Pünkösd ünnepén Jézus mennybemenetelét és a Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztények. A húsvétot követő ötvenedik napra esik Pünkösd, amely május 10-e és június 13-a között lehet.
Pünkösdkor több régi búcsújáróhelyen, például Csíksomlyón, búcsúnapot tartanak.
A képen Csíksomlyó - a búcsú látható.
A középkorban a szél zúgását, ami a Szentlélek eljövetelét előzte meg, kürtökkel, harsonákkal utánozták.
A „tüzes nyelveket” égő kócok dobálásával jelenítették meg, amelyeket a templom padlásáról eresztettek a hívek közé. Szentlélek jelképeként fehér galambot is repítettek a mise alatt.
A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de az ősi tavaszünnepi pogány rítusoknak maradványai is fellelhetők. Így udvarlással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak az ünnephez. Egyes helyeken például a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát.
A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek.
Néhány helyen ilyenkor tartották a barátságkötő mátkálást, mely főként a leányok szertartásos barátságkötése volt, amit komatálcserével pecsételtek meg. Ezzel a szokással egymást testvérré fogadták. Ettől fogva magázódtak, s mátkának, komának nevezték egymást. A barátság egész életre szólt, s gyermekeik születése után keresztkomák is lettek. A mátkálás jellemző időpontja fehérvasárnap, erről bővebben itt olvasható:
http://netfolk.blog.hu/2013/04/04/komatalat_hoztam
Jellemzően a nem vérrokon legények és leányok mátkatál küldésével testvérré fogadták egymást, ez pont nem a párválasztásról szólt. A palócoknál ez már rokonságnak számított.
Azért néhol mégis szokás volt a mátkálás udvarló, párválasztó céllal is: a legény annak a lánynak küldött egy tál kalácsot meg bort, aki tetszett neki. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan járt el.
A képen mátkálók láthatóak.
Természetesen az időjárásnak is jelentőséget tulajdonított a néphit, miszerint, ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés.
A pünkösdi királyválasztásról, májusfaállításról bővebben itt olvasható:
http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/punkosdi_kiraly_valasztas
A képen pünkösdölés látható
Tavaszköszöntés
A Pünkösdhöz szorosan kapcsolódnak a virágok. Egyes helyeken például már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.
Párválasztó és udvarló szokások
Mint már írtam, udvarlással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak Pünkösd ünnepéhez. Egyes helyeken például a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. Ilyenkor szokás volt a mátkázás is. A legény annak a lánynak küldött egy tálat kaláccsal és borral, aki tetszett neki. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza.
Gyakran kislányokat bíztak meg a nagylányok udvarlói, hogy mátkatálat vigyenek a lány házához. Ünneplő ruhában, koszorúval a fején vitte a tálat a kislány, aki a lányos háznál kapott egy hasonló tálat cserébe a visszaútra. A küldöncöt pénzadománnyal jutalmazták.
(Ehhez hasonló szokás volt húsvét utáni vasárnapon a fehérvasárnapi, vagy más néven mátkáló vasárnapi komatál küldése vagy Moldvában a barátok tojáscseréje. Azzal a különbséggel, hogy ez utóbbi szokásokat a gyerekek baráti hűségük jeléül, barátságuk megpecsételése alkalmából tartották. )
Egyes vidékeken a májusfa állítás ekkor történik, vagy a kidöntésére ekkor kerül sor.
Pünkösdkor sok helyen bált rendeztek.
Kalotaszegen három napig állt a bál. Csallóközi pünkösdi bálozó szokás volt a vámkerék állítás. A vámkerékhez kell egy igen-igen magas fenyő. Ehhez tolnak egy vékonyabb fenyőt, melynek végéhez kereket tesznek. Egy jókora jegenyeágat, melyen melyen többszínű szalagok zsebkendők és itallal telt üvegek vannak erősítenek hozzá. Csőszt választottak, aki a báli költségek fedezése a táncoló legényeket odakísérte a vámkerékhez, ott valóságos vaslánccal a legény lábát a vámkerékhez kötözték. A csősz lányokkal bírságot fizettetett. a legényt pénzen megválthatta. A legény így szabad lett. Ezután másik leánnyal táncolt, majd újra elfogták, s a lánynak meg illett váltani. A vámkerék fennállt az aratási vásárig, mikor is muzsikaszó mellett döntötték le.
Ahol a lányok rendezték a mulatságot, ott vám nélkül nem engedtek be senkit a mulatságba.
Udvarlással, párválasztással kapcsolatos szokás a májusi kalinkázás, csónakázás, ladikázás, a lányok az udvarlótól díszes evezőt kaptak ajándékba ezen a napon.
Bács-Bodrog vármegyében, Topolyán a fiúk pünkösdi rózsát tettek hajnalban választottjuk ablakába, aki búzavirágból, pipacsból koszorút font a fiúnak.
„Májusi kalinkózás”, pünkösdi csónakázás
Pünkösdi leányevező lapátjának faragott díszítése.
Forrás:
http://www.szozat.org/showpage348.htm
http://kjntfotoarchivum.adatbank.transindex.ro/kep.php?id=3072&mi=megye=QsOha8OzIChCYWMmIzI1OTt1KQ==
Magyar Néprajzi Lexikon
