bajnak, ami bejárja a földet!" ( Maria Treben: Egészség Isten patikájából című könyvéből való az idézet).

Egy történetben egy ifjú lány az út mellett állt és várta - várta a szerelmét. Nem adta fel, de kitartása eredménye csak az lett, hogy útifűvé változott szegény. Hét évente viszont kakukká változik.

Csodás hatásairól még lesz szó, de azt tudja –e a kedves olvasó, hogy belőle készül a kisleányok egyetlen lövőjátékának kelléke?

Így készíthetjük el:

Vegyük a virág szárát. Ezzel úgy tudunk lőni, hogy a virág alatt úgy 3 centiméterrel a bal kéz mutató- és hüvelykujjával meg kell fogni. Jobb kézzel át kell hajlítani a szár másik végét . Így a virág köré hurokszerűség kerül.

A legkisebbek is elkezdhetik!

Ezt lefelé húzva, a bal kézben levő növényrészt meg hátrafelé megrántva a virágzat leröpül a szárról. Indulhat a csata vagy a bajnokság!

Nagy Mari-Vidák István: Fűben, fában játék Planétás Kiadó 1998.

Mire gyógyír az útifű?

Az útifüvek több száz éve ismertek gyógyhatásuk révén. Melius Herbáriumában (1578) az útifű levelének, gyökerének, kipréselt nedvének többféle külső és belső hasznát írja le, néhány ezekből: A szájadat, torkodat gyógyítja, ha a vizével mosod a sebet, kelést, szemölcsöket, tüzes fakadást meggyógyít. Ha fülfűvel öszveölgíted az útifű vizét vagy succusát, tüzes, mérges Antal tüzét, orbáncot gyógyít. Ezen víz a sült is megfakasztja és elosztja.

A képen lándzsás útifű látható.

A lándzsás és a széleslevelű nagy útifű is igénytelen évelő gyógynövény. Mindkettő megtalálható réteken, legelőkön, utak mentén, parlagokon, árkokban gyakorlatilag az egész világon.

Az útifüvek használata ma sem ment feledésbe, a tudomány igazolta kedvező összetételüket, hatásaikat. Az utak uralkodójaként is emlegetett növény ősidők óta áldás az emberiség számára, hiszen a légzőszervi megbetegedések legfőbb orvoslója, de teája még a dohányzásról leszokni is segít.

A képen széleslevelű útifüvet látunk.

Segítség légzőszervi megbetegedések esetén, különösen erős köhögés, szamárköhögés, tüdőasztma, hurut de még tüdőtuberkulózis ellen is. Jól ismert, hogy az útifű nagyon régóta kedvelt seborvosság. Sebgyógyításra és bőrproblémákra a szétmorzsolt friss leveleket használják. Ez vágás, darázscsípés esetén is segít. A szétmorzsolt útifűlevéllel a legtöbb seb gyógyítható. Ha tiszta útifűlevelet rakunk a sebünkre, az hamarosan bezáródik és meggyógyul.

Kozmetikai haszna is van:

A kozmetikai iparban a nagy útifű összehúzó anyagként hasznosított, mely a normál és érzékeny bőrön is előnyösen alkalmazható. Az útifű sebgyógyító, regeneráló hatását a szépészet is felhasználja , nyálka és cseranyag-tartalmának köszönhetően pedig hidratáló, pórusösszehúzó hatása is van.

Felhasználási módok:

Tea: Maria Treben: Egészség Isten patikájából című könyvében ezt írja: "A lándzsás vagy széles útifű tisztítja a vért, a tüdőt, a gyomrot, és mindazoknak ajánlott, akik feltűnően fel vannak puffadva. Csészénként egy teáskanálnyi aprított levelet forrázzunk le, fél percig hagyjuk ázni, szűrjük le, majd naponta egy-két csészével kortyolgassuk el."A tea elsősorban légúti betegségek kezelésére jó, mivel nyálkaoldó és köhögéscsillapító, de használják gyomorégés és légúti hurut ellen is. "A köhögés a leggyakrabban a hűléses betegségek kísérő tünete. Biztosan hallott már a lándzsás útifűről. Csészénként egy púpozott teáskanálnyi lándzsás útifüvet számítva, a gyógyfüvet forrázzuk, fél percig állni hagyjuk, szűrjük. Naponta több csésze gyógyteát iszunk kortyonként, olyan forrón, ahogy csak lehet." – olvashatjuk Maria Treben: Légúti betegségek című könyvében.

Szirup: Az útifű-szirup megtisztítja a vért a kórokozóktól és a salakanyagoktól. Kúraszerűen kellene használni a szirupot minden étkezés előtt felnőtteknek egy evőkanállal, gyerekeknek egy teáskanállal. 1 kis maréknyi (szárított) útifüvet forrázzunk le 3 dl vízzel, hagyjuk kihűlni, szűrjük le, majd takaréklángon forraljuk fel, adjunk hozzá 200 g mézet, és ismét hűtsük le.