A növény közismert magyar neve a pongyola pitypang , de így is nevezik: barátfej, barátfű, kákics, tejesfűvirág. Egyéb elnevezései: pongyola pitypang, pitypang, kácsavirág, kikirics, papatyivirág, pimpam, barátfej, bimbófű, buborékfű, éjjelilámpa, láncfű, láncvirág, pimpáré, zsibavirág, de kutyatejnek tévesen nevezik!
A gyermekláncfű a világ nagy részén vadon burjánzik, Európa egyes vidékein gyógyászati célokból külön termesztik, valamikor régen hazánkban is nagy becsben tartották. Virágzata naplementekor és nyirkos időben bezáródik (népi megfigyelések szerint a pitypangvirág bezáródása jelzi az eső közeledtét).
Miután a virágzat elnyílt, a növény magvaiból labdacsot formál, amelyet a szél (vagy a játékos kedvű gyerekek) széthordanak.
Tavasztól füves területeken, réten és mezsgyén sárga virágszőnyeget alkot.
A növényt már az ókorban ismerték, és használták, különböző gyomor és bélrendszeri betegségek gyógyítására. Virágzás előtt gyűjtik a levelét, ősszel vagy tavasszal a gyökerét.
A pitypang festőnövény, gyökere narancssárga színt ad.
A pitypangból játékokat is készíthetünk:
Síp:
A növény szára belül üreges, ezért egy darabka belőle már szinte maga a síp- elég a végét kicsit megroppantani, és már lehet is fújni. Ha körmünkkel kis lyukakat tépkedünk, az oldalára változatos hangokat csalogathatunk elő sípunkból.
Karkötő:
Egy szép hosszú szálat választunk. A szál vastagabb részébe beledugjuk a vékonyabb végét is már kész is!
Nyaklánc:
Úgy készül, hogy a karkötő mintájára karikákat készítünk, de azokat egymásba fűzzük.
Koszorú:
Ennek sokféle módja van. Legismertebben hármasfonással készíthetjük. Három szál virággal kezdjük, aztán folyamatosan újabb szálakat fogunk hozzá, miközben a megrövidült szárakat elhagyjuk. Végül egy fűszállal megkötjük.
Úgy is készülhet koszorú, hogy a virág szárába egy kis lyukat vájunk, abba fűzzük a következőt, és így tovább.
Úgy is készülhet, hogy a néhány szál összefogott pitypangot és újabb szállal összehurkoljuk. Annak a szárát a többihez simítjuk, aztán újabb hurok jön . Ezt addig folytatjuk, ameddig csak akarjuk.
Kész koszorúnkkal játszhatjuk:
"Koszorú, koszorú,
mért vagy olyan szomorú?"
"Azért vagyok szomorú,
mert a nevem koszorú."
"Kipp, kopp, kopogok,
találd ki, hogy ki vagyok!"
Kunkori formák:
A pitypang szárát hosszában felhasogatjuk. Ezután megnedvesítjük, mert akkor begöndörödik és érdekes formák alakulnak ki. Ez a mondóka illik hozzá:
„ Pápa, pápa, göndörülj a számba!” Hogy ez mit jelent? Fogalmam sincs.
Ejtőernyő:
Ehhez a pitypang bóbitás termései kellenek. Lehet versenyezni, ki tudja a kis ejtőernyőket legmesszebbere fújni!
Mire jó?
A növény letépésekor a megsérült területen sárgásfehér tejnedv szivárog a tejcsöveken keresztül, mely vitaminban gazdag. Zsenge levelét salátába keverve vagy nyersen is fogyaszthatjuk. Vizelethajtásra is alkalmazzák, de javítja az étvágyat, serkentőleg hat az epeműködésre, segít a vértisztításban és a májbajok gyógyításánál is, hatásos a köszvény és a reuma gyógyításában is.
Nyugat-Európában főzeléknövényként fogyasztják. Az egyik legszívósabb és legszaporább gyomnövényként ismert gyermekláncfű levelei és gyökerei vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok; hatóanyagait főleg emésztési problémákra és máj-bántalmakra alkalmazzák.
A szárat virágostul mossuk meg, csak akkor távolítsuk el a virágfejet és lassan rágjuk el. Talán egy kicsit keserűnek érezzük, de ropogós és nedvdús.
Tánczos Erzsébet
forrás:
http://allergia.network.hu/kepek/klubkepek/pitypang_sziluett
http://www.evamagazin.hu/konyha_spajz/31337_pitypang.html
http://lakasmuhely.hu/2012/04/24/pitypang-koszoru-hogyan-keszul/
http://7torony.hu/content.php?c=37240